(ejtsd: - de reddklif), teljes nevén Stratford Canning, sir, viscount de Redcliffe, hires angol diplomata, szül. Londonban 1788 jan. 6., megh. Fermt Court birtokán 1880 aug. 14. Vagyonos kereskedő családból száramzott, unokaöccse volt Canningnak (l. o.) s a dipomáciai pályára lépve, már 1809. követségi titkár lett Konstantinápolyban, 1814. mint meghatalmazott miniszter működött Baselben a svájci szövetségi oklevél elkészítésénél. 1815. jelen volt a bécsi konresszuson, majd diplomáciai küldetésben Pétervárt és Washingtont látogatta meg. 1826-ban konstantinápolyi követté neveztetvén ki, megkisérlette az ellentéteket Törökország és Görögország között kiegyenlíteni, de mivel javaslatait a porta nem fogadta el, 1827. elhagyta Konstantinápolyt. 1828. rendkivüli követté neveztetett ki Görögországba s a párisi konferencián részt vett a görög királyság határainak megállapításában. 1831. mint követ újból Konstantinápolyba utazott, ismét részt vett a török-görög határrendezés fölött folytatott tárgyalásokban, melyeknek eredménye az 1832 máj. 7-iki londoni szerződés lett. 1833. rendkivüli követ votl Madridban, 1834-ben Péterváros s 1841. ismét elfoglalta a régi állását Konstantinápolyban, hol 16 éven keresztül nagy sikerrel küzdött az orosz befolyás ellen s az 1848-1849-iki és 1853-iki válságokban az angol befolyást teljesen érvényre juttatta. 1852. Redcliffe viscount címmel elnyerte a peerméltóságot. 1858. visszatért Angliába, elfoglalta helyét a felsőházban s bár az aktív politikától ezen idő óta visszavonult, a keleti kérdésben első rangu tekintélyét a felsőház tárgyalásaiban megtartotta. Irodalmilag is működött. Főbb művei: Shadows of the past (London 1865); Why am I a Christian? (u. o. 1873); Alfred the Great in Athelnay (u. o. 1876). Politikai értekezései e cím alatt jelentek meg: Eastern question (London 1881). Életrajzát Stanley Lane-Poole irta meg (u. o. 1888, 2 köt.), aki levelezését is kiadta.
(ejtsd: sztretförd öppn evn), város Warwick (ettől 12 km.-nyire) angol grófságban, az Avon és vasutak mellett, (1891) 8318 lak., gabonakereskedéssel; 1482. alapított középiskolával és VII. Henrik idejéből való 14 íves híddal. S. ismeretes mint Shakespere szülővárosa és eltemettetésének helye. A Henley-utcában máig is mutatják szülőházát, amelyet nemzeti tulajdonná tettek. A Szentháromság-templomban van a sírja. A közeli Shottery faluban még áll Shakespere nejének zsülőháza. A turisták a Charlecote-Hall nevü parkot is meglátogatják, akinek tulajdonosát Lucy Tamást a nagy költő a Windsori víg nőkben Shallow biró néven gúlyolta ki. 1878. az angolok Shakespere emlékére egy szinházat is alapítottak.
(skót, ejtsd: sztreth) a. m. völgy, l. Glen.
viscountok, l. Drummond (nemzetség).
(ejtsd: sztrethmor), termékeny völgy Peth és Forfar skót grófságokban, a Grampians, Ochil- és Sidlaw-Hills között.
(új-lat.) a. m. rétegezés, rétegszerü felhalmozás; stratigraphia, történelmi geologia.
L. (növ.), l. Kolokán.
l. Felhőalakok.
Lampszakoszból, görög bölcsész, Kr. e. 288. v. 287. Theophrastus utódja a peripatetikus iskola élén, melyet 18 éven át vezetett. Aristoteles rendszerében főleg a naturalisztikus elemeket hangsúlyozza, amiért «a fizikusnak» is nevezik. Tanítja, hogy a világ a természet erői folytán jött létre, a núsz nem külön való, gondolkodás és érzéki észrevevés bensőleg függnek össze. A természettudományok fejlődésére hatással volt.
l. Antiochos.