Gyula, német énekművész, szül. Párisban 1826 jul. 22. Garcia Manuel alatt végezte tanulmányait, azután mint karmester és énekes működött és 1874-től 1878-ig Berlinben, 1878 óta pedig M. m. Frankfurtban működik mint énektanár. Énekiskolát is irt (2 köt. 1886-1887). 1896-ban (70. születésnapja alkalmával) tanítványai és tisztelői 50,000 márkát gyüjtöttek számára mint tiszteletdíjat.
1. Svédország egyik länje vagyis kerülete Upsala, Nyköping és a Balti-tenger közt, 7791 km2 ter., amiből 272 km2 a belső tavakra esik, (1893) 154,643, egy km2-re 20 lak. Partjai alacsonyak, számos ki öböltől szakadozottak, amelyek közt a Saltsjö a legnagyobb. A hozzá tartozó szigetek (Orskär, Gräsö, Singö, É-i és D-i Blidö stb.) számosak. A nagyobbára csak dombokkal takart tartomány legtermékenyebb része a S. városától D-re fekvő Södertörn. A felszinnek 21 %-a szántó, 6 %-a rét s 55 %-as erdő. 1889. arattak 1,5 millió hl. gabonát és 893,800 hl. burgonyát. A lovak száma 23,662, a szarvasmarháké 77,136, a johoké 43,404 és a sertéseké 16,626. A halászat szintén jelentékeny. Sok a vasérce is. Apró csatornák keresztül-kasul szelik. A főváros S.
2. S., az ugyanily nevü län és Svédország székes fővárosa, azon tengerszoros mindkét partján, amely a Mälar-tavat a Balti-tenger Saltsjö nevü öblével köti össze, vasút mellett, az É sz. 59° 20' 33'' és a párisi K. h. 15° 43' 16'' alatt, (1894) 264,585 lak. Ipara a környék mezőgazdasági cikkeit és vasérceit dolgozza fel. A gyárak száma közel 400, amelyek 13,000 munkást foglalkoztatnak és több mint 52 millió frank értéket termelnek; ezek gép-, szappan-, porcellán-, gyertya-, olaj-, sör-, cukor-, dohánygyárak. Kereskedelme, bár kikötője, a Värtanhamm, három hónapon át jéggel van borítva, igen élénk. 1889-ben 1780 hajó fordult meg benne 744,302 to. tartalommal. A bevitel fő cikkei: szén, gabonanemüek, cukor, alkohol, halak; a kivitelé: ásványok és fémek, gépek, cellulóza stb. A bevitel értéke 1889-ben 161,8, a kivitelé 32,6 millió frank. A Balti-tenger melléki kikötőkön kivül Havre, Bordeaux és Anverssel van rendes hajóösszeköttetésben. S. hat külön részből áll; ezek: Staden a Mälart a Saltsjötől elválasztó főszigeten, továbbá Riddarholmon és Helgeandsholmon; Norrmalm (É-i külváros), amelynek folytatása a Blasieholmon van; Ladugardsland, az előbbitől K-re; Kungsholm az ugyanily nevü szigeten; Södermalm (D-i külváros és végre a Saltsjö szigetei (Saltsjö-Öarne): Skeppsholm, Kastellholm, Djurgard és Beckholm. A kis gőzösök (angslupar) által megélénkített vizi csatornáktól keresztül-kasul szelt városnak legélénkebb utcái a Stadenben a Stora Nygata és a szép Skeppsbro-rakodó; a legrendesebben épült Norrmalmban a Regeringsgata és a Drotninggata; a dombos Södermalmban a Besvärsgata. Mintegy 20 tere közül a legszebbek a Slottsbacken (Kastély-tér) a királyi palota déli homlokzata előtt egy obeliszkkel és III. Gusztáv szobrával; a Stortorg (Nagy-tér) a város legmagasabb helyén, amelyen számos kivégeztetés történt; a Riddarhustor (nemesek házának tere) Wasa Gusztáv szobrával; a Gusztáv-Adolf-tér Gusztáv Adolf nagy szobrával és a Kungsträdgard (a király kertje), az előbbitől K-re, 1868 óta pompás sétahelyekkel, XII. Károyl szobrával és közepén egy szép kúttal. A 20-nál több híd közül a legszebb a Helgeandsholmon át a Gusztáv-Adolf-térre vezető 114 m. hosszu és 19 m. széles Norrbro, amelyet 1797. fejeztek be; a Stadent a déli külvárossal összekötő vashíd és az 1878. befejezett Wasa-hid. 20 templomának és 17 kápolnájának nagyobb része meglehetősen jelentéktelen. A legkiválóbb a Szt.