szénsavas stroncium. SrCO3. A természetben kristályos állapotban (rombus) is előfordul; mineralogiai neve stroncianit. Előállítása ugy történik, hogy stronciumklorid oldatot ammoniumkarbonát oldattal elegytenek és a keletkezett fehér csapadékot kimosás után megszárítják. Hófehér por, amely tiszta vizben ugyszólván oldhatatlan, de a szénsavtartalmu víz oldja és ekkor stronciumhidrokarbonáttá (SrH(CO3)2 alakul át; savakban pezsgés közben (széndioxid) könnyen feloldódik; erősen izítva széndioxidot veszítve stronciumoxiddá SrO lesz. A S.-ot leginkább a többi stronciumvegyületek előállításához használják.
SrCl2. E stronciumsó a természetben előforduló stronciumkarbonátból sósavban való feloldás útján készül. A besürített oldatból kihüléskor 6 molekula kristályvizzel, szintelen, a hatszöges rendszerbe tartozó kristályokban válik ki. Vizben meglehetős könnyen oldódik; 100 sr. víz 20°-on 53,9 sr. S.-ot old fel.
salétromsavas stroncium, Sr(NO3)2. Ezt a sót ugy állítják elő, hogy stronciumkarbonáttal forró, híg salétromsavat telítenek; a besürített oldatból a S. kristályvizet nem tartalmazó oktaéderekben válik ki, amelyeknek fajsúlya 2,9. Vizben könnyen oldódik (100 sr. víz 20°-on 70,8 sr. S.-ot old fel), a borszesz azonban nehezen oldja. Erős izzításkor nitrogéndioxidot veszítve stronciumoxiddá lesz. A S.-ot főleg a vörös lánggal égő görögtűz előállításához használják; az u. n. szagtalan vörös tűz 4,5 sr. S. és 1 sr. sellak összeovlasztása útján készül.
A stronciumnak két oxidja ismeretes, u. m. stronciumoxid (v. stronciummonoxid) SrO és a stronciumdioxid (hiperoxid vagy szuperoxid) SrO2. A stronciumoxid szürkés-fehér por, amely stronciumkarbonátból v. nitrátból erős izzítás útján készül. A levegőből vizet és széndioxidot szív magához, ezért csak jól elzárt edényben tartható el. Vizzel meglocsolva erősen felmelegszik és stronciumhidroxiddá alakul. A stronciumhidroxid Sr(OH)2 a stronciumoxidnak vizzel való megoltása útján készül. Vizben könnyebben oldódik, mitn az oltott mész; forrón készült vizes oldatából a kihüléskor 8 molekula kristályvizzel kikristályosodoik. A stronciumhidroxid vizes oldata erősen lúgos kémhatásu és a levegőből széndioxidot vesz fel. A stronciumdioxid SrO2, fehér por, amely a hevítéskor stronciumoxidra és oxigénre felbomlik. Előállítása ugy történik, hogy a stronciumhidroxid vizes oldatát hidrogénhiperoxid-oldattal elegyítik és a keletkező kristályos csapadékot (SrO2,8H2O) kihevítik.
kénsavas stroncium, SrSO4. E stronciumsó fehér csapadék alakjában válik le, ha a vizben oldható stronciumsókhoz higított kénsavat öntünk. A természetben található cölesztin szintén S. Vizben rendkivül nehezen oldahtó 1 sr. S. 6895 sr. hideg és 9638 sr. forró vizben oldódik) fehér por, amely szénporral izzítva stronciumszulfiddé redukálódik.
stronciumkéneg, SrS. Rendszerint a természetben található cölesztinből ugy készül, hogy annak porát szénporral keverve izzítják. Az ilyen módon kapott S. szolgál alapanyagul a többi stronciumvegyületek előállításánál. Egészen tisztán stronciumoxidból ugy állítják elő, hogy azt széndioxidgáz és széndiszulfid gőzének elegyében hevítik. Fehér szinü por, amely forró vizben oldva stronciumhidroxiddá és stronciumhidroszulfiddé Sr(SH)2 alakul át. A S.-nak vizes oldatából kénnel való főzéskor stronciumtetraszulfid SrS4 képződik.
(állat), l. Fonalférgek és Gyomorférgesség.
(állat), l. Szőrféreg.
l. Stroncianit és Stronciumkarbonát.
l. Stroncium.