l. Csillagkamara.
(Sztarcsova), nagyközség Torontál vármegye pancsovai j.-ban, (1891) 3607 szerb, horvát és német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Hozzátartozik Vojlovica zárda, melyet 1383. alapított Lazarevics István szerb despota; a törökök háromszor elpusztították, de mindannyiszor felépült; mai alakját 1716. nyerte. A zárdának szép temploma s nagy gazdasága van. Pancsova lakossága nagy számmal rándul ki a várostól csak 6 km.-nyire levő zárdába.
(ol.) a. m. jótállás, kezesség. A kereskedelmi jogban különösen nevezik igy a jótállást, melyet a bizományos a vele szerződő fél kötelezettségeiért a megbizóval szemben vállal, mely esetben a bizományos a bizományi díjon kivül külön u. n. jótállási díjt igényelhet.
több város a német birodalomban: 1. S. in Pommern, Saatzig járás székhelye Stettin közelében, a hajózható Ihna és vasút mellett, (1895) 26,098 lak., vasöntéssel, vasúti felszerelések és gépek gyártásával, szivar-, szappan-, sör-, szeszgyártással, olajfinomítással, nagy marhavásárokkal; a középkorból való erődítményekkel; a XIV. sz.-ból való gót Mária-templommal, a XVI. sz.-ból való városházzal, többféle közép- és népiskolával. 1120. a lengyelek dúlták föl. 1229-ben városi jogokat kapott, a hanzának is tagja volt; a 30 éves háboruban is többször ostromolták. - 2. S. an der Linde, város Mecklenburg-Strelitz nagyhercegségben, 22 km.-nyire Új-Strelitztől, vasút mellett, (1890) 2321 lak., szesz- és élesztőgyártással. Róla kapta nevét S. járás, amely a nagyhercegség DK-i nagyobb részét alkotja. Közelében van egy erősség a vendek korából. - 3. S., járási székhely Danzig porosz kerületben, l. Porosz-Stargard.
(Starchimberg, Storchenberg), régi, Felső-Ausztriából származó család, mely 1643. kapta a grófi, 1765. a hercegi címet és rangot s jelenleg is a hercegi főágban és grófi mellékágban virágzik. A család törzsatyja Erasmus (1493-1560), ki 1529. Bécs védelmezésében tünt ki. A hercegi ág feje jelenleg Kamilló (szül. 1835 jul. 31.), az osztrák urakházának tagja; a grófi ágé István (szül. 1817 jun. 25.). V. ö. Schwerdling, Geschichte des uralten, teils fürstlichen, teils gräflichen hauses S. (Linz 1839). A család kiválóbb tagjai: S. György Ádám, osztrák miniszter (1724-1807). - Ernő Rüdiger gróf, született 1638 jan. 12., meghalt 1701 jun. 4. Mondecuccoli alatt harcolt a török és francia háborukban. 1670. Tokaj várának kapitánya volt, mely állásban 1676. a magyar fölkelőket békére akarta birni. De ez nem sikerült és Ónod táján vereséget is szenvedett a fölkelőktől. I. Lipót ő rá bizta 1683. Bécs védelmezését a törökök ellen. Ebben az állásban kitünően megfelelt feladatának és nagy népszerüségre emelkedett. Lipót jutalmul tábornaggyá és miniszterré nevezte ki s kitüntetésül megengedte, hogy az István-templom tornyát címerében viselje. Bécs felmentése után tovább küzdött a török ellen Magyarországon, de 1686. Buda ostrománál oly súlyos sebet kapott, hogy kénytelen volt a parancsnokságot letenni. Ezután mint az udvari hadi tanács elnöke Bécsben élt. Életrajzát megirta Thürheim gróf (Bécs 1882). Az István-templomban emléket állítottak neki. Renner kiadta továbbá S. Rüdiger levelezését S. Gundakarral 1682-99. (Bécs 1890-91). - S. Gundakar Tamás, osztrák pénzügyminiszter (1663-1745). - S. Guido gróf, szül. 1657., megh. 1737 márc. 7. Hadi pályáját 1683. Bécs védelmezésénél kezdette, melyben unokatestvérének parancsnoksága alatt hősiesen részt vett. Azután Magyarországon küzdött a török ellen, nevével a felszabadító török háboru számos fényes fegyvertényénél találkozunk. Részt vett Buda ostromában (1686), Belgrád bevételében (1688), a mohácsi (1687), a szalánkeméni (1691) és zentai (1697) nagy győzelmekben. A spanyol örökösödési háboru kitörése után előbb Felső-Olaszországban harcolt, majd 1708. mint tábornagy Spanyolországba ment át, hol az almenarai és zaragozai győzelmek után Károly főherceget Madridba vezette. Mivel azonban az osztrák főherceg a spanyol népnél rokonszenvre nem talált, S. ismét kénytelen volt madridból visszavonulni s a villa-viciosai szerencsétlen ütközet után (1710 dec. 10.) Barcelona vidékére szorult. Midőn Károly főherceg bátyja József császár halála után Bécsbe visszatért, S. mint alkirály Kataloniát a franciák túlnyomó erejével szemben is megtartotta 1713 máj. 10-ig, amikor angol hajókon Genovába visszatért. Az 1716-18-iki török háboru alatt Eugén herceg távollétében ő volt a hadi tanács elnöke. Mint Szlavonia kormányzója halt meg. Életrajzát Arneth irta meg (Bécs 1853).
község Lika-Krbava vmegye zenggi j.-ban, a tenger partján, (1891) 738 horvát lak., gőzhajóállomással. Közelében a Frangepán-féle vár romjai látszanak. A községtől 4 órányira van a Velebit hegység egyik nevezetes cseppkőbarlangja, a Smrceve doline, melyről a nép azt tartja, hogy benne Attila kincsei vannak elrejtve. Bejárata mellett egy kőlapon ismeretlen jegyekből álló felirás látható. Ugy ez, mint maga a barlang, eddig kikutatva nincs.
három county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig É.-Dacotában (3120 km2 ter., 2305 lak., Dickinsontown székhellyel), Illinoisban (754 km2 ter., 9960 lak., Toulon székhellyel) és Ohióban (2088 km2 ter., 67,800 lak., Canton székhellyel).
a skandináv mitologia alakja; óriási, nyolckaru vizi démon, akit Thor isten ejt el.
(Jelimnice), az ugyanily nevü cseh kerületi kapitányság székhelye, az Óriás-hegység egyik ágán, 22 km.-nyire Jicintől, vasút mellett, (1890) 3345 lak., pamut- és vászonszövőkkel, cérnafonással és kereskedéssel, sör- és üveggyártással.
Hessen nagyhercegség tartománya, Hessen-Nassau porosz, Rajnai-Hessen hesseni tartomány, a bajor Pfalz, Baden és Bajorország közt, 3019 km2 ter., (1890) 419,642 lak. fő folyói a Rajna és Majna; DK-i részén az Oden-erdő terül el. Ipari gócpontjai: Darmstadt és Offenbach. A következő 7 járásra oszlik:
|
A járás neve |
Területe km2-ben |
Lakóinak száma |
|
Darmstadt |
298 |
91,184 |
|
Bensheim |
391 |
50,030 |
|
Dieburg |
504 |
35,646 |
|
Erbach |
593 |
46,418 |
|
Gross-Gerau |
450 |
41,412 |
|
Heppenheim |
406 |
43,862 |
|
Offenbach |
377 |
93,090 |