(Strakonice), az ugyanily nevű kerületi kapitányság székhelye, a Wottawa és vasút mellett, (1890) 5419, a szomszédos Új-S. (azelőtt Bezděkau) beleszámításával 7455 lak., gyapjufonással, szappan-, illatszer-, szódaviz- és sörgyártással, jelentékeny mennyiségü fezkészítéssel és élénk kereskedéssel.
Sándor, recitátor, szül. Sebesen (Sáros) 1845 dec. 3. Fiatalabb éveiben a kereskedői pályával próbálkozott meg, majd szinésszé lett és 1879 óta mint recitátor működik. Első rendü művész felolvasás, interpretáció, szinezés és tagolás dolgában. Az irodalom legnehezebb remekeit (igy Goethe Faust-ját) szokta vándorútjain fölolvasni, minden alakot jellemzőleg, művészi olvasásban mutatván be.
Móric, zongoraművész és énekoktató, később tanítványának és sógornőjének Patti Adélnak s más nagy művészeknek imprezáriója, szül. Lembergben 1825., megh. Párisban 1887 okt. 9. Szerzett két operát; megjelentek zongoradarabjai és emlékiratai. Leánya Febea koloraturénekesnő.
(ol., ejtsd: sztrálcso) a. m. barátságos egyesség, felszámolás.
1. Közigazgatási kerület Pomeránia porosz tartományban, a keleti-tenger és Mecklenburg közt, 4010 km2 területtel, (1890) 208,303 lak.; magában foglalja Új-Pomerániát és Rügen szigetét és a következő 5 járásra oszlik:
|
A járás neve |
Területe km2-ben |
Lakosok száma |
|
Rügen |
968 |
45,185 |
|
Stralsund város |
19 |
27,814 |
|
Franzburg |
1102 |
40,860 |
|
Greifswald |
962 |
59,868 |
|
Grimmen |
959 |
34,576 |
2. S., egykoron svéd Pomerániának, jelenleg az ugyanily nevü porosz kerületnek fővárosa, a Rügen szigetét a kontinenstől elválasztó, 2,5 km. Széles Strelasunde nevü tengerszoros és vasutak mellett, a tenger és tavak által alkotott szigeten, (1895) 30,107 lak., kártya-, gép-, keményítőgyárakkal és olajprésekkel, jelentékeny halászattal; rendes hajóösszeköttetéssel Malmö és Rügen felé; gabona- és maláta-exporttal; hajós- és másféle iskolákkal; néhány jótékonysági intézettel. A szűk, de rendes utcákból álló, régies külsejü város kiválóbb épülete 4 gót izlésü főtemplomán kívül a szép városháza restaurált homlokzattal, nyilvános könyvtárral és muzeummal. S.-ot 1209. Jaromar, Rügen hercege alapította. Mint a hanza tagja már a XIV. sz.-ban élénk kereskedést űzött. A 30 éves háboruban 1628 máj. 13-tól jul. 24-ig Wallenstein sikertelenül ostromolta. 1678. Frigyes Vilmos brandenburgi választó elfoglalta ugyan, de már 1679. Kényszerült visszaadni Svédországnak. Az északi háboruban 1715. A szövetségesek szintén elfoglalták, de 1720. Visszaadták a svédeknek. 1807. Brune francia marsal kényszerítette megadásra. 1809. A Schill önkéntes csapatai által megszállott várost a dánok és hollandok rohammal vették be. Az 1814-iki kieli béke az egész svéd Pomerániával Dániának, az 1815 jul. 4-iki szerződés pedig Poroszországnak juttatta. Azóta erődítményeit lerombolták és csupán Dänholm szigetének erődítvényei maradtak meg. Önállóságának utolsó maradványait 1849. Vesztette el. V. ö. S.-sche Chroniken, herausgegeben v. Mohnike u. Zober (2 köt., 1833-34); Lorenz, S., Plan u. Fremdenführer (1883); Israel, Die Stadt S. (1893). Die zwei S.-er Jahrbücher, kiadták Fabricius és Reuter (1896).
(ejtsd: sztrend), London (l. o.) egyik része a City és Westend közt, 64,733 lak.
(ejtsd: sztrends) Róbert, angol rézmetsző, szül. az Orkney-csoport Pomona szigetén 1721 jun. 26., megh. Londonban 1792 jul. 5. Fiatal korát Edinburgban töltötte és Stuart trónkövetelő pártjára állott, ennek bukása után azonban Párisba menekült, és Le Bas rézmetsző tanítványa lett. 1751. Londonba ment, 1759. Olaszországba utazott, azután hosszabb időt töltött Párisban, végre Londonban telepedett le. Főleg Van Dyck (I. Károly király képmása), Correggio (Szt. Jeromos), Tizián és más olasz festők művei után készítette metszeteit, melyek rendkivül hatásosak, finom kivitelüek, ha rajzuk nem is mindig szabatos. V. ö. Dennistoun, Memoirs of Sir Robert S. (2 köt., London 1855).
l. Megfojtás.
l. Húgyerőltetés.
(ejtsd: sztrenrar), kikötőhely Wigtown (ettől 37 km.-nyire) skót grófságban, a Loch Ryan D-i végében, vasút mellett, (1891) 6193 lak., halászattal, több mitn 200,000 t. tartalmu hajóforgalommal; a közepén egy XV. sz.-beli erősség romjaival. S.-t a szemben az ir parton fekvő Larnenal rendes hajójáratok kötik össze.