Sugana-völgy

(Vas Sugana), a Brenta völgye Tirolban, a Cima d'Asta, a Belluniói-Alpok és a Vicentai-Alpok közt. Főhelye Brogo (l. o.). A kis Caldenazzói- és Levicói-tavak emelik szépségét. Eperfákban és szőllőültetvényekben gazdag.

Sugár

(radius) a. m. egyenes vonal. Egy kör vagy gömb sugara alatt pontjainak a középponttól való távolságát értjük. Fény-S., hő-S. a fénynek, illetőleg a sugárzó hőnek pályája. Folyadék-S. egy nyiláson kiömlő folyadék. S. a botanikában, l. Bélsugár, Farészlet.

Sugár-ágyuk

a XV-XVIII. sz.-ban a csatákban közönségesen használt hosszu csövü ágyuk.

Sugárállatok

v. sugárkák, a Radiolaria véglénycsoport megjelölésére alkalmazott magyar név (l. o.).

Sugaras állatok

(Radiata), mindazok az állatok, amelyeknek szervei egy képzeleti központ körül többszörösen ismétlődve fordulnak elő s igy testüket több, egymáshoz mindenben ahsonló részre, sugárra vagy paramerre oszthatjuk. Ilyen sugaras állatok a tömlőállatok vagy ürbelüek (Coelenterata) s a tüskebőrüek (Echinodermata). Az elsőknek teste 4-6, az utóbbiaké 5, vagy ezen számok többszörösét tevő sugarakból összetett. Cuvier tipus-elméletének felállításakor a S.-at külön állatkörnek vette, de ebben egyesítette az előbbeni osztályokon kívűl a véglényeket és a belférgeket is. Ma már a zoologiai rendszerekben a S. megkülönböztetés nem használatos.

Sugarasodás

v. szabályosodás (növ.), l. Peloria.

Sugárérc

(ásv.), l. Abichit.

Sugárfényle

(ásv.), l. Szfalerit.

Sugáridegzetüek

(állat, Actinoneura), mindazok az állatok, melyeknek idegközpontja a garat körül gyürűt képez s ebből a test sugaraiba, a sugaraknak megfelelő számban idegek indulnak ki. Ilyenek legfőképen a hidromeduzák.

Sugárizom

l. Szem.


Kezdőlap

˙