politikai község Szerém vármegye upanjei j.-ban, (1891) 1694 horvát-szerb lakossal.
Tamás lovag, cseh filozofus, szül. S titnén (Csehország) 1325 v. 1326., megh. 1404 körül. A prágai egyetemen filozofiát, teologiát és kánoni jogot végzett. Milicz befolyása alatt a keresztény filozofiáról és erkölcstanról tartalom és forma tekintetében egyaránt jeles értekezéseket irt. Hogy népszerüvé tegye dolgozatait, cseh nyelven irt. Fő művei: Prábeszédek (részben kiadva, 26 értekezés, életrajzzal, Prága 1850) és Vrtatko (u. o. 1873), amely két munka a cseh irodalom legjelesebb prózaművei közé sorolandók. V. ö. Wenzig J., Studien über Th. R. von Stitné (Lipcse 1856).
(gör.) a. m. csarnok; a stoikusok tanára is alkalmazzák, mert Zenon, e rendszer megalkotója, az athéni Stóa poikilében szokta előadásait megtartani. L. Stoicizmus.
János, görög iró, makedonia Stobiból, Kr. u. 500 körül élt. Fia számára különböző görög költőkből és prózairókból kivonatokat készített, melyek most már elveszett művekből is tartalmaznak részleteket. Ezért S. műve a régi görög irodalom ismeretére nézve igen becses. Az eleinte egy kötetet tevő munka utóbb két részre vált: Eclogae physicae et ethicae (kiadták Faisford, 2 köt., Oxford 1850, Meineke, 2 köt., Lipcse 1860-64, és Wachsmuth, 2 köt., Berlin 1884), és Anthologion v. Florilegium (kiadták Faisford, 4 köt., Oxford 1822-25, és Meineke, 4 kötet, Lipcse 1856-57).
kisközség Sopron vármegye kismartoni j.-ban, (1891) 668 német lak. Ezen községben a szomszédos (ausztriai) Seibersdorf urai, Stoczing Ruprecht és Lénárt 1594-1610. templomot építettek, mely 1644. a szerviták kezébe ment át, kik azonban utóbb a szomszéd Lorettomba (l. o.) költöztek át. A törökök 1683-ban felgyujtották a kolostort, de csakhamar újból felépült; a kolostort 1787-ben II. József eltörölte.
l. Bond. - S. exhange, a londoni értékpapirtőzsde, a világ legnagyobb értéktőzsdéje; az árfolyamjegyzékében több mint 1600 papir szerepel és a forgalomba hozott papirok értéke mintegy 60,000 millió forint.
János, sziléziai származásu egyházi ember. 1433-64. szepesi prépost, Zsigmond és Albert királyok házi orvosa és tanácsosa volt. Előbb az óbudai prépostságot birta. Budán a Szt.-Péter-templomban temették el 1464.
az ugyanily nevü járás székhelye Konstanz badeni kerületben, az Überlingi-tóba torkolló S. és vasút mellett, (1890) 2058 lakossal, vasöntéssel, trikószövéssel, műmalmokkal és sörgyárral; élénk marha- és komlóvásárokkal. 1799 márc. 25. itt verte meg Károly főherceg Jourdan francai vezért, 1800 máj. 3. pedig Moreau a Kray vezérlete alatt álló osztrákokat. Közelében egy magaslaton láthatók a 30 éves háboruban feldúlt Nellenburg romjai. Az ezen várról elnevezett grófság (880 km2 ter., mintegy 30,000 lak.) 1465. Ausztriához, 1805-ben Württemberghez és végre 1810. Badenhez került.
a Fokföld ÉK-i tartományának egyik kerülete Fort-Beaufort, Victoria, Cathcart és Queenstown között, 813 km2 területtel, (1891) 7775 lak., akik közt 1655 a fehér bőrü. A Katberg ágai által beágazott és a Kat-river által öntözött kerület nagyon termékeny és fában is gazdag. Főhelye Seymour. 1819-től kezdve hottentotta rezerváció volt Kat-river settlement néven, de midőn 1851. a hottentották fellázadtak, az angolok újra megszállották.
város Korneuburg alsóausztriai kerületi kapitányságban, a Duna egyik ága és vasút mellett, (1890) 6793, a beolvasztott Grafendorffal együtt 8393 lak., szappan-, gyertya- és illatszergyártással, élénk gabonakereskedéssel, hüvelyesek termelésével, nagy lovassági kaszárnyával.