(ejtsd: szleng), Angliában az ipari, sport-, diák- és utcai életben keletkező népies kifejezések és szólásmódok, melyek közül némelyik az utcáról bejut a szalonba is. Egy külön S.-szótár (The S. dictionary, London 1864, új kiadás 1875) több mint 10,000 ily kifejezést tartalmaz, melyek közül nagyon sok a cigányok nyelvéből származott, akik London rabló és tolvaj népének azelőtt tekintélyes százalékát tették.
(Szlanik), város Prahova román kerületben, 34 km.-nyire Ploescitől, vasút mellett, (1890) 5283 lak., nagy sóbányákkal, amelyek évenként 21 millió kg. sót szolgáltatnak. S. nevet visel egy fürdő is Bakau román kerületben, a Kárpátokban, az erdélyi határ közelében. hét ásványvizforrása különösen gazdag szénsavban.
község Zágráb vármegye stubicai járásában, (1891) 1137 horvát lakossal.
(Szalánkemen, Zalánkemen), 1. S. novi (Új-S.), politikai község Szerém vármegye ó-pazovai j.-ban, (1891) 3335 horvát-szerb és német lak. - 2. S. stari (Ó-S.), politikai község u. o.,(1891) 846 horvát-szerb lak., gőzhajóállomással. A Tiszának a Dunába való torkollásával szemben fekszik; rómaiak alatt Ritium volt a neve, a középkorban Sóvár vagy Dragisevce név alatt jelentékeny erősség gyanánt volt ismerve. Azon helyen, ahol most Ó-S. áll, a rómaiak alatt Acumineum feküdt. A középkorban nyerte nevét egy sós forrásról (Slan kamen a. m. sós kő). A XVI. sz.-ban a Brankovics-család birta S. várát; 1526-1691-ig török kézen volt. 1691 aug. 19-én Lajos badeni őrgróf itt fényes győzelmet nyert Köprili Musztafa török nagyvezéren; ebben a csatában esett el Zrinyi Ádám gróf, a család utolsó sarja. S. várának romjai ma is fennállanak.
(Schlan), az ugyanily nevü cseh kerületi kapitányság székhelye, (1890) 9115 cseh lak., nagy pamutszövőgyárral, vas- és fémöntővel, kémiai gyárral, gőzmalmokkal és kőszénbányával, a XV. sz.-ból való gót templommal, földmíves-, alsófoku ipar- és kereskedelmi iskolával.
Rezső, másként Slatin bej, Afrika-utazó, szül. Bécsben 1860. Elvégezvén a reál- és kereskedelmi iskolát, Kairóba ment ügynöknek, hol Heuglin utazóval megismerkedett, akit azután Nubiába és Szudánba elkisért. Azután mint önkéntes szolgált Bécsben; 1878. részt vett Bosznia okkupációjában, 1879. pedig újra Afrikába indult, hol egyiptomi szolgálatba lépvén, Gordon pasa alatt Darfur tartomány helytartója lett. 1883. Hicks pasa alatt a Mahdi ellen harcolt, de hősies védekezése dacára a mahdisták kezébe esett. A Mahdi eleintén jól bánt foglyával, de midőn S. futási kisérletet tett, szigoru fogságra vetette. Csak 10 évi fogság után, 1895 febr. sikerült S.-nak Omdurmanból (Ohrwalder és Rossignoli hittéritők példájára) megszökni és nagy nélkülözések között Kaszalába és onnan Aszuánba menekülni, ahonnan azután Alexandriába és hazájába utazott. Mint a Mahdi-mozgalom szemtanuját és hős ellenfelét mindenütt nagy kitüntetéssel fogadták, igy különösen Bécsben és (1895 okt.) Angliában, melynek királynéja a Bath-rendjellel tüntette ki. 1896. adta ki érdekes munkáját: Feuer und Schwert im Sudan (Lipcse), melyet csakhamar minden művelt nyelvre lefordítottak (magyarus is megvan, ford. Jankó J. 1896). 1896 őszén S. visszatért Egyiptomba, hol pasa címmel és ezredesi ranggal az angol hadsereg soraiban részt vett a Dongola visszafoglalására kiküldött expedicióban.
1. politikai község Verőce vármegye S.-i j.-ban, (1891) 2662 horvát-szerb, cseh, magyar és német lak.; a járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal, takarékpénztárral, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal. 1684. Trautmannsdorf tábornok csekély hadosztályát a sokkal erősebb török sereg itt leverte. - 2. S., község Zágráb vármegye stublicai j.-ban, (1891) 1232 horvát lakossal.
Oltu romániai járás fővárosa a Havasalföldön, az Olt partján és vasút mellett, (1890) 5283 lak., szőllőtermeléssel, algimnáziummal és kórházzal.
Vilmos gróf, cseh államférfiu és történész, szül. Cseh-Kosteletzen 1572., megh. Bécsben 1652 jan. 19-én. Tanulmányait Prágában végezte. Hosszabb utazások után, melyeket Angliában és Spanyolországban tett, 1600-ban Rudolf császár udvari marsalja és az országos törvényszék elnöke lett. 1602. Lucia Ottiliával, a Hradecház örökösével való házassága által fejedelmi vagyonra tett szert. 1618. egyik helytartó volt s a felkelők máj. 23. őt és Martinitz Jaroszláv grófot dobták ki a prágai vár üléstermének ablakából. II. Ferdinánd diadala után 1628. Csehország főkancellárja lett. S. megirta Csehország történetét, melyből a II. Miksa császártól a fehérhegyi csatáig terjedő részeket Jireček J. adta ki (Prága 1868-77).
l. Rabszolgató.