Vilmos Frigyes Adolf, német filologus, szül. Stettinben 1843 jul. 3., megh. Boroszlóban 1889 aug. 10. Berlinben és Haléban tanult s tudományos utazásokat tett Olaszországban. 1870. Greifswaldban, 1872. Strassburgban, 1885. Boroszlóban lett rendes egyetemi tanár. Művei: De canticis Plautinis (Halle 1884); Commentatio de Vidularia Plautina (Greifswald 1870); Analecta Liviana (Mommsen T.-ral együtt, Lipcse 1873); Gajus-kiadása (Krügerrel, 2. kiad. Berlin 1884); Anecdota graeca, musica metrica grammatica (u. o. 1886), kiadta Plautus palimpszesztusának facsimilejét is (u. o. 1890).
az Árva baloldali mellékvize árva vármegye DK-i sarkában, a Liptói havasok Rohács nevű csoportjában ered s ÉNy. felé folyván, Podbjel mellett ömlik az Árvába. Hossza 26 km.; folyása igen rohamos. Völgyének felső része természeti szépségekben igen gazdag.
község Lika-Krbava vármegye perusići j.-ban, (1891) 1111 horvát-szerb lak. Közelében barlang van.
Bernát, svájci fizikus s geologus, szül. Bürenben (Bern) 1794 aug. 21., megh. Bernben 1887 máj. 2. Bernben tanult s 1815. az ottani gimnázium tanár lett. 1816-18. Göttingában asztronomiát és geologiát tanult, 1820. Párisba ment, ahol kiegészítette mineralogiai ismereteit s később elkisérte Buch Lipótot több alpesi útra. 1825. Bernbe hivták a geologia újonnan szervezett - Svájban első - tanszékére, amelyet 1873-ig megtartott. Művei közül említendők: Beiträge zu einer Monographie der Molasse (Bern 1825); Geologie der westl. Schweizer Alpen (Heidelberga 1834); Anfangsgründe der mathemathischen Geographie (Bern 1836, 2. kiad. 1842); Lehrb. der physikalischen Geographie (2 köt., u. o. 1844-47); Geologie d. Schweiz (2 köt., u. o. 1851-1853); Einleitung in das Studium der Physik und Elemente der Mechanik (u. o. 1859); Geschichte der physischen Geographie der Schweiz (u. o. 1863); Index der Petrographie und Stratigraphie der Schweiz (u. o. 1872). Arnold Escher von der Linth-tel együtt adta ki Carte géologique de la Suisse (4 lap, Winterthal 1853). - Unokatestvére S. Gottlieb, szül. Bernben 1804., egyik legjobb hegymászója, hegyismerője és panorámarajzolója Svájcnak, egyike a svájci alpesi klub alapítóinak; megh. Bécsben 1890 dec. 22. Munkái közül említendők: a Weilenmann Ulrikkal együtt kiadott Berg-und Gletscherfahrten in den Hochalpen der Schweiz (2 köt., Zürich 1859-63); Über Eis und Schnee (3 köt., Bern 1869-71, pótkötet 1883).
(lat.) a. m. buzgólkidás, szorgalom, tanulmány. - S. politico camerale, l. Közgazdaságtan.
Bouts Dirk (l. o.) németalföldi festő másik neve.
az ugyanily nevű járás székhelye Marienwerder porosz kerületben, a Barlewitzer- és Hintersee közt, vasút mellett, (1890) 2265 lakossal, nagy turfatelepekkel, sörgyártással és sajtkészítéssel.
l. Ötz-völgy.
volt németalföldi váltópénz, a forint 1/20 része.
(az olasz stucco szóból), bevakolt famennyezet alsó héja. Miután a vakolat közvetlenül a gerendán vagy a deszkán nem tart, annak fölületét a vakolat megtartására alkalmassá kell tenni. Ezt legcélszerübben a fölület benádazásával érik el. Leveleitől megtisztított és párhuzamosan egymás mellé fektetett, 1 - 1 cm. átmérőjü nádszálakat dróttal a gerenda vagy a deszka fölületéhez erősítik s aztán darabosabb, vastagabb malterrel becsapják, majd finomabbal elsimítják. A bevakolt fölület vastagsága (nád és vakolat együtt véve) körülbelül 2 cm.