(lat.) a. m. ostobaság, balgaság; stultus, ostoba, balgatag.
Ferdinánd báró, német diplomata, szül. Neunkirchenben 1843 jul. 12. Mint porosz tiszt részt vett az 1864., 1866. és 1870-71-iki hadjáratokban; 1883. porosz követ lett Darmstadtban, 1885. német követ Kopenhágában és 1887. Madridban. Utóbbi helyen 1888-92. nagykövet is volt. 1892. valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki.
l. Ipolyi.
Károly Ferdinánd báró, német nagyiparos és politikus, Stumm Ferdinánd bátyja, szül. Saarbrückenben 1836 márc. 30-án. Bonnban és Berlinben tanult. 1858. Neunkirchenben nagy virágzásra juttatta a cége alatt fennálló vasgyárat. Fontos szerepe van egyéb kereskedelelmi iparvállalatok vezetésében is. Részt vett az 1870-iki háboruban, 1888. báró lett, 1867-70. tagja volt a porosz képviselőháznak, 1882. az urakházába nevezték ki. 1889 óta a birodalmi tanács tagja. Képviselői minőségében a nemzeti ipar, kereskedelem és gazdaság érdekeit védelmezi. II. Vilmos császár 1890. meghivta az államtanácsba, amikor a munkásvédelem keresztülvitelére vonatkozó javaslatokat vitatták. S. nagy ellenese a szociáldemokráciának s főleg am unkás és a munkaadó közötti jó viszony ápolására törekszik. Vasgyárában a munkások számára mindennemü jótékony intézetek vannak. Egyébként is mintaszerü a berendezése. 1894. a S.-testvérek cég gyára 200,000 t. nyers vasat és 160,000 t. gyártmányt produkált. S. II. Vilmos császár meghitt embere.
Károly Frigyes, történetiró, szül. Bécsben 1829 aug. 13., megh. Innsbruckban 1882 jan. 12. Első kiképeztetését hazánkban, a tatai piarista-gimnáziumban nyerte, jogi és történeti tanulmányait pedig Olmützben végezte. Azután helyettes tanár lett, majd Bécsben folytatván történeti tanulmáynait, u. o. az egyetemi könyvtárban alárendelt állást kapott. 1854-56. Berlinben tanult tovább és végre Majna m. Frankfurtban telepedett le, hol Böhmer befolyása alá kerülvén, az oklevéltan tanulmányozására adta magát. 1857-58. mint történettanár működött a pesti egyetemen (a jogi karon), majd nagyobb tanulmányútból ivsszatérvén, kinevezték történettanárnak Innsbruckba. az oklevéltan terén tekintély számba ment, számos tudományos társulat és akadémia tagja volt, a Monumenta Germaniae vállalat központi igazgatóságában is kapott helyet. Folytatta a német császárok okleveleinek Böhmer által megkezdett kiadását, amlítendő továbbá Die Reichskanzler vornehmlich des X., XI. u. XII. Jahrhunderts c. munkája (3 köt., Innsbruck 1865-83, az első kötetből csak az I. füzet jelent meg). Nagy számu értekezései és birálatai a szaklapokban jelentek meg.
(lat.) a. m. elkábítás; stupefacentia, bódító szerek (l. o.).
(lat.) a. m. tompaelméjü, ostoba.
politikai község Zágráb vármegye samobori j.-ban, (1891) 1502 horvát lakossal.
(lat.) a. m. tompaság; sok elmebetegség lefolyása alatt fellépő az a tünet, mely a szellemi élet nyilvánulásának fölfüggesztésében áll: a betegek mozdulatlanul és szótlanul egy helyben maradnak, a körülöttük folyó dolgokat észre sem veszik, kérdésekre nem felelnek, külső ingerekre nem reagálnak, rendesen fájdalmas ingerek sem váltanak ki védekezést, ételt, italt nem kivánnak, ürülékeiket maguk alá bocsátják; vérkeringésük, légzésük ki nem elégítő, lassu, testbőrük hüvös; mozdulatlanságuk és lassított vérkeringésük folytán végtagjaik vizenyősen megdagadnak. Az ilyen betegek a leggondosabb ápolásra szorulnak: meg kell őket etetni, néha mesterséges úton is, és tisztaságukról szakadatlanul gondoskodni. A S. azonban nemcsak mint különböző elmezavarok rövidebb-hosszabb ideig tartó tünete jelentkezik, hanem föllép mint önálló betegség különösen súlyos testi betegségek, vagy nagy vérveszteség v. végre nagyobb foku szellemi kimerültséggel kapcsolatban.
község Belovár-Kőrös vármegye garesnicai j.-ban, (1891) 1330 horvát-szerb lakossal.