-Miklós-templom vagyis Storkyrka, a svéd királyok koronázó temploma, amelyet 1264. Jarl Birger épített, 1726-42-ig restaurálták, 56 m. magas toronnyal, gazdagon díszített főoltárral, számos műemlékkel; a Riddarholmskyrka, a svéd királyok és más kiváló férfiak temetkező helye, Gusztáv Adolf, XII. Károly szarkofágjaival; a Szt.-Jakab-templom, Svédország leghiresebb orgonájával és a Szt.-Katalin-templom gyönyörü szép arányokkal. A profán épületek közül a legkiválóbbak: az óriási négyszöget (123 m. hosszu, 116 m. széles) alkotó királyi palota, amelyet 1697-1753. olasz renaissance ízlésben építettek, szép termekkel, amelyek közt a legjelentékenyebb a márvánnyal díszített és aranyozott nagy terem (48 m. hosszu és 7 m. széles) ésaz ünnepi terem (41 m. h. és 35 m. sz.), amelyet fénylő fehér falairól Fehér-tengernek is neveznek; a Riddarhus (nemesi palota, 1648-70), amelyhez számos történelmi emlék fűződik és amelynek 3000 nemesi címerrel ékesített nagy termében 1866-ig a nemesség tartotta üléseit; a Radhus, amelyet S. néhány régi képe ékesít; a nagy szinház stb. A várost ékesítő szobrok száma nagy; az ismeretesebbek: III. Gusztávé Sergeltől, a Wasa Gusztávé, amelyet 1753. a svéd nemesség emeltetett; Gusztáv Adolf középszerü lovasszobra, Birgernek, S. alapítójának szintén lovasszobra, XII. Károlynak Molintól és Berzeliusnak Quarntrömtől való szobrai, továbbá a Bältespennare nevet viselő két bronzalak, amelyek egymással birkóznak, Molintól, amelyet a skandináv szobrászat legkiválóbb remekének tartanak, végül egy 30 m. magas obelisz és a Vega-emlék (1878-1880). A tudományos intézetek és társulatok S.-ban nagy számmal vannak; ilyenek: a királyi palotával szemben álló, az 1850-től 1865-ig renaissance ízlésben épített nemzeti muzeum, márvány lépcsőházzal, amelynek földszintjén van a történelmi muzeum, főképen svéd régiségekből és az éremtár, első emeletén az antik (a többi közt a hires alvó Endymion) és modern szobrok (Sergel, Byström, Molin és másoktól), végül a második emeleten a több mint 1200 számot magában foglaló képtár; az etnográfiai vagyis északi muzeum, amelyet 1873. alapítottak és amely jelenleg a skandináv félsziget etnográfiai tárgyainak rendkivül gazdag és gyönyörü gyüjteménye; a tudományos akadémia igen érdekes természetrajzi gyüjteménye; a királyi könyvtár több mint 150,000 kötet könyvvel és mintegy 8000 kézirattal, amelyek közt több igen értékes; fegyvertár; mezőgazdasági muzeum; az 1739. alapított tudományos akadémia csillagvizsgáló intézettel; svéd irodalmi és szépművészeti, történelmi s régészeti, mezőgazdasági és más társulatok. Az iskolák közt az első helyet foglalja el a Karolinska medikoriurgiska Institutet nevü orvosi főiskola 43 docenssel, 400 hallgatóval és több klinikával és laboratoriummal; továbbá egy magán egyetem, amelyet alapítványokból és gyüjtésekből tartanak fenn, 18 tanárral és könyvtárral. A jelentékenyebb szakiskolák: a technikai főiskola (30 docens, 300 hallgató), a felsőbb ipar-, hadi, tüzér-, tengerész-, hajós-, gyógyszerész- stb. iskola. Ezekhez járulnak a különböző gimnázium, felső leányiskola és a különböző népiskola. A jótékonysági intézetek: a különböző kórházak és több szegényház. A magán jótékonysági intézetek 1890-ben 6,2 millió koronát tevő tőkével rendelkeztek. A város közigazgatása élén egy kinevezett főhelytartó (Öfverstathaltar) áll. A számos kisebb squareon és sétahelyen kivül S.-nak ugy a belsejében, mint a környékén néhány szép parkja és sétahelye van. A város közepéhez legközelebb esik az árnyékos Berzeliuspark a hires kémikus szobrával; ettől É-ra van a Humlegard, amelyet a XVII. sz.-ban alapítottak, Linné szobrával; a legszebb azonban a Djurgard (állatkert), az ugyanily nevü szigeten számos szép villával, vendéglőkkel, két szinházzal, több szoborral, amelyek közt Bellmann költőé a legszebb. A város környékén levő és Solna községhez tartozó parkok a Karlberg, Haga, Ulriksdal, végül a dottningholmi királyi kastélyhoz tartozó szép park Lofö szigeten.
Története. S. alapítását a hatalmas Birger grófnak (jarl, 1250-66) tulajdonítják, aki a Staden és a mellette fekvő másik két szigetet fallal vétette körül. A falakon belül épített városrészek azonban a dánok hadjárataiban többször elpusztultak. 1389. Margit, 1471. I. Keresztély és 1520. II. Keresztély foglalta el, aki itt rendezte a S.-i vérfürdőt, 94 előkelő polgárt végeztetve ki. Krisztina királynő és X. Károly uralma alatt azonban S. csakhamar gyors virágzásnak indult és különösen ezen század második felében ipara és kereskedelme által gyors fejlődésnek indult. 1718. alig volt még 50,000 és 1850. is még csak 93,000 volt lakóinak száma. A gyakori tűzvészek (1697., 1725., 1751., 1759., 1835., 1857.) után mindig szebbé és szebbé lett. V. ö. Ferlin, S.-s stad (2 köt., Stockholm 1851-58); Wattenbach, S. (Berlin 1875); Lundin, Nya S. (1888); Heurlin, Illustrated guide to S. and its environs (Stockholm 1889); Brodin és Dahlman, Karta öfver S. 1:12,000.
igy nevezik azt a tömeges kivégzést, mely II. Keresztély dán király trónra lépése után 1520 nov. svéd nemeseken és polgárokon hajtatott végre. Alig hogy Keresztély Stockholmba bevonult, a kastélyba idézte mindazokat, akiknek Trolle érsek letevésében részük volt, avagy akik a dán uralommal ellenkeztek. Ezeket rövid úton halálra itéltette és kivégeztette; több tanácsos, 17 polgármester és városi tanácsos és sok polgár feje hullott nov. 7. s a köv. napokon a porba. Wasa Gusztáv (l. o.), kinek atyját és sógorát Keresztély szintén lefejeztette, boszulta meg ezt a vérfürdőt.
Tamás, orvos és sebély, szül. Pesten 1811., megh. u. o. 1883 aug. 21. Orvosi tanulmányait elvégezvén, 1838. Pesten orvosdoktorrá avatták, 1839-ben a sebészdoktori oklevelet nyerte el, majd Stahly segéde lett. 1844. mint magán tanár az orvosi történetet adta elő. 1847. az elméleti sebészet tanszékén ttanár lett. Itt ugyan a következő évben más helyettes váltotta fel; amint azonban a szóban forgó tanszéket 1857-ben előkészítő kórodai tanszékké alakították át, ennek rendes tanárává őt nevezték ki. 1863. dékán, 1870. pedig rektor volt. 1871. érdemei elismeréseül a királyi tanácsosi címet kapta. Nagyszámu dolgozata a magyar és német szaklapokban jelent meg.
l. Jobber.
Keresztély Frigyes báró, német államférfiu, szül. Koburgban 1787 aug. 7., megh. u. o. 1863 jul. 9. Svéd ősei Gusztáv Adolffal vándoroltak be Németországba. S. orvosi pályára készült és 1814-15. mint orvos telepedett le Koburgban s 1814. mint katonaorvos szolgált több kórházban s 1816. lipót koburgi herceg házi orvosa lett. Ez időtől kezdve a legértelmesebb, legbefolyásosabb s legönzetlenebb tanácsadója és meghittje volt Lipótnak. 1821. nemességet, 1831. bajor bárói rangot kapott. 1834. megvált a belga udvartól, 1837. Viktoria angol királynő tanácsosa lett, 1838-39. Albert koburgi herceget kisérte olaszországi útjára és bizalmas embere maradt a hercegnek akkor is, mikor ez Viktoria királyné férje lett. Fontos emlékiratai Denkwürdigkeiten aus den Papieren des Freiherrn von S. címen jelentek meg (Braunschweig 1872. V. ö. Juste T., Le baron de S. (Brüsszel 1873). - Fia S. Ernő, Viktoria angol hercegnő, III. Frigyes német császár nejének titkára, szül. 1823 aug. 7., megh. 1886 máj. 6. Több történeti értekezést közölt a Sybel-féle Historische Zeitschrift-ben, igy La Rochefoucauld és Madame de Campan mémoirjairól (32. és 18. köt.), a Moniteurről mint történeti forrásról (u. o. 43. köt.) és Mirabeau s La Marck levelezéséről (u. o. 39. köt.). Hagyatékából megjelent: Ludwig XVI. und Maria Antoinette auf der Flucht nach Montmédy im Jahr 1791 (Berlin 1890).
(ejtsd: sztokkport), város Chester angol grófságban, 6 km.-nyire Machestertől, az Etherow és Goyt összefolyásánál, vasutak mellett, (1891) 70,253 lak., pamutfonással, fehérítéssel és festéssel, vasöntéssel, gép-, sör-, téglagyártással és bronzkészítéssel, nyilvános könyvtárral, muzeummal és a Vernon nevü parkkal. Legkiválóbb épülete a St.-Mary-templom, régi szószékkel. Öt km.-nyire van Chealle-and-Gatley, 8252 lakossal, akik, miként a közeli egyéb helységek lakói, leginkább pamutiparral foglalkoznak.
(ejtsd: sztokktn), 1. S.-upon-(on)-Tees, város Durham (ettől 28 km.-nyire) angol grófságban, a Tees bal partján, 6 km.-nyire a torkolatától, vasút mellett, (1891) 41,105 lak., vászon- és vitorlavászonszövéssel, fontos vasiparral, agyagiparral és palackgyártással, élénk kereskedéssel, aminek fő cikkei a halak, gabona, sajt, vaj, ólom és főképen szén; szép városházzal. Külső kikötője a Tees torkolata mellett Port-Clarence. S.-nal szemben Yorkban van South-S. (15,476 lak.). - 2. S., San Joaquin county székhelye Kalifornia É.-amerikai államban, 69 km.-nyire Sacramentótól, hajózható csatorna és vasút mellett, (1890) 14,424 lakossal, vasöntéssel, bőr-, gazdasági gép-, vagon- és papirosgyártással, pamutfonókkal és szövőkkel; igen élénk gabona- és fémkereskedéssel. Az egészen sík vidéken rendkivül szabályosan épült várost 1849. alapították.
London egyik része Clapham Roadtól K-re.
József, l. Sztoczek.