János, Luther pártfogója és barátja. Mint az Ágoston-rend generálvikáriusa Németországban megismerkedett Lutherrel, közvetítette ennek meghivatását 1508. Vittenbergába, ahol S. tanár volt. 1512. visszalépett a tanárságtól, átköltözött Dél-Németországba; 1520-ban, hogy ne kelljen Luther ellen fellépnie, vikáriátusát is letette s Salzburgba vonult vissza, ahol kezdetben mint az érsek udvari lelkésze s utóbb egy benediktinusklastrom apátja élt, megh. 1524. Műveinek összes kiadását Knaake kezdte meg (1 köt., Potsdam 1867). V. ö. Kolde, Die deutschen Augustinercongregationen und J. von S. (Gotha 1879); Keller L., J. von S. und die Anfänge der Reformation (Lipcse 1888).
(ásv.), vas-aluminiumszolikát, pontosan nem ismeretes összetétellel, mert rendesen idegen ásványokkal (gyakran nagy mennyiségü quarccal, gránáttal, csillámmal) van keverve; a vastartalmát több-kevesebb magnézia és mangán is helyettesíti; néha egy kevés vizet is tartalmaz. Rombos rendszerbeli oszlopos kristályokban és pedig vagy egyesekben vagy pedig elég gyakran ikerkristályokban, melyek keresztformára vannak összenőve, amiért keresztkő (lapis crucifer) is a neve. A legenda szerint az égből hullottak alá és sokáig viselték amulett gyanánt. Baseli keresztelőkő is a neve. Barna, vöröses v. sárgás-barna szinü, ritkán áttetsző, rendesen átlátszatlan, üvegfényü. K. 7-7,5, fs. 3,34-3,77. Egy irányban savak nem támadják meg. Csillámpalák járulékos elegyrészeként elég gyakori. Hazánkban Alsó- és Felső-Sebesen (Szeben), Felső-Szolcsván (Torda-Aranyos) stb. A vörös-barnaszinü tiszta darabokat itt-ott drágakőnek is megcsiszolják. A Szt.-Gotthardon termő vörösesebb barna szinü S.-ot gránátitnak is mondják, aminthogy a S.-nak egyik régi neve fekete gránátit.
optikai készülék az ásványok polarizációjának megvizsgálására. Az ortoszkópban (l. o.) használt két nikolon és a lencséken kivül az optikai tengelyére merőlegesen metszett mészpátlemez is van benne. Az ortoszkópnál pontosabb eszköz, de csakis tökéletesen tiszta ásványlemezek megvizsgálására alkalmas. Kobelltől származik az első S.-szerkezet, de azóta többen javították.
1. kerület Kristiansand norvég tartományban, Söndre-Bergenhuus, Bratsberg, Nedenäs, Lister és Mandal meg az Északi-tenger közt, 9146 km2 területtel, (1891) 117,078, egy km2-re 13 lak. DK-i részét a Soeterdalnak a tenger felé alacsonyodó ágai (Ivatvasfjeld 949 m.) takarják; az É-i részt, a Ryfylkét, a Langenfjeld meredek sziklafalai borítják; köztük a Lysefjord végében a Lysekam 1208 m.-nyire emelkedik. Legalacsonyabb része a Dny-i, a terméketlen Jaederen. A Stavangerfjord ágai által tagozott partvidék előtt számos sziget (630 km2) terül el, aminők az Egerö, Karmö, Askö, Rennesö, Ombö stb., amelyek nagyobbára termékenyek. A legnagyobb parti folyó a Suledalslaagen, amely a festői Suledalsvand lefolyása. A fő foglalkozás a halászat, amely évenként mintegy 11/2 millió frank jövedelmet hajt; továbbá a földmívelés (évenként 379,470 hl. gabona és 407,000 hl. burgonya) és állattenyésztés (8950 ló, 55,620 szarvasmarha, 207,690 juh, 16,580 kecske és 3790 sertés). Erdei nagyon kicsinyek. Járásai: Jaederen-Dalarne és Ryfylke. S.-en kivül városai Haugesund, Egersund, Sandnaes és Skudesneshavn. - 2. S., az ugyanily nevü norvég kerület fővárosa, a S.-fjord D-i partján, vasút mellett, (1891) 22,483 lak. Két, a Holm-félsziget által elkülönített kikötővel (Vaagen és Östervaagen); hajóépítéssel, kénfinomítással és mesterséges trágyakészítéssel. S. Norvégia egyik legélénkebb forgalmu kikötője. 1893. volt 62 főzöse 19,380 tonna tartalommal és 427 vitorlása 77,996 tonnával. Idegen hajó érkezett 1892-ben 268, 65,637 tonna tartalommal és távozott 185, 47,948 tonnával. A kivitel fő cikkei: halak, mindenféle ércek, trágya, hús és élő állatok; a bevitelé: szén, só, gabona, liszt, kávé, tea, cukor stb. A festői fekvésü és nagyobbára fából épült városnak legkiválóbb épületei: a szép székesegyház, a trondhjemi után Norvégiában a legnagyobb, amelyet a XI. sz.-ban építettek föl először és 1866. restauráltak, XI. sz.-beli pompás szószékkel és néhány régi szenteltviztartóval; továbbá a Kongsgaard, egykori püspöki palota, most iskola; mindezen épületek közelében igen szép sétahelyek vannak.
Norvégia DNy-i részének egyik legnagyobb fjordja a két Skudesnäs-fok közt. É-i, a Hvittingsö-szigeteken túl fekvő ágát Skudesnäs- v. Bukkenfjordnak is hivják. Egyéb nagyobb ágai a Hölefjord, a Jösse-, a Sands-, a széles Närstrands-, a nagyszerü Lyse-, az Irke- és Vindefjord. Benne számos sziget van elszórva, amelyek 500 km2-nyi területet borítanak.
(ejtsd: sztavló), belga város Lüttich tartományban, Verviers arrondissementban, a Gonvay-Pepinster-vasút mentén. Nevezetes gyapjukézműiparáról. 4590 lak. Az 1801-iki lunevillei békéig S. volt a Benedek-rendi kolostor főnökének, az apátnak székhelye. Középkori latin neve Stabulaus volt.
Bernát, német zongor-virtuóz, szül. Greizben (Reuss hercegség) 1872. Kiel, Rudorff és Liszt alatt végezte tanulmányait és azután körútra indult Európában. Budapesten is ismételten játszott és zeneszerzeményét is bemutatta, melyben neje, Denis énekesnő, énekelte a fő szólamot. 1893 óta a weimari udvari szinház karnagya.
(Staveren), város Friesland németalföldi tartományban, a Zuyder-tó mellett, egykor nagy város, a fríz királyok székhelye volt; a középkorban a Hanza-szövetséghez tartozott. Jelenleg 793 lak., világító toronnyal.
vagy s. t. b., az "és a többi" rövidítése.
(ang., ejtsd: sztímer) a. m. gőzhajó.