l. Következtetés.
(Silt), Schleswig porosz kerülethez tartozó É.-i friz sziget az Északi-tengerben, 10 km.-nyire kontinenstől, 96 km2 területtel, (1890) 3920 lak. A sajátságos alaku, három félszigetté ágazó sziget legdélibb pontja a Hornum-Odde, a legészakibb az Ellenbogen és a legkeletibb a Nösse. D.-en a Vortrapptief elválasztja Amrumtól és Föhrtől, É.-on pedig a Listertief Römtől. Tengerszin fölötti átlagos magassága 18 m.; némely homokbuckája 28 m. Mintegy 40 km2 termőföld, a többi homokos és csak legelőül szolgál. Közepén sok sírhalom látható; ugyanitt tinnum falu mellett van egy meglehetősen jó állapotban levő körtöltés. A lakosok, egykoron kitünő tengerészek, most leginkább mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoznak. A főhely Keitum, ahol Lornsennak 1896. emlékszobrot állítottak. V. ö. Meyn, Geognost. Beschreibung d. Insel S. (Berlin 1876); Hepp, Wegweiser auf d. Insel S. (Tondern 1885).
1. Carmen, Erzsébet román királyné irói neve. L. Erzsébet (10). - 2. S. (Silva) Ruy Gomez de, l. Eboli.
(ásv.), l. Irásérc.
három (igazabban két) római pápa neve.
1. S. (I.) szent, római születésü. 314 elején lépett a pápai trónra. Igen keveset tudunk róla, mert hogy Konstantin császárt ő keresztelte meg, hogy 315. Rómában keresztény püspökökkel és zsidó papokkal zsinatot tartott, mesék. szintoly meseszerü, hogy az u. n. patrimonium Petri-t ajándékozta volna neki Konstantin. Valószinü, hogy az egyház szabadságának visszanyerése után az isteni tiszteletet rendezte. Megh. 335 dec. 31-én. Ünnepe ugyanekkor.
2. S. (II.), első francia pápa, előbb Gerbert, szül. 930 körül Auvergneben és Aurillac-kolostorban nevelkedett. III. Ottó császár nevelője, 992. rheimsi, 998. ravennai érsek és 999. római pápa. Alig négy évig kormányozta az egyházat, mert 1003 máj. 13. meghalt. Ő küldte Szt. Istvánnak a királyi koronát. Nagy matematikus és bölcsész hirében állott, és természettudományi s vegytani ismeretei folytán különféle felfedezéseket tett, miért is a tudatlanok bűvésznek, az ördög cimborájának stb. nevezték el. Az arab számjegyek és az ingaórák behozatalát neki tulajdonítják. Munkáit kiadta Olleris (Clermont 1867).
3. S. (III.), IX. Benedek ellenpápája 1044-ben. Alig három hónapig viselhette a római pápa nevet. L. Benedek (9).
1. (Erdősi) János, a bölcsészet magisztere, prot. tanár és lelkész, szül. Szinérváralján (Szatmár) 1504 körül. Honi tanulása után külföldre ment, s 1526 okt. 26. a krakói egyetemre iratkoztt be, hol az 1527-iki tanév nyári felében a magyar bursának szeniori tisztét is viselte. Innen Vittenbergába ment, hol 1529 jul. 31. lépett az egyetem hallgatói közé. Hazatérte után a Geszti-családnál nevelősködött, míg 1532. már ismét Krakóban időzött. Itthon azután, valószinüleg a reformációhoz való hajlása miatt, vagyonát elveszítvén, kénytelen volt a Perényi János pártfogása alá hzódni. Ettől 1534 máj. Budán és Pápán keresztül Újszigetre (igazában Sárvárra), a Nádasdy Tamás birtokára ment, