l. Rügen.
(ejtsd: sztöbsz) Vilmos, angol történetiró, szül. Knaresboroughban (Essex) 1825 jun. 21. Tanulmányait Oxfordban végezte, 1848. pappá avatták, 1862. könyvtáros lett Lambethben, 1866. az újabb kor történelmének tanára Oxfordban, 1869. pedig gondnoka a nagy Bodley-féle könyvtárnak ugyanott, 1875. rektor lett Choldertonban, 1884. pedig chesteri püspök. S. kiváló érdemeket szerzett számos középkori krónika és oklevél kiadása és a középkori angol alkotmány felderítése által. Legjelesebb művei: Constitutional history of England (3 köt., Oxford 1875-78, 4. kiad. 1884); Select charters of Engl. history (1780) és Lectures of modern history (1886).
1. (Kapelscsák), Strmec községhez tartozó fürdő Zágráb vármegye S.-i járásában, tiszta hévvizforrásokkal, melyeknek hőfoka 58,7° Celsius. - 2. S. dolnja, politikai község Zágráb vármegye S.-i járásában, (1891) 541 horvát lak.; a járás székhelye, járásbirósággal. - 3. S. gornja, politikai község u. o.; itt indította meg Gubec Mátyás paraszt 1573. a zsaroló hűbérurak elleni háborut, mely kivégeztetésével ért véget. Gubec emléke még ma is él e vidék népköltészetében.
régi magyar család, mely a Tótországban birtokos Árpád-kori Agha (Acha, Atha) vagy más néven Arland-nemzetségből származott s közös eredetü a szomszédvári Tóth-családdal. Közös ősük Arland a XIII. sz. dereka táján élt, ez pedig fia lehetett Ata vagy Aca ispánnak, ki II. Endre horvát és dalmát hercegségének idejében (1200-1202) mint Ednre egyik főembere fordul elő. Arlandnak 3 fia volt: János, Miklós és Achk, kik 1271-89 közt fordulnak elő. Ivadékaik, kik a XIV. sz.-ban Tótország leggazdagabb családjai közé tartoztak, egész 1342-ig osztatlanul birták az ősi javakat, három évvel később János a stubicai várat, Miklós pedig Szomszédvárt kapta adományba Nagy Lajostól s ettől fogva a két ág különvált egymástól. Ugyancsak Nagy Lajos S. Arland fia Miklós birtokait fölmentette a nyestadó, báni zsolosma és tizedfizetés alól, amit 1409. Zsigmond király is megerősített Miklós özvegye és utódai részére. Miklósnak János nevü fiától származott ivadékai még 1482. is szerepeltek, midőn a férfiágon akkor már kihalt szomszédvári ágbeli utódokkal léptek egyességre a zágrábi birtokok fölött.
(Felső-, Neu-Stuben), kisközség Turóc vármegye mosóc-zniói járásában, (1891) 2225 német lak.
(Bad-Stuben, Teplice), kisközség Turóc vármegye mosóc-zniói járásában, (1891) 143 tót, német és magyar lak., a járási szolgabirói hivatal széke, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. S. egyike hazánk jelentékenyebb fürdőinek, mely 518 m. magaságban fekszik a turóci fensíkon, kies vidéken. Hat hőforrása, megannyi tiszta földes hévviz, 42 és 48°C. közt váltakozik. A vizet nagy medencékben közös fürdésre használják, azonkivül kádfürdők is vannak, valamint népfürdő és uszoda. A vendégek befogadására számos épületben mintegy 200 szoba szolgál. A fürdőt leginkább gyomor-, bél- és hörghurutnál, epebajoknál, csúzos s köszvényes bántalmaknál hazsnálják sikerrel. S. már a középkorban is ismert és kedvelt fürdőhely volt, de csak az elmult évtizedben alakították át egészen modern intézetté. tulajdonosa Körmöcbánya városa.
(olasz, ejtsd: sztukkó, sztukkmárvány v. műmárvány), gipszből, enyves vizből és festékből készült tömeg, mely megszáradva és csiszolva márványkemény és márványfényü lapokat alkot. Falfelületek, oszloptörzsek stb. S.-val való borítási módja a következő: a falra legelőször egy 2-21/2 cm. vastag alapvakolatot tesznek, mely felerészben gipszből (újabban timsóval vagy bóraxszal preparált gipszből), felerészben pedig enyves vizzel kevert éles szemü homokból áll. Azután gipszből és enyves vizből pépet állítanak elő, melyet festékkel a megkivánt szinre festenek. Erre az alapszinnél sötétebben vagy világosabban megfestett gipszpéppel ráviszik a márvány rajzait. Ahol fehér foltokat akarnak előállítani, oda tiszta gipszet hintenek és ezt a nedves masszába benyomkodják. Az erezeteket gipsz, festék és enyves víz egészen híg keverékéből akképen készítik, hogy azt, a valódi márvány erezeteit utánozván, a kinyujtott masszába befecskendezik. Miután az igy elkészített tömeg megszikkadt, lepénnyé nyujtják és darabokba vágják. Az egyes darabokat vizbe mártván, a már előbb jól megnedvesített alapvakolatra rakják és arra simítással rászorítják, miközben különös gondot fordítanak arra, hogy egységes, tömör és sík felületet nyerjenek. A felületet megszáradása után gyalulják, azután fokozatosan finomabb és keményebb csiszolóköveket alkalmazva csiszolják, míg végre az u. n. vérkővel (vörösvaskő) való csiszolás után a S. teljes tükörfényt kap. Hogy ezen tükörfényt emeljék, bevonják a felületet először lenolajjal és miután azt vászonnal letörölték, terpentinben oldott fehér viasszal. Ez utóbbit gyapotrongyokkal dörzsölik. A S. előnye különösen olcsóságában és abban rejlik, hogy bármilyen szinben előállítható.
Ferenc, német festő, szül. Tettenweisben 1863 febr. 23. A müncheni akadémián tanult és eleinte főleg a Fliegende Blätter számára készített rajzai révén vált ismeretessé. 1889. állította ki első képét, a Paradicsom őrét és azóta gyorsan a legkiválóbb német festők sorába küzdötte föl magát. Legkiválóbb művei: Küzködő faunok; Ártatlanság; Lucifer; Az első emberpár kiűzetése a Paradicsomból; Pieta (1890); a komoly, megrendítő hatásu Krisztus a kereszten (1891); a Bűn (müncheni új képtár), mely oly nagy föltünést keltett; A háboru (u. o.); Kisértés; A szfinx c. kitünő, fantasztikus képe (1894, magyar nemzeti muzeum) stb. A szobrászattal is megpróbálkozott. ezen a téren legismeretesebb műve egy atléta kis szobra, mely nagy anatomiai tudásról tesz tanuságot (egy példánya a magyar nemzeti muzeumban). S. a müncheni akadémia tanára. 1897. nőül vette Lindpaintner aszonyt, hires szépséget, akit Lenbach mint Herodiast megörökített.
a latin studiosus (tanuló, diák) rövidítése.
latin természetrajzi név után Studer Bernát (l. o.) nevének rövidítése.