(lat.) a. m. gondoskodás, ellátás.
Plinius szerint Sostra, az arab középkorban Tuster, város Khuzisztán vagy Arabisztán persa tartományban 20,000 lak. Vannak pusztulófélben levő útjai, romjai, pompás csarnokkal ellátott mecsetje (maszcsed is dsumáá). A lakosok pamutszőnyegek és nemezáruk készítésével foglalkoznak.
(Hister), az ötlábtőízesek csoportjába, a Histeridae (l. o.) családjába tartozó bogárnem, melynek teste rövid, zömök, lábai laposak, külváza erős és vastag, szárnyfedői rövidek, alóla a potroh vége kilátszik. Többnyire ganajban élnek. Anyaállatok, ha megfogjuk őket, akkor holtnak tétetik magukat. Mintegy 50 európai, köztük 20 magyarországi faj ismeretes. Legismertebbek: H. quadrinotatus, H. stercorarius stb.
József, matematikus és fizikus, született Szabadkán 1865 nov. 5. A gimnáziumba u. o. és Vácon járt, azután két évig Nyitrán teologiát hallgatott, végre a kolozsvári egyetemen a tanári pályára készült. Ugyanott tette le a tanári vizsgálatot és a bölcsészeti doktorátust. Mint kegyesrendi szerzetes egy évig a rend szegedi gimnáziumán volt tanár, azóta pedig a budapestin működik. 1896. a budapesti tud. egyetemen a matematika magántanárává habilitálták; az Eötvös-kollégiumban vezető szaktanár. Irt számos értekezést. 1897. kiadta és lefordította Bólyai János hires Appendix-jét. A fény elektromágnességi elmélete c. művét a magyar tud. akadémia 1895. a Lukács-Krisztina-pályadíjjal koszoruzta.
(ejtsd: szötherlend), 1. grófság Skócia ÉNy-i végében, Caithness, a dornoch Firth, Ross és Cromarty, továbbá a North Minch és az Atlanti-oceán közt, 4885 km2 ter., (1891) 21,940, egy km2-re 4 lak. Sík területei csak a tengerpartokon és a folyók mellett vannak; egyebütt helyek, illetőleg hegytömegek takarják. Legmagasabb hegycsúcsa a Ben More Assynt (998 m.), amelyből Ny. felé szilur-lánc ágazik ki a Canisp (847 m.) csúccsal, É. felé pedig gnájsz-sziklákból álló lánc, amely a Wrath-fokban végződik és a Foinaven-csúcsban (919 m.) kulminál. Magasabb hegytömegek még a Ben Hope (933 m.) és a Ben Klibreck (963 m.). A Caithness felőli határán végül a Morven Hills húzódik el. Folyó- s állóvizei számosak. Fő folyója az Ailsh-tóból fakadó Oykel; ebbe ömlik a Cassley és a Griam-tóból kiszakadó Shin; egyéb vizei még a Brora, a Halladale, a Naver, a Hope, Laxford és az Assynt lefolyása az Inker. A grófság K-i partjai alacsonyak; É-on és Ny-on ellenben magasak, sziklásak és szakadozottak; keskeny öblök a Kyle of Tongue, Kyle of Durness, Loch Inchard, Laxford stb. A területnek alig egy negyede termékeny; árpa zab és burgonya a fő termékek. Rendkivül nagy (63,566 ha.) a S.-i hercegek vadászterülete. rövid szarvu u. n. West Highaland nevű szarvasmarha van 12,806, juh 211,825 és sertés 1037. Az ipar csak házi iapr. Fővárosa Dornoch. V. ö. Pococke, Tour through S. and Caithness in 1760 (Edinburg 1889). - 2. S., kerület a Fokföld Midland tartományában, 12,452 km2 ter., (1891) 4012 lak., akik közt 2191 fehér bőrü. Egész felszine nagyobbára csak legelőül szolgál.
egyike a legrégibb skót nemesi címeknek, melyet Vilmos, S. grófja kapott 1228. (Ez a Vilmos állítólag Allan, S. than-jának fia volt, kit Macbeth megölt.) Házasság útján a S.-cím a Gordon-családra került (1515), amelynek legutolsó női sarja Granville Leveson-Gower Györgyhöz, Stafford marquishoz nőül ment. Ez aztán mint Anglia egyik legnagyobb földbirtokosa 1833. a S. hercegi címet és rangot kapta. A család jelenlegi feje Leveson-Gower Cromartie, S. negyedik hercege, szül. Londonban 1851 jul. 20. Legidősb fia György, Stafford marquis, szül. 1888 aug. 29.
(Sutinszko), Mihovljanhoz tartozó fürdő Varasd vármegye zlatari j.-ban; a fürdő a Komor nevű hegy tövében fekszik s 36,2 C. foknyi tiszta hévvize van. Ugy S. mint Stubica a szomszékes Krapina-Teplic miatt nem igen tud fejlődni.
az Indus mellékfolyója, Szatleds (l. o.) nevének angolos leirása.
az ó- és középkorban Sutrium, város Róma olasz tartományban, Viterbo járásban, a Lago di Vico és a Lago di Bracciano között, a régi Via Cassia mellett. Püspöki székhely, (1881) 2363 lak. Van három az ókorból származó kapuja, ó-truszk falomladékai és egy Augustus korabeli, tufasziklába vájt amfiteátruma a Porta Romana előtt. S. környékén sírboltok vannak, amelyekben állítólag az első keresztények ülték meg istentiszteletüket. A II. Henrik császár jelenlétében 1046. itt időző zsinat szimonia miatt III. Sylvester és VI. Gergely pápákat méltóságuktól fosztotta meg. 1111. S.-ban V. Henrik császár II. Paschalis pápával invesztiturai szerződést kötött és 1155-ben I. Barbarossa Frigyes itt találkozott IV. Hadrián pápával.
1. Panagiotisz, új-görög költő, szül. Konstantinápolyban 1806., megh. Athénben 1868 nov. 6. Párisban, Padovában, Bolognában tanult, aztán Kronstadtban élt, ahol c. lirai drámáját irta. Utóbb hazájába tért vissza. Művei: ([ÁBRA]) bölcs.-polit. regény, 1834); [ÁBRA] (lirai költemények, 1835); [ÁBRA] (1839); [ÁBRA] (1842); [ÁBRA] (dráma valamennyi). Költeményeiből 1851. és 1883. jelentek meg kiadások Athénben.
2. S. Sándor, új-görög költő, az előbbinek bátyja, szül. Konstantinápolyban 1803., megh. Szmirnában 1863 jul. Párisban nevelkedett és itt irta Histoire de la révolution grecque (Páris 1829) címü munkáját is. Görögországba térve vissza, kiadt [ÁBRA] címü vígjátékát és [ÁBRA] címü hazafias 7. költeménykötetét. Byron Childe Haroldjára emlékeztető költeményében: [ÁBRA] (1839) a bajor uralkodó ellen küzdött. 12 énekre tervezett [ÁBRA] c. költeményéből 1850. csak négy jelent meg. Egyéb művei: [ÁBRA] (1834, politikai szatirikus regény); [ÁBRA] 1836, szatirikus irat); [ÁBRA] (mindhárom vígjáték); [ÁBRA] (politikai irat, 1843); [ÁBRA] (1857).