L. (növ.), l. Dögvirág.
L. (növ.), l. Hólyagmogyoró, Szerencsedió és Apácabokor. - Staphyleaceae a. m. hólyagmogyorófélék, majd kecskerágófélékkel egyenlő rangu növénycsalád, majd alcsaládja, tőle a hólyag módjára felfuvódott termés, valamint a maglepel hiánya stb. különbözteti meg.
(állat), l. Rövidszárnyuak.
l. Baktérium.
(gör., a. m. fürtös ember, gerezdes ember), az argonauták (l. o.) egyike, Dionysosnak (mások szerint Theseusnak) Ariadnétól származott fia. Felesége Chrysothemis volt, ettől született leányai: Rhoio, Molpadia és Parthenos. Rhoio sorsát l. Anios alatt. Másik két testvérének egy ízben az lett volna a kötelessége, hogy atyjuknak S.-nak borát őrizzék. A leányok azonban elszunyadtak, miközben sertések jöttek, a boros edényeket felforgatták és a bort bepiszkították. A leányok ugy féltek atyjuktól, hogy kétségbeesésükben egy szikláról levetették magukat. Ámde Apollon megmentette és távol vidékekre helyezte őket által. Parthenos Bubasztiszba került a Kherzonezosz mellékére, Molpadiát pedig Hemithea (félistennő) néven Kasztaboszban (ugyancsak a Kherzonezoszban) tisztelték és bor helyett mézes vizet áldoztak neki.
(ejtsd: sztepltn), község Gloucester angol grófságban, 4 km.-nyire Bristoltól, amelynek gazdasági életében osztozik, a Frome és vasút mellett, (1891) 14,589 lakossal.
Frigyes, merénylő, szül. Naumburgban 1792 márc. 14., főbelövetett Schönbrunnban 1809 okt. 17. Kereskedősegéd volt Lipcsében, amikor arra határozta magát, hogy a németek nemzeti ellenségét a gyülölt I. Napoleont megöli. E célból Bécsbe utazott és onnan 1809 okt. 13-án Schönbrunnba sietett, ahol Napoleon császár éppen hadi szemlét tartott. Beszélni kivánt a császárral, Rapp tábornoknak azonban gyanusnak tünt fel, amiért S.-ot elfogatta. Éles konyhakést találtak nála, mire kereken kijelenté, hogy ő azzal I. Napoleont megölni akarta. Midőn maga a császár azt kérdezte tőle, hogy miképen hálálná meg esetleges megkegyelmezését, S. e szavakkal felelt: «Akkor is megölném önt». Erre főbelőtték. Bátran halt meg.
l. Árumegállítás.
(ejtsd: szterbökk), a Manihiki-szigetcsoporthoz (l. Roggeveen-szigettenger) számított sziget, a D. sz. 5° 38' alatt, 3 km2 területtel, guanoteleppel.
(ejtsd: sztárcsevics), 1. Antal, horvát politikus és iró, szül. Zcaronitnik faluban (Gospić közelében) 1823 máj. 23., meghalt Zágrábban 1896 febr. 28. Tanult Klanjacban és Zágrábban, mint növendékpapot Ožegović zenggi püspök a pesti központi papnevelőbe küldötte. A papi pályát otthagyván, 1848-ban Pesten bölcsészetdoktorrá avatták. A zágrábi jogakadémián a bölcsészet és történelem tanszékére pályázott s noha a vizsgálatot fényes sikerrel megállotta, Strossmayer püspök befolyására mellőzték, mi mély és maradandó elkeseredéssel töltötte el Strossmayer és a bécsi udvari párt ellenében, melynek az előbbi szóvivője volt. Ekkor, noha nem volt jogász, Schramm Lipót ügyvédi irodájába lépett és szabad idejét tanulással és politikai röpiratok irásával töltötte, melyben Ausztria, a szerbség és panszlavizmus ellen és a nagy-horvát eszme mellett elkeseredett harcot folytatott. 1861. Fiume vármegye főjegyzője lett és lapidáris irályban, nyers modorban irt politikai szinezetü előterjesztései rendkivüli feltünést keltettek. Mint a grobniki kerület országos képviselője Kvaternik Eugénhez a horvát jogi párt vezéréhez csatlakozott és csakhamar ezen párt vezére és lelke lett. 1861 jun. 26. tartott nagy szabásu beszédében e párt programmjául azt hirdette: Horvátországot Magyarországgal csak a perszonálunió köti, másban mindenben szabad; Ausztriához semmi köze, azzal még a perszonálunió sem kapcsolja össze. Az országgyülés befejeztével fiumei jelentései miatt izgatással vádolták és a zágrábi törvényszék főjegyzői hivatala elvesztésére és három havi fogságra itélte, melyet a szeptemvirális tábla egy hóra leszállított és ő a fogságot 1863. le is ülte. 1865. a zágrábi III. kerületet képviselte az országgyülésen. 1878. fordulat állott be politikájában, mely a jogpárt irányára is befolyással volt: Oroszország és a panszlavizmus mellett nyilatkozott, mi a jogi pártot a Strossmayer-párttal közelebb hozta, de a régi ellenszenv, mely a két férfiu rohicsi találkozása után sem szünt meg, az egyesülést meggátolta. 1878. a ludbregi kerületet képviselte; emlékezetes ezen országgyülés S. Dávidnak Héderváry bánnal való affaireje miatt.
2. S. Dávid, az előbbinek unokaöccse, született Zcaronitnikben 1841. Ügyvédi pályára lépett, majd beválasztatta magát a zágrábi tartománygyülésbe, hol a legszenvedélyesebb politikát folytatta Magyarország ellen. 1887. kizárták a tartománygyülésből s ugyanazon évben a törvényszék csalás miatt 6 évi börtönre itélte. Kiszabadulása után jaskában telepedett meg s 1897 máj. újra beválasztották a tartománygyülésbe.