(lat.) a. m. genyedés, a gyuladások ama végződése, melynél az izzadmány genyes lett, ami mindig mikroorganizmusok fertőzését feltételezi. L. Geny.
(lat.) a. m. fölszámolás.
(lat.), a kálvinista hittudósok koráben, főleg Hollandiában, a XVII. sz.-ban, az elővégzet tanában azon nézetet valló, hogy az üdvre választás vagy mellőzés isteni végzete az ember teremtése és bűnbe esése elé helyezndő. L. Predesztináció.
vagy supernaturalismus (lat.) a. m. természetfölöttiség, a szónak szélesebb értelmbéen a kereszténység olyan felfogása, mely azt istennek történeti üdvtényeken nyugvó kijelentése gyanánt tekinti. Ezek szerint ellentétben áll az ugy a naturalizmussal, mint a racionalizmussal is. Szűkebb értelemben pedig a S. azt a szellemi irányzatot jelenti, mely a mult század végén és a jelen század elején a németországi evangélikus egyházban uralomra jutott racionalizmus ellenében keletkezett. Különösen a régi tübingai iskola s ebben Reinhard és mások képviselték tudományosan ezen irányzatot. Egyes közvetítők pedig, mint Bretschneider, von Ammon, Tzschirner, Baumgarten-Crusius, Schott és mások az u. n. racionalis S.-t alkották meg.
(lat.) a. m. főhatalom; jelesül a pápának teljhatalma, különösen a püspökökkel szemben. S.-eskü (oath of supremacy), VIII. Henriktől elrendelt, 1791. megszüntetett eskü, melyet a parlamenti tagok letenni tartoztak s mely magában foglalta a kat. hit s a pápa főnökségének tagadását, annak elismerését, hogy a legfőbb egyházi hatalom a koronát illeti, s hogy kizárólag csak a protestáns trónöröklés jogosult.
(lat.) a. m. legmagasabb, legfelsőbb.
provincia vagy megye neve, egyedül a Váradi Regestrum I. szakaszában szerepel olykép, hogy Majád comes és az ő nemzetsége 1219. onnan küldte embereit Váradra, hogy bejelentse a közte és Miklós unokája s Dénes comes fiai közt tett osztályt. Az ott említett helynevekből következtetve, Balássy Ferenc eleinte Sopronnal vette egynek ezt a megyét (Hon 1881, 199. sz.), később azonban (Századok 1882, 570-579.) arra az eredményre jutott, hogy az Külső-Szolnok vidékén feküdt s magában foglalta Kővár vidékét, sőt talán Szatmár vármegyének egy kis részét is. S. szerinte Szopor, Szoport vagy Szoportos nevének felel meg. Az 1300-iki osztálylevélben említett helységnevek itt mind feltalálhatók, a Majády-nemzetség pedig Közép-Szolnokban századokon át virágzott.
1. (Suúr), kisközség Veszprém vármegye zirci j.-ban, (1891) 1666 magyar és tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. S.-erdő, Pozsony vármegyében Szent-Györgytől K. felé elterülő posványos, erdős lapály, szélén kis fürdőhellyel, hideg kénes forrással.
vagy Assur, német krónikások szerint a magyarok egyik «királya», vagyis vezére volt s 955. Bulccsal, Botonddal és Lehellel együtt ő intézte a magyaroknak Németországba való betörését. Pajzsán ezüst keresztet viselt, melyet az augsburgi csatavesztés után Eberhard gróf, az ebersbergi vár ura elvett tőle, hogy egyházi ékszereket készíttessen belőle, őt magát pedig fogoly vezértársaival együtt Henrik hercegnek adta át, ki őket Regensburg keleti várkapuja előtt felakasztatta. Pray (Dissert. IV. 72.) s újabban Marczali szerint (Mill. történet, I. 182.) Sur neve alatt a magyar úr, vagyis Bulcsu lappanghat, de ők is utalnak rá, hogy Sur (Tsour) Konstantinos császárnál (37. fej.) mint besenyő név szerepel. Csur és Sur mint helynevek is többször előfordulnak.
(Nagy-), nagyközség Nyitra vármege érsekújvári j.-ban, (1891) 4613 tót, magyar és német lak., van takarékpénztára, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Itt van hazánk egyik legnagyobb cukorgyára, mely évenként 6-700,000 q répát dolgoz fel s 100,000 q cukrot állít elő; a munkások száma 900. A cukorgyár részvénytársulat tulajdona. Itt van továbbá a magyar szinészek menedékháza. S.-nak hajdan vára volt, de azt a törökök 1663. elfoglalták és széthányták.