Sulza

(Stadt-), város Szász-Weimarban, Apolda kormányzósági kerületben, az Ilm mellett, 134 m.-re a tenger szine fölött, (1890) 2158 lak., sósvizü forrással. A közelében levő sóbánya, Új-S., Meiningenhez tartozik. Mellette vannak Berg-S. és Dorf-S. községek, (1890) 1012 lak.

Sulzbach

1. az ugyanily nevű járás, egykoron a sváb és neuburgi hercegek székhelye a bajor felső-pfalzi kerületben, a Rosenbach és vasút mellett, (1890) 5015 lak., vasércbányával és kohókkal. Az egykori S. fejedelemség (1050 km2) egykoron saját grófjai alatt élt; ezek férfiágának kihalta után pedig a XIII. sz.-ban Bajorországhoz került. 1614. ismét önálló hercegséggé vált. 1777. Károly Tódor pfalz-zweibrückeni hercegnek lett tulajdona, akinek halála után 1799. ismét Bajorországhoz került. - 2. S., falu Trier porosz kerületben 8 km.-nyire Saarbrückentől, vasút mellett, (1895) 13,275 lak., kőszénbányával, vasöntéssel, gépgyártással és két üveghutával. - 3. S. falu Felső-Elzász elszász-lotaiai kerületben, a Münster-völgy bejáratánál, 700 lak., ásványvizforrással és fürdővel.

Salzbad

falu Alsó-Elzász elzász-lotaiai kerületben, a Mossig és vasút mellett, 740 lak., sótartalmu ásványvizforrásokkal és fürdővel.

Sulzburg

város Lörrach badeni kerületben, a Fekete-erdő egyik völgyében, a Sulzbach és vasút mellett, (1890) 1125 lak., régi kastéllyal, malmokkal. 4 km.-nyire pompás fenyőerdők közt van S. fürdő, meleg ásványvizforrással.

Sulze

Károly Emil Benjámin, német prot. lelkész és hittudós, szül. Kamenzben (Szilézia) 1832. Hittani tanulmányainak bevégzése után Drezdában lett lelkész, 1876 óta ismertté lett neve oda irányuló törekvéseinél fogva, hogy a nagy városokban egy-egy lelkész vezetése alatt álló kisebb gyülekezetek alakíttassanak. Jelesebb művei: Hauptpunkte der christl. Glaubenslehre (2. kiad. 1865); Die evang. Union (1867); Aufgaben der Kirche gegen die sociale Frage (1884); Vereine oder Gemeinden? (1887); Wie ist dem Mangel einer geordneten Seelsorge abzuhelfen? (1888).

Sulzer

1. János György, svájci esztetikus, szül. Winterthurban 1720 okt. 6., megh. 1779 febr. 25. Előbb a berlini, joachimsthali gimnázium, majd a Ritter-akadémia matematikai tanára. Nevét az annak idején hires műve: Allgemeine Theorie der schönen Künste (1771-74, új kiadás 1792-94, később másoktól való toldásokkal) tartotta fenn, melyben a Leibniz-Wolf-féle nézetek alapján, az angol és francia esztetikusok nézeteit is felhasználván, rendszerbe foglalta az esztetikát.

2. S. Salamon, a modern zsinagógai éneknek megteremtője, szül. Hohenemsben 1804 márc. 30-án, megh. Bécsben 1890 jan. 18. Előbb kántor szülővárosában, azután több mint 60 évig Bécsben. A régi izraelita dallamokhoz alkalmazkodó zsinagógiai énekeit még manapság is használják Ausztria-Magyarország legtöbb modern zsinagógájában. Osztrák és orosz rendjelekkel jutalmazott énekgyüjteményei: Sir-Cijon, gottesdienstliche Gesänge für Israeliten (I. rész, Bécs 1845, II. rész u. o. 1866); Dudaim, kleines liturgisches Gesangsbuch für Schulen (2 füz.), végre több általa zenésített zsoltár.

Sumac

DC. (növ.) a. m. szömörce (l. o.).

Sumen

(törökül Sumla, Sumna), az ugyanily nevű bolgár kerület és járás, továbbá gör. kel. metropolita székhelye, 90 km.-nyire Várnától, a Vrbicai-Balkán és a deliormani dombok közti fensíkon, a Kamcsik egy kis mellékvize a Bokludsa mellett, (1888) 23,161 lak., akik közt 8528 török sé 1153 spanyol-zsidó; bőrcserzéssel, török papnevelő intézettel, 47 mecsettel, 2 bolgár, 1 örmény, 1 görög s 1 zsidó templommal. A legszebb épüeltei: a Tumbul-Dsamisszi nevű mecset, amelyet 1649-ben Serif pasa alapított és egy dervisklastrom. S. sztratégiai fontosságu hely, mivel a dunai átkelő helyekről Szilisztriából és Ruscsukból D-nek vezető utak itt találkoznak és innen a Dobral-hágón át Karnabadon vagy Jambolin keresztül Drinápolyba juttatnak. E sztratégiai fontosságának köszönheti az erődítményeit, amelyeket a XVII. sz.-ban kezdtek építeni és 1768. Hasszan pasa nagyvezér kibővíttetett. 1774. a Rumjanzov, 1810. a Kamenszkoi és 1828. a Wittgenstein vezérlete alatt álló orosz hadak hiába ostromolták; ezért 1829. Diebics megkerülte. az 1877-78-iki török háboruban az orosz csapatok csak abéke megkötése után 1878 jul. 23-án szállották meg.

Sumiswald

község Bern svájci kantonban, az Emme alsó völgyében, 711 m. magasban, vasút mellett, (1888) 5730 lak., vászonszövéssel és óraiparral, sajt- és vászonkereskedéssel; üvegfestményekkel díszített nagy templommal (1510-1512), régi, sziklán épült kastéllyal, amely most szegény- és kórházul szolgál. S.-ot 1698. Bern a német lovagrendtől vette meg. V. ö. Imobersteg, Das Emmenthal (Bern 1876).

Sumjác

kisközség gömör vármegye nagyrőcei j.-ban, (1891) 2546 tót lak., Coburg hercegnek vasgyártelepei és vasércbányái vannak itt.


Kezdőlap

˙