l. Stíria.
l. Ottokár.
község Lika-Krbava vármegye brinjei j.-ban, (1891) 1615 horvát lakossal.
(ang., ejtsd: szték) a. m. betét, tétel (kártyajátéknál, fogadásoknál); mint turfkifejezés a. m. verseny, futtatás.
stalaktit, l. Cseppkő.
olyan boltozat, melynek alsó felülete cseppkőalakuan lelógó díszítményekkel van alakítva. Az arab és a mór építészet igen kedvelte a boltozatdíszítésnek ezt a módját (l. az ábrát).
[ÁBRA] Stalaktit-boltozat.
l. Stalybridge.
sziget, l. Lemnosz.
Kristóf Frigyes, Württemberg történetirója, szül. Calwban 1805 aug. 4-én, megh. 1873 aug. 12. Teologiát és nyelvészetet végzett, majd könyvtáros lett Stuttgartban, elvégül a királyi éremgyüjtemény és a muzeum igazgatója. Kitünő munkát irt szülőföldjéről: Württembergische Geschichte (Stuttgart 1841-73, 4 köt. és újabban). Ezt a munkát a legjobb területi történetnek tartják. Fia Pál (szül. 1848.) kisebb munkát irt Württemberg történetéről (Gotha 1882); továbbá Gesch. der Stadt Calw (1888) és Württemberg. Urkundenbuch (4. és 5. köt.).
az ugyanily nevü járás székhelye Gumbinnen porosz kerületben, 11 km.-nyire az orosz határtól, a Niemen és Pregel közti vizválasztón, vasút mellett, (1890) 4673 lak., gőzmalommal, élénk gabonakereskedéssel.