recepteken a latin sufficiens quantitas (kielégítő mennyiségü) rövidítése.
Bonap. (állat), l. Domolykó.
(lat.) a. m. pikkely (l. o.), a botanikában, l. Allevél és Fedőlevél; squamosus a. m. pikkelyes.
(ejtsd: szkvarcsone) Francesco, olasz festő, szül. Padovában 1394., megh. u. o. 1474. Eleinte szabó és műhimző volt, fiatal korában Görögországban járt, hazatérte után pedig festőiskolát nyitott, melyet csakhamar a tanítványok serege keresett föl. Művei közül csak kettőt ismerünk: a padovai városi képtárban levő, több szárnyból álló oltárképet (készült 1449 és 1452 között) és egy a berlini muzeumban levő Madonna-képet. A feső-olaszországi festészet fejlődése körül szerzett érdemeiért a festészet atyjának nevezték el. L. még Művészeti akadémia.
(ang., ejtsd: szkver) a. m. négyzet, quadrát; különösen négyzetalaku, házakkal körülvett nyilvános tér, melyet virágágyak, szobrok ékesítenek, p. Londonban. - S. mile, angol négyzetmérföld = 2,58 km2.
(angol, ejtsd: szkvatt'r, a to squat a. m. guggolni, szótól), az amerikai Egyesült-Államokban oly gyarmatos neve, ki jogcím nélkül valamely területen, nevezetesen míveletlen földön letelepedik. Miután e S.-ek a nyugati tartományok felvirágzását nagyban előmozdították, az amerikai törvényhozás u. n. «praeemptionalis» törvények által igyekezett e gyarmatosokat az általuk önkényesen elfoglalt terület birtokában biztosítani. Az 1841-iki praeemptionalis törvény megengedi a S.-eknek, hogy bizonyos minimális ár (11/4 dollár 1 acre-ért) lefizetése mellett a jogcímet az okkupált területre utólag is megszerezhessék, azon megszorítással, hogy egy-egy gyarmatos 160 acrenál nagyobb területet nem okkupálhat. Az 1862-iki törvény mindenkinek, aki polgár, avagy kijelenti, hogy polgár akar lenni és jóhiszemben telepedik le, az állam birtokából 160 acrét fizetés nélkül biztosít. Ausztráliában S.-eknek nevezik az állattenyésztőket, kik a kormánytól nagy míveletlen területeket bérbe vesznek.
(ejtsd: szkvász), igy nevezik az É.-amerikai indusok feleségeit.
(ejtsd: szkvájr) Efraim György, észak-amerikai régiségbuvár és történetiró, szül. Bethlehemben (New-York) 1821 jun. 17., megh. New-Yorkban 1888 ápr. 17-én. Mérnök volt, a mellett azonban Davis barátjával őskori emlékek után kutatott a Misszisszippi völgyében. 1849. mint az unió ügyvivője Közép-Amerikának köztársaságait járta be s ezeknek multját is tanulmányozta. Azután Európában tett utazást. 1863-64. Peruban volt főkonzul, 1868 óta pedig Hondurast képviselte New-Yorkban. 1871. az Anthropological Institute elnöke lett. Művei közül, melyek úttörők a maguk nemében, megemlítendők: The ancient monuments of the Mississippi valley (Washington 1848); Aboriginal monuments of the state of New-York (u. o. 1849); The serpent symbols (New-York 1851); Travels in Central-America: Nicaragua, its people, scenery adn monuments (u. o. 1852, 2 köt.); The states of Central-America (u.o. 1857, 2. kiad. 1870); Honduras, descriptive, historical and statistical (1870); Peru. Incidents and explorations in the land of the Incas (1877, ném. Lipcse 1883).
Fabr. (állat), magyarul manórák; a szájlábu rákok rendjének Squillidae családjába tartozó ráknem. Fejtora meglehetősen lapos; fejtorpaizsa a négy utolsó torszelvényt nem földi; homloknyujtványa mozgékonyan ízesült; második állkapcsi lábának karomíze törvén nem duzzadt, belső oldalán fogakkal fegyverzett; potroha hátrafelé szélesedik, fölülete bordás. Számos faja közül öt az európai tengerekben is él s ezek között a legközönségesebb a S. mantis Latr., mely a Földközi-tengerben is gyakori, főleg apróbb rákokat és halakat pusztít; húsát eszik.
(állat), l. Sáskarákok.