(növ.), l. Gubacs.
község Zágráb vármegye glinai j.-ban, (1891) 1076 horvát-szerb lakossal.
(Seuse) Henrik, német misztikus, szül. Überlingenben 1295 márc. 21., megh. Ulmban 1366 jan. 25-én. Egy konstanzi kolostorban (1308 óta) szigoru aszkéta életet élt, 1348 óta Ulmban lakott. Fő műve: Buch von der ewigen Weisheit. Munkáit 1482 és 1512. adták ki; újabban Diepenbrock (4. kiad. 1884). V. ö. Preger, Die Briefe Heinrich Soso's (Lipcse 1867).
(lat.) a. m. gyanus.
(lat.) a. m. felfüggesztés, jelesül a hivtaltól való felfüggesztés. Az egyházjoban mint egyházi fenyíték előfordul: a) a S. ab ordine, az egyházrenddel járó működésekről való eltiltás; b) S. ab officii, eltiltás az egyházhivatal teendőitől, mely utóbbi amazt mindig magában foglalja; c) S. a beneficio, a javadalom élvezetétől való felfüggesztés; d) S. ab ordine et beneficio, a teljes felfüggesztés. A trienti zsinat határozmányai szerint a püspök, ha birói eljáráson kívűl oly körülményeknek jő tudomására, amelyek miatt ő lelkiismeretében kötelezve érzi magát arra, hogy papját a rend működései alól felfüggessze, ezt megteheti a nélkül, hogy a felfüggesztettel a felfüggesztés okát tudatná s az okot csak az apostoli széknek tartozik felfedezni, ha az illető ott panaszt emel. Ez az u. n. S. ex informata conscientia.
(lat.), olyan sebészeti kötőszer, mely a test bizonyos lelógó részeit felemelni és felemelt helyzetben fentartani alkalmas. Leginkább az emlőkre és a herékre alkalmazzák ezen szervek bizonyos (lobos) betegségeinél. A közönséges értelemben S. alatt a here felkötésére szolgáló kötést értjük, melynek kötött kosáralaku része a két herét fogadja be s a kosárhoz erősített és csattal rögzíthető öv segítségével a medencéhez felemeli. Használják lovaglásnál, tornázásnál is, hogy a herék túlságos rázódását meggátolják.
folyó az É.-amerikai Egyesült-Államok K-i részében. Két ágból, az É-i és D-i S.-ból ered; amaz, a hosszabb az Otsego-tóból folyik ki, emez Cambria countyban Carrollton közelében fakad. A két forráspatak erős kanyargások után Northumberlandnál egyesül és Havre-de-Grace és Perryville között a Chesapeake-öbölbe torkollik. Egész hossza 846 km., vizkörnyéke 67,077 km2. Bár a S. az Egyesült-Államokban az atlanti-oceánmelléki folyók közt a leghosszabb, hajózhatósága a szigetei, zátonyai és gyors folyása miatt csekély; csakis Port-Deposittól kezdve, ameddig a tengeráradás hatása érezhető, járhatnak rajta nagyobb hajók. Mellékvizei számosak, de csak a Chemung (179 km.) és a Juniata (240 km.) jelentékenyebbek.
(ejtsd: szösszex), 1. grófság Anglia déli részében, Kent, Surrey, Hants és a La Manche között, 3776 km ter., (1891) 550,442, egy km2-re 146 lak. NyÉNy-KDK-i irányban végig vonul rajta átlag 16 km.-nyire a tengerparttól a 150 m. átlagos magasságu és a Beachy-Headban végződő South-Downs, amelynek legmagasabb csúcsa a Ditchling-Beacon (248 m.). Ettől É-ra elnyulik a Forest-ridge, amely a Crowboroughban 243 m.-nyi magasságot ér el. A Forest-ridge már a Weald nevű vidéken van, amelyet egykoron az Andreadsweald óriási kiterjedésü erdő takart; bár ennek már csak maradványai vannak, mégis 45,737 ha.-nyi területet borítanak. S. partjai alacsonyak; rajtuk a tengernek egyedüli mélyebb nyulványai a Chichesteri- és Paghami-öblök. Vizei a Medvay forrásait kivéve, mind a La Mancheba torkolnak; ezek az Run a Rotherre, az Adur, az Ouse, a Cuckmare, az Ashburne és a Rother. Az éghajlat a D-i részen nagyon enyhe és aránylag száraz, míg az É-i rész jóval nedvesebb. A South-Downs leginkább legelőül szolgál, de vannak nagy kiterjedésü (70,930 ha.) szántóföldei és rétjei is. Azelőtt S. ismeretes volt fémiparáról; ma egyedüli fontosabb iparága a téglagyártás, amelynek középpontja Saint John's Common. Székhelye Lewes (l. o.). Az idegen hódítók, akik Angliát megtámadták, nagyobbára S. felől intézték e támadást. Julius Caesar Pevensey vagy Deal mellett szállott partra; az angolszászok 477. Keynnél Chichester közelében; Hódító Vilmos 1066. szintén S. partjain kötött ki, hogy a hastingsi győzelmet kivívja. 1690. pedig Beachy-Headnél verték meg az angol-holland flottát.
2. S., több county az É-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Delawareban (2331 km2 ter., 38,650 lak., Georgetown székhellyel), New-Jerseyben (1300 km2 ter., 22,260 lak., Newton székhellyel) és Virginiában (1040 km2 ter., 11,100 lak., S.-Court-House székhellyel).
Ágost Frigyes herceg, III. György angol királynak hatodik fia, szül. 1773 jan. 27., megh. a kensingtoni palotában 1843 ápr. 21. Göttingában tanult, azután négy évet Rómában töltött, hol Murray Augusztával, a katolikus skót Dunmore grófnak leányával megismerkedett, akit 1793-ban nőül is vett. Jóllehet e házasság kötésekor családi jogairól lemondott, III. György mégis érvénytelennek nyilváníttatta ezt a tudta nélkül kötött házasságot. A herceg azonban csak 1801. vált el nejétől, kitől két gyermeke született, melyek az Este nevet kapták (l. D'Este). Erre III. György fiát Angolország peerjévé, S. hercegévé, Inverness grófjává és Arklow bárójává nevezte ki. Szép könyvtárát Pettigrew Th. J. ismertette (1827, 2 köt.). Egy ideig az angol tudományos társaság elnöke volt. Első feleségének halála után Underwood Ceciliát, Arran ir grófnak leányát vette nőül (1831), még pedig szintén a király engedelme nélkül. Nejét 1840. Inverness hercegnőjévé tették.
Lajos, német szobrász, szül. Berlinben 1828 márc. 20. Berlinben Wredownak volt tanítványa, 1852-56. Rómában tartózkodott, azután Berlinben telepedett le, hol 1882-1887. a kir. porcellángyárak művészeti igazgatója volt. Kiváló művei: Ittas faun (berlini nemzeti képtár); Fésülködő olasz nő; A fegyveres Amor; Az elhagyott Psyche; a Nagy Frigyest fiatal korában ábrázoló márványszobor a boroszlói városházán; Nagy Frigyes és III. Frigyes Vilmos szobra a berlini városházán; Nagy Frigyes bronzszobra Briegben; Holbein és Vischer Péter szobrai a berlini iparművészeti muzeumban; Éneklő halász; Csipkerózsika (berlini nemzeti képtár) stb.