(Lema asparagi L.), a bogarak rendjébe, rejtve ötlábtőízes levélbogarak családjába tartozó rovarfaj. Kékes-zöld; vöröses nyakpajszának közepe feketés; szárnyfedői oldalt vörösek és mindegyike 3 fehér-sárga folttal díszített. Hossza 5-6 mm. Európában mindenütt közönséges. Kifejlődött rovar található májusban és augusztusban. Az első nemzedék tavasszal a fiatal spárgát pusztítja, a második nemzedék pedig a magasra növő növény leveleit és bogyóit is megtámadja. Hasonlóan a spárgát pusztítja még a Lema duodecimpunctata L., melynek mindegyik szárnyfedőjén 6-6 fekete folt található.
(növ.), l. Kerepfű.
(növ., Smilacaceae, Asparagaceae), az egysziküeknek a liliomfélékkel rokon családja. Füvek vagy cserjék, földbeli száruk terjedő tőke, légbeli száruk egyenes vagy felfutó. A liliomféléktől kivált a húsos gyümölcs különbözteti meg. Mintegy 300 faja a mérsékelt és forró vidéken él, több fajának orvosságát (Smilax) vagy festékét használják. Sok köztük mérges (farkasszem) és kerti növény (gyöngyvirág, sárkánypálma, Plectogyne, Cordyline), kevés az eleségnyujtó (spárga). Ide tartozik a csodabogyó (l. o.) is.
(növ., brokkoli), a fejes káposztának kerti fajtája, elkorcsosodott és elhúsosodott virágzattal. Sarjai húsosak, szétterjeszkednek, ágas-bogasak. Ága megnyulik, laza. Finom étel lesz belőle. A termesztése nagy gondot és sok trágyát kiván. L. Káposzta.
(ásv.), l. Apatit.
l. Trypeta.
(növ., Asparageae), a spárgafélék alcsaládja, visszafordult petékkel; a másik alcsalád (Smilaceae) petéje egyenes.
v. egértövis (növ.), a Ruscus aculeatus L. nevü szúrós és a jó takarmányt elnyomó fű neve. L. Csodabogyó.
(állat), tengeri sügérfélék, a tüskeparás halak egyik családja. Fajainak teste oldalt összenyomott, megnyult; pikkelyeik vagy cikloidok vagy igen finoman fésüsek; szájuk elül nyilik; szemeik oldalt feküsznek, meglehetős nagyok; szájpadjuk rendesen fogatlan. Az eddig ismert 30 nemből 160 fajt irtak le, melyek valamennyien tengeriek. Egy részük hús-, más részük növényevő. Húsuk ehető.
Jared, északamerikai történetiró, szül. Willingtonban (Connecticut államban) 1789 máj. 10-én, megh. Cambridgeban (Massachusetts) 1866 márc. 14. Egy ideig hitszónoka volt egy unitárius községnek Bostonban; 1823-tól 1830-ig szerkesztője volt a North American Review negyedéves folyóiratának; 1839. történettanár lett a Harvard-egyetemen Cambridgeban, melynek 1849-52. elnöki tisztét is viselte. Nagy számu iratai közül kiváltképen kiemelendők a következők: Life of John Ledyard (Cambridge 1828); Diplomatic correspondence of the American revolution (12 köt., Boston 1829-31); Life of Governeur Morris (2 köt., u. o. 1832); Life of Washington, with diaries (2 köt., u. o. 1839, ezt a munkát Czuczor Gergely fordította le magyarra 1845); Library of American biography (25 köt., New-York 1834-47); Correspondence of the American revolution (4 köt., u. o. 1853). S. kiadta továbbá Washington György és Franklin Benjamin műveit életrajzzal együtt; az első megjelent New-Yorkban 1834-38. 12 kötetben; az utóbbi u. o. 1836-40. 10 kötetben; egyébiránt Franklin önéletrajzát egész annak haláláig befejezte, melynek külön kiadása 1844. látott napvilágot. V. ö. Mayer, Memoir of. J. S. (Baltimore 1867) és Ellis, Memoir of S. J. (Cambridge 1869).