politikai község Szerém vármegye zimonyi j.-ban, (1891) 2485 horvát-szerb és német lakossal.
(franc., ejtsd: szürkó; sobrecot), felső ruha, amelyet mindkét nem viselt. A XIV. és XV. sz.-ban hosszu, ujjatlan női díszruha, amelyen a karok számára nagy, csipőkig érő lyukak voltak hagyva.
község Somogy vármegye csurgói j.-ban, (1891) 1059 magyar lakossal.
(lat.) a. m. süketség.
politikai község Szerém vármegye ópazovai j.-ban, (1891) 1482 horvát-szerb lak.
folyó, l. Sauer.
(ejtsd: szüren), város Seine francia départementban, 2 km.-nyire a párisi erődítményektől, szemben a Boulognei erdővel, a Mont-Valérien lábánál, a Szajna bal partján, vasút mellett, (1891) 8405 lak., mekanikai műhelyekkel, kémiai iparral, jelentékeny kelmefestőkkel, hires kétszersült-készítéssel. A Mont-Valérien erősségét a párisi erődítmények közül a legfontosabbnak tartják.
(állat, Mephitis suffocans Licht.), a menyétfélék közé tartozó állatfaj; hazája Dél-Amerika. L. Amerikai görény.
(növ., Morinda L.), a ragadványfélék cserjéje v. kis fája, mind a két világrész meleg tartományaiban 40 faja terem. Levele átellenes, virággömbje a levél tövéből ered, sokmagu bogyója csoportos. A M. bracteata Roxb. 6-9 m. magas erdei fa Kelet-Indiában. Virága fehér, gyümölcse sárga, fűszeres, de fanyar és keserü, gyermeknek giliszta ellen adják. Fája meglehetős kemény, szívós, fehéres, belül pirosos; feldolgozzák, gyökerével pirosra festenek. A M. citrifolia L. csinos 2,5-3 m.-nyi fácska ugyancsak Kelet-Indiában. Gyökeréből a S. v. al nevű festék lesz, leginkább Gutseratból kerül az indiai piacra, pirosra, sárgára vagy narancsszinre festenek vele. Gyökerében morindint (C28H30O15) termel. Ez sárga tűkké kristályosodik, meleg vizben és alkoholban oldódik, de éterben nem; 245°-on megolvad s morindonra és cukorra bomlik. Hazájában festéknek termesztik. A M. umbellata L. keletindiai, gyökeréből sárga festék lesz; l. Festőnövények.
a Gangesz mellékfolyama, a Szardsu nevének angolos leirása, l. Gogra.