korszak, l. Német irodalom.
(állat), l. Seregélyfélék.
(ejtsd: sztört) Károly, angol utazó, megh. Cheltenhamben (Anglia) 1869 jun. 16. Nevezetes fölfedezéseket tett Ausztrália középső és keleti részeiben 1827-29. és 1844-45. Útleirásai: Two explorations into the interior of Southern Australia (London 1833, 2 köt.); Narrative of an expedition into Central Australia (u. o. 1848, 2 köt.).
Helferich Péter, német prózairó, szül. Darmstadtban 1736 febr. 16., megh. Brémában 1779 nov. 12. A dán külügyminisztériumban titkároskodott, 1772. kormánytanácsos, 1775. Oldenburgban államtanácsos lett. Művei. Erinnerungen aus dem Leben des Grafen v. Berstorff (Lipcse 1777); Briefe eines Reisenden (u. o. 1777); Schriften (u. o. 1779-82, 2 köt.). V. ö. Koch Miksa, H. P. S. (München 1879).
(Sturdza), régi moldvai bojár család, melynek több tagja ismeretes mint államférfi, fejedelem és iró. Gergely Kalimachi fejedelem alatt kancellár volt, 1817. szerkesztette többekkel együtt a moldvai törvénykönyvet. A fanarioták (l. o.) bukása után 1822. János kerül a fejedelmi trónra 1828-ig, majd 1834-49. Mihály került rá megint, kit nagyon megutáltak muszka politikája miatt. Miháyl fia Gergely (szül. 1821.) az oroszbarát konzervativek feje volt Romániában. Sándor, egy Oroszországba menekült kompromittált román politikus fia, szül. 1791., megh. 1854. Az új hazában mint lojális publicista vonja magára a figyelmet, midőn a német iskolákból kiképezve került vissza. Irt egy tanulmányt az ortodox (görög keleti) egyház tanai és szelleméről, mely őt az államtanács tagjai sorába emelte. Mémoire sur l'état actuel de l'Allemagne címü művében a német egyetemeket mint a forradalom és vallástalanság eszméinek melegágyát mutatja be. 1820. Odesszában telepedik meg, hol az emberbaráti intézményeket segélyezi. Összes műveit halála után adták ki; Oeuvres posthumes religieuses, historiques, philosophiques et littéraires címen jelentek meg Párisban (1858-61, t köt.).
S. Demeter, román államférfi, szül. 1833 márc. 10-én. Tanulmányait Münchenben, Göttingában, Bonnban és Berlinben végezte. Korán lépett a nyilvános pályára és 1857. mint a moldvai ad hoc diván jegyzője ismeretes. Közreműködött a két fejedelemség uniójánál is. 1866. legelkeseredettebb ellensége Cuza fejedelemnek, kit meg is buktatott. Midőn Hohenzollern Károly (mint király I. Károly 1882 óta) lett fejedelem, ő szerkesztette meg azt a beszédet, mellyel ez a trónt elfoglalta. 1866-68. közmunkaminiszter a Brateanu-kabinetben, majd 1876-88. fölváltva közmunka-, pénzügyi és oktatásügyi miniszter. A román tudományos akadémiának főtitkára; e minőségben adta ki Hourmuzaki műveit Documente privitoare la istoria Romanilor (A román történelmet érdeklő okmányok, Bukarest 1876-1889, 11 köt.); azután Acte si documente privitoare la istoria renasterei Romaniei (Románia újjáébredése történetére vonatkozó adatok és okmányok, u. o. 1888-89,3 köt.). Irt nehány történelmi és numizmatikai értekezést román, francia és német nyelven s politikai röpiratokat. Mint politikust furfang s makacsság jellemzik. Midőn átvette a liberális párt vezetését, kiméletlen harcot indított meg minden téren a konzervativek ellen, fölhasználva válogatás nélkül minden fegyvert ellenök s első sorban magát a magyarországi nemzetiségi (román) kérdés hivatott megoldójának mutatta be, vádolva a Catargiu-kormányt, hogy gyáva és gonosz, mert nem kél az elnyomott ausztria-magyarországi románok védelmére. Ez volt legerősebb kártyája, mely a hatalmat meg is szerezte neki s 1895 őszén miniszterelnök lett. Az új választások - bár ezek páratlan szabadelvüséggel, minten hivatalos presszió nélkül mentek végbe - óriási többséghez juttatták. Mint miniszterelnök azonnal opportunista álláspontra helezkedett, s az erdélyi kérdést az ajkára se vette többé, sőt 1896 jul. Bécsben I. Ferenc József előtt tisztelegvén, előkészítette királyunknak Bukarestben tett látogatását és Románia csatlakozását a hármas szövetséghez. Ellenfelei azonban nem nyugodtak és midőn S. Ghennadiet, a bukaresti metropolita-érseket befolyásával állásától megfosztotta, a közvélemény oly hangosan szólalt fel, hogy S. 1896 dec. beadta lemondását. Aurelianu lett utóda, míg ő a szenátus elnökévé lett. De az Aurelianu-kabinet állása elejétől kezdve ingatag vala és 1897 márc. beadta lemondását s erre újból S. került a miniszterelnöki székbe. L. Románia (története).
latin állatnév után Stutchbury Sámuel angol zoologus és paleontologus (1797-1859) nevének rövidítése.
a Fokföld keleti tartományának egyik kerülete Cathcart, King Williams Town, Komgha és a fingok földje közt, 1735 km2 területtel, (1891) 8659 lak., akik közt 1963 fehér bőrü, S. székhellyel.
Württemberg királyság székes fővárosa és Neckar kerület székhelye az É. sz. 48° 47' és K. h. 9° 11' alatt, a Neckar és Nesenbach összefolyásánál, erdős vagy szőllővel beültetett magaslatok között, kies síkságon, vasutak mellett, 29,7 km2 területtel, (1895) 158,378 lak., trikószövéssel, butor-, zongoragyártással, kémiai iparral, továbbá festék-, csokoládé-, kocsikészítéssel, élénk könyvkereskedéssel. A régi részében szűk utcákból, de nagyobbára rendesen épült város egykori körfalait, sáncait elvesztette, a körfalakból és tornyaikból csak maradványok vannak. Legélénkebb forgalmu utcái a Königs-, Neckar- és Olga-utca; épületeik szépsége által kitünnek: a Göthe-, Johannis-, Mörike-, Reinsburg-, Uhland- és Wera-utca. Emlékszobrai számosak; itt van a Schillerszobor Thorwaldsentől; egy 18 m. magas emlékszobor, amelyet I. Vilmos király uralmának emlékére 1841. állítottak föl; Eberhard im Bart górfnak érc lovasszobra Hofertől a régi kastély udvarában; Kristóf württembergi herceg bronzszobra; I. Vilmos király lovasszobra Hofertől a muzeum udvarán; Uhland kolosszális mellszobra, továbbá Moser jogtanárnak, Jenő württembergi hercegnek, Danneckernek, Vischernek, Bismarcknak, Moltkénak, Schubertnek, Hauffnak és Mörikének mellszobrai. A díszes kutak közül a jelentékenyebbek: a gót márványkút a Mária-templomnál, a Stuttgardia ércszobrával ellátott kút és végre a Rieth által mintázott nagy monumentális kút az Eugensplattén. A jelentékenyebb templomok: a XV. sz.-ból való, háromhajós gót templom üvegfestményekkel, a württembergi grófoknak (Ulriktól kezdve, megh. 1265., Henrikig, meghalt 1519.) kőszobraival; az 1866-76. gót ízlésben épített János-temlom; a sok tornyu helyőrségi templom szép üvegfestményekkel és az 1879. fölszentelt katolikus Mária-templom. A profán épületek közt az első helyet foglalja el az 1746-tól 1807-ig épített királyi kastély, mintegy 360 teremmel (márvány-, kék-, fehér-, ebédlőterem) és szobával, Württemberg történetéből egyes jelenteket ábrázoló, Gegenbaur által festett freskókkal, majolika-, szobor- és egyéb gyüjteményekkel; vele összefüggésben van az udvari szinház. Az új kastélytól DNy-ra látható a régi kastély a XVI. sz.-ból, amely a középkori kastélyok jellegét megtartotta a mai napig. Egyéb kiválóbb épületek: a Königsbau 1856-60. Leinstől, 26 jóni oszlopból álló nagyszer oszlopcsarnokkal; a trónörökös palotája, az 1794-ben megszüntetett Károly-akadémia, amely most könyvtárul és hivatalok helyiségeül szolgál, a Vilmos-palota, amely a király téli lakóhelyéül szolgál, a képzőművészetek muzeuma, a pénzverő, a nagy vasúti indóház, a tisztán vasból és üvegből épített vásárcsarnok, a főposta, a királyi iparmuzeum, az igazságügyi palota, a politechnikum és több más iskola, kórház és kaszárnya. A közművelődési intézetek közül az első hely a királyi műegyetemet illeti meg, amelyet 1829. mint ipariskolát alapítottak és 1862. főiskolává bővítettek; a műegyetemhez tartozik a felsőbb vasúti, posta és telegráfkurzus, összesen 65 docenssel és 490 hallgatóval. Egyéb iskolák a különböző közép- és népiskolákon kívűl az állatorvosi főiskola, a műipariskola, a zenekonzervatorium és más zenesikolák. Tudományos egyesületek: a württembergi régészeti egyesület, a hazai természetrajzi társulat, az atnropologiai társulat, orvosi, mérnök-, állatorvosi stb. egyesületek. A muzeumok és gyüjtemények közül a kiválóbbak: a képzőművészeti muzeum az újabb képzőművészek remekeinek gipszöntvényeivel, kép-, rézmetszet- és kézirajzgyüjteménnyel; a hazai mű- ésrégiséggyüjtemény a könyvtári épület földszintjén magában foglal Württembergből eredő római és középkori kőemlékeket, arany-, bronz- és egyéb ércleleteket, fegyvereket, edényeket, porcellántárgyakat, a XVI. sz.-ból való olasz bronzokat stb.; a királyi természetrajzi gyüjtemény, amelynek ásványtani, geognosztikai, paleontologiai, zoologiai stb. osztályai vannak. Legnagyobb könyvtárak: a királyi udvari és a királyi nyilvános könyvtár (350,000 kötet, 3800 kézirat és 125,000 kisebb mű). Kórházai és egyéb jótékonysági intézetei számosak. S. Stutgarten néven 1229-iki okiratban fordul elő először és kezdettől fogva a württembergi grófoknak volt tulajdona. A XV. sz.-ban V. Ulrik gróf székhelyévé és birtokainak fővárosává tette. A XVIII. században nehány évtizedre e helyéből kiszorította Ludwigsburg, de előbbi rangját cssakhamar visszanyerte. Az ipar, művészet és tudományok nagyobb lendületet csak ezen században vettek.
(Stutzer), rövid fegyver a lövőfegyverek használatának első idejében, melyet a mellhez támasztottak. Franciaországban poitrinalnak nevezték; ebből lett később a vadászfegyver.
Ernő, svájci festő, szül. Baselban 1831 febr. 22. Az antwerpeni, párisi és müncheni akadémiákon tanult, 10 évet töltött Olaszországban, azután Baselban telepedett le. Kitünő festményei: körmenet a Szabin-hegységben (1859-60, baseli muzeum); Templombamenet (a Faust után); Gyermekek istentisztelete; Bábszinház; Első szerelem (kölni muzeum); Echo, Narcissus; Cigányok; Helvét győzelmi áldozat; Zarándokok az Abruzzókban (1889); Szieszta a Szabin-hegységben (1890); Parracida János vezeklése; Hadlaut költő megkoronázása; Földrengés Baselban; a művészet ébredését ábrázoló feskókép a baseli műcsarnokban; a Vierwaldstätti-tó mellett levő Tell-kápolna freskóképei stb.