város és kereskedelmi kikötő Vesternorrland svéd tartományban, 41 km.-nyire Hernösandtól, a Selanger torkolatánál, vasút mellett, (1893) 13,767 lak., vasművekkel, hajóépítéssel, élénk hajóforgalommal. 1888. mintegy 3000 hajó fordult meg benne mintegy 1 millió tonna tartalommal. A bevitel fő cikkei: liszt, szén, cukor, bor; a kivitelé: épületfa, vas és acél. 1624. Gusztáv Adolf alapította; 1721. az oroszok elfoglalták és fölégették. 1888. tűzvész pusztította el.
politikai község Zágráb vármegye petrinjai j.-ban, (1891) 1118 horvát-szerb lak., vasúti állomással. Élénk forgalmi pont, ahol két vasút és több országút találkozik.
l. Est modus in rebus stb.
(Finno) jakab (Pietarinpoika), a finn nyelvü egyházi irodalom megalapítója. Valószinüleg keleti Finnországban született; az évet bizonyosan nem tudni. ugy látszik német egyetemen tanult s a turkui (abói) iskola rektora lett 1568. több éven át rantamäki-i pap, ahol kivételes díjazásban részesült. Ekként megszabadulva a tanítói terhes munkától, az egyházi irodalomnak élhetett III. János megbizásából. Ide vágó művei közt említendő az első finn énekeskönyv, mely 1580-82. jelent meg és 99 éneket tartalmaz, köztük kettőt a hires Agricolától. A legtöbb latinból, németből és svédből fordítva, többnyire döcögősen. Saját költeményei nem sokat érnek. Ő vitte be a finn egyházi irodalomba a Turkuvidéki tájnyelv kopott szóalakjait és ez a tájszólás még utána is sokáig, a XVII. sz. végéig, uralkodó maradt a finn egyházi iróknál, főleg mert S. közvetlen folytatója, Hemminki, ugyanerre a tájszólásra támaszkodott. kÉsőbb S. ismét a turkui iskolában rektor és mint ilyen halt meg 1588.
1. Finnország finn neve; 2. a finn irodalmi társaság folyóiratának címe.
l. Lustrum.
Sándor, osztrák geografus, szül. Innichenben (Tirol) 1847 márc. 3. Grazban, Lipcsében, Halléban tanult s gimnáziumi tanár lett. 1877-ben magán tanárrá habilitáltatta magát Czernowitzban, ahol 1880. a földrajz rendes tanára lett. 1884 óta Petermann Mitteilungen-jeinek szerkesztője. Művei: Statisztik der Unteren Luftströmungen (Lipcse 1881); Grundzüge der physischen Erdkunde (u. o. 1884, 2. kiad. 1896); Archiv für Wirtschaftsgeographie (Gotha 1886); Oesterreich-Ungarn (Prága és Lipcse 1889); Bevölkerung der Erde (Wagnerrel együtt, Gotha 1891); Deutsche Schulgeographie (u. o. 1895).
(lat.) a. m. felett, felül, azonfelül.
(lat.) a. m. a nyilt tengeren.
(lat.) a. m. felülvizsgálat (l. o.).