(állat), l. Rotatoria.
(Tortricidae), a kis lepkék egyik családja. Csápjuk sörteformáju, vastag gyökízzel. Pontszemeik jól kifejlődöttek. Rövid szárnyaikat nyugváskor házfedélszerüen hajtják össze. Mellső szárnyaik hosszabbak, többnyire mellső szélük kiívelt. A hátsó szárnyak szélesebbek és szegélyük kerekített. Részint nappal, részint éjjel repülnek. Gyéren szőrözött hernyóik 16 lábuak, testöket hátul érintve, gyorsan visszafelé mennek. Többnyire összefonott, összesodrott levelek közt élnek, innét a nevük is, mások ismét gyümölcsökben, virágokban pusztítanak. Bábjaik karcsuak, tövises övvel ellátottak. Európában mintegy 600, Magyarországban pedig 220 faj él, melyek közt számos káros is van. Nevezetesebbek: Carpocapsa pomononna, melynek hernyója az almában él; Tortrix pilleriana, melynek hernyója a szőllőt pusztítja; Tortrix viridana; Graptolitha pruniana stb.
l. Drót.
a folyókanyarokban, a folyás kanyarodójának külső kerüléke, amely a partot rontja.
l. Sóadó.
l. Szurabaja.
(ejtsd: szoszt), az ugyanily nevü járás székhelye Arnsberg porosz kerületben, vasút mellett, (1895) 15,405 lak., cukorgyárral, 11 sör-, 4 szeszgyárral, pléh-hengerművel, kalap-, szivar-, maláta-, pléháru- és lámpakészítéssel, gőz- és vizi malmokkal, téglaégetőkkel; régi erődítményeinek néhány érdekes maradványával (Osthofenthor); egy pár régi templommal, amelyek közül a legszebb a kéttornyu, ugynevezett Wiesenkirche a XV. sz.-ból való szép oltárképpel; többféle iskolával és jótékonysági intézettel. A város körül elterülő Börde 250 km2 területü nagyon termékeny vidék. S. a középkorban egyike volt az első rangu hanzavárosoknak, amely kereskedelme és gazdagsága által Észak-Németország legelőkelőbb városai közt foglal helyet. A S.-i városi jog (Jus Susatense) számos hanzavárosban talált elfogadásra. A S.-i viszály az volt, amelyet a kölni érsek Cleve hercegével 1444-47. folytatott a S. városa fölötti fenhatóságért és amely ez utóbbi győzelmével végződött. V. ö. Hausberg, Die Soester Fehde (Trier 1882); S., seine Alterthümer u. Sehenswürdigkeiten (Soest 1890).
(franc. ejtsd. szőr) a. m. nőtestvér, nővér.
1. Alsó-S., kisközség Udvarhely vármegye udvarhelyi j.-ban, (1891) 1798 magyar lak. - 2. Felső-S., kisközség u. o., (1891) 1992 magyar lakossal.
(héb., a. m. kürt), l. Rós.