rendellenes lélekző mozgás. Lassu mély belélekzés és kilélekzés jellemzik, melyek alatt az áramló levegő a hangzásban jellemző zörejt okoz.
(ejtsd: szohem), város Cambridge (ettől 22 km.-nyire) angol grófságban, vasút mellett, (1891) 8448 lak., nagy marhavásárokkal, környékén nagy zöldséges kertekkel. Egykoron püspökségnek volt székhelye. 870. a dánok feldúlták.
falu Bautzen szász kerületi kapitányságban, a cseh határ közelében, a Spree és vasút mellett, (1890) 5248 lak., vászon- és pamutszövéssel, gombkötéssel, őrlő- és fürészmalmokkal.
Rudolf, német jogtudós, szül. Rostockban 1841 okt. 29. Jogot részben itt, részben Berlinben, Hidelbergában és Münchenben tanult. 1866. habilitáltatta magát Göttingában, 1870. rendes tanár Freiburgban, 1872. Strassburgban és 1887. Lipcsében. Művei: Die Lehre vom subpignus (Rostock 1864);Der Prozess der Lex Salica (Weimar 1867); Fränk. Reichs- und Gerichtsverfassung (u. o. 1871); Das Recht der Eheschliessung (u. o. 1875); Trauung und Verlobung (u. o. 1876); Lex Ribuarie etc. (Hannover 1883); Institutionen des röm. Rechts (5. kiad. Lpicse 1894); Kirchengeschichte (9. kiad. u. o. 1894); Kirchenrecht (1 köt., u. o. 1892); Die Entstehung des deutschen Städtewesens (u. o. 1890).
1. Károly Ferdinánd, német festő, szül. Berlinben 1805 dec. 10., megh. Kölnben 1867 nov. 25. A berlini akadémiának volt növendéke, azután Schadow Vilmosnál tanult először Berlinben, később Düsseldorfban és mesterével ment Olaszországba is. 1838. a düsseldorfi akadémia tanára lett. Sima, édeskés képei, melyek annak idején olyan népszerüek voltak Németországban, többnyire hires költemények romantikus női alakjait ábrázolják. A legismertebbek: Rinaldo és Armido; A gitáros nő; Hylas elrablása (a két utóbbi a berlini nemzeti képtárban); Jelenet Moreto Donna dianájából (lipcsei muzeum); Diana és Akteon; Paris itélete; Romeo és Julia; A két Leonora (Goethe Tasso-jából); A nővérek; A négy évszak; Lorelei stb.
2. S. Wilmos, német festő, az előbinek unokaöccse, szül. Berlinben 1830 aug. 29. Düsseldorfban nagybátyjának volt tanítványa, 1874. pedig a düsseldorfi akadémia tanára lett. Eleinte történeti képeket festett (Krisztus a viharos tengeren, düsseldorfi képtár; Krisztus az Olajfák hegyén; Genovéva stb.), csakhamar azonban genreképek festésére adta magát. A legsikerültebbek ezek közül: Különböző életpályák; Lelkiismereti kérdés (Karlsruhei képtár); Ügyvédi tanács (lipcsei muzeum) stb.
város Oppeln porosz-sziléziai kerületben, 12 km.-nyire Rybniktől, a Ruda forrása és vasú mellett, (1890) 4129 lak., jódtartalmu sósforrásokkal, vasművekkel, gőz- és fürészmalommal, sör- és szeszgyártással.
az ozorai bánság és a Drina közt feküdt (l. Soli). A magyar királyok a S.-ot mindig megkülönböztették Boszniától s azt külön közigazgatási területnek tekintették. II. András király Ugron kalocsai érseknek Boszniát, Sót és Ozorát egyszerre adományozta s az érseket ebben 1225. III. Honorius pápa is megerősítette. 1244. IV. Béla megengedte a boszniai püspöknek, hogy a patarénusok megfékezésére ebben a «zsupánság»-ban is tizedet szedhessen. A XIII. sz.-ban a S.-nak külön bánjai voltak. Utóbb Kotromanovics István bán, Boszniának hűbéres fejedelme, 1326. magát egyúttal Ozora, Só és több más hely urának nevezte. Ostoja király 1422-35. Bosznia Ozora, Só stb. királyának hivatta, sőt 1459. Sót maga Mátyás király is Bosznia tartományai közé sorolta. A bánok közül különösebben ismeretes Henrik 1272-73. és Ernei 1273. A XIV. sz.-ban S.-ot már nem említenek.
(franc., ejtsd: szoa-dizán) a. m. ugynevezett.
(ejtsd: szoányi), város Hainaut belga tartományban, 17 km.-nyire Monstól, vasút mellett, (1891) 9007 lak., vászonszövéssel és fehérítőkkel, gyapjuáru-, csokoládé-, gombkészítéssel, bőr- és szeszgyártással; a X. sz.-ból való igen érdekes, szt. Vincéről elnevezett templommal.
(franc., ejtsd:szoáré) a. m. estély; S. dansante, táncestély.