(lat.) a. m. meddő, terméketlen.
l. Magtalanság.
(lat.), az az eljárás, mellyel valamely tárgyat bakteriummentessé tesznek. Eredetileg a bakteriologiában volt alkalmazásban oly módon, hogy kellő készülékekben magas hőfoknak tették ki a tárgyakat, melyekben bizonyos mikroorganizmusokat akartak tenyészteni s igy más bakteriumokat ezen tárgyaktól távol tarthattak. Utóbb alkalmazták a hőnek bakteriumölő hatását a sebészeti gyakorlatban is arra, hogy az operációknál használandó sebészeti műszereket, kötözőanyagokat, a sebész ruháit, kendőket stb. bakteriummentes állapotba hozzák. A sebészeti operációknál és sebészeti intézetekben külön ezen célra szerkesztett készülékek (sterilizátor) vannak, melyekben az operációnál használt tárgyak és az operációnál használt viz is bakteriummentes állapotba hozható. L. Aszeptikus.
Károly, festőművész, szül. Steierdorfban (Krassó) 1821., megh. Pesten 1862. Tanult a bécsi képzőművészeti akadémiában. Eleinte itt is telepedett meg, később azonban Pozsonyba, majd Pestre tette át lakását. Sok aquarellt készített a magyar népéletből, melyek főleg szabatos rajzuk által tünnek ki. Magyar konyhá-ja a nemzeti muzeum képtárában látható.
falu Düsseldorf porosz kerületben, 11 km.-nyire Mülheimtől, vasút mellett, (1895) 11,315 lak., 1808. alapított jelentékeny vasművekkel, azonkivül vasöntéssel, tégla-, szesz-, sörgyártással, őrlő- és fürészmalmokkal.
(ejtsd: szterling), város Illinois észak-amerikai állam Whitesides nevü countyjában, a Rock-river jobb partján, vasút mellett, (1890) 6655 lak., élénk iparral, amelynek a mozgató erőt a Rock-river zuhatagai kölcsönzik; a főbb iparágak szeszgáyrtás, butorok, kocsik, gazdasági eszközök készítése és a malomipar.
a középkorban angol ezüstpénz, jelenleg az angol pénzegység font S. névvel. Egy font S. tartalmaz 7,3229 g. tiszta aranyat és értéke 24,03 korona. A font S. felosztatik 20 shillingre a 12 pence a 4 farthings. L. Sovereign.
Samu, orvos, szül. Homonnánk 1858-ban. Orvosi tanulmányait a udapesti egyetemen végezte, hol 1881. orvosdoktorrá avatták. Ezután Korányi tanár klinikáján működött egész 1889-ig, mikor a fizikális vizsgálati módszerek tanából magántanári képesítést nyert. Rendelő orvosa a budapesti általános poliklinika belgyógyászati osztályának, Irodalmi dolgozatai: A physikális vizsgálati módszerek tankönyve (Budapest 1888)) s számos magyar és német szaklapban megjelent értekezése.
1. Adolf, eredetileg Ernst Adolf, német iró és irodalomtörténész, szül. Lipcsében 1835 jun. 14. Filozofiát, filologiát és történelmet tanult, 1868. az irodalomtörténet rendkivüli, 1869. rendes tanára lett a drezdai politechnikumon. Kiadta a Bibliothek der Litteratur des XVIII. Jahrhunderts (Berlin 1866-67). Szépirodalmi munkái: Gedichte (Lipcse 1870), és más ízben); Johannes Guttenberg (eposz, u. o. 1873); Wolfgangs Römerfahrt (elbeszélő kölemény, u. o. 1895); Am Königssee (u. o. 1863); Historische Novellen (u. o. 1866); Neue Novellen (u. o. 1875); Aus dunkeln Tagen (u. o. 1879); Venetianische Novellen (u. o. 1886); Auf der Reise (Drezda 1890); Die letzten Humanisten (történeti regény, Lipcse 1880, és máskor); Ohne Ideale (u. o. 1882); Camoëns (u. o. 1886). S. irodalomtörténeti fő művei: Geschichte der neuern Litteratur (7 köt., u. o. 1882-85); Geschichte der Weltlitteratur (Stuttgart 1889). Említendők még: Aus dem XVIII. Jahrhundert. Biogr. Bilder und Skizzen (Berlin 1874); Katechismus der allgemeinen Litteraturgeschichte (Lipcse 1874, 3. kiad. 1892); Zur Litteratur der Gegenwart (u. o. 1880); Hermann Hettner (u. o. 1885); Otto Ludwig, ein Dichterleben (u. o. 1890); Beiträge zur Litteraturgeschichte des XVII. und XVIII. Jahrhunderts (u. o. 1893); Studien zur Litteratur der Gegenwart (Drezda 1895). Több német klasszikus kiadását is rendezte stb.
2. S. Alfréd, német történetiró, született Göttingában 1846 nov. 22. Heidelbergában, Göttingában s Berlinben tanult, majd a badeni országos levéltárban alkalmazást kapott. 1871. tanulmányutat tett Angliába. 1872. a történelem magán tanára lett Göttingában. 1873. Bernben, 1888. a zürichi műegyetemen lett a történelem tanára. Nevezetesebb munkái: Über die zwölf Artikel der Bauern und einige andre Aktenstücke aus der Bewegung von 1525 (Lipcse 1868), melynek kiegészítésére a Forschungen z. deutschen Geschichte 12. kötetében megjelent cikke szolgál; Milton und seine Zeit (1877-79, 2 köt.); Geschichte der Revolution in England (az Oncken-féle Weltgeschichte egyik része, Berlin 1881); Briefe englischer Flüchtlinge in der Schweiz (Göttinga 1874); Abhandlungen und Aktenstücke zur Gesch. der preussischen Reformzeit 1807-15 (Lipcse 1885). Fischer V.-vel együtt kiadta Basel város krónikájának I. kötetét (u. o. 1872); Das Leben Mirabeaus (2 köt., 1889, ezt a munkát 1896-97. franciára is lefordították); Gesch. Europas seit den Verträgen von 1815-1871 (I. köt., 1894).
3. S. Dániel, l. Agoult és Liszt.
L. (állat), l. Halászka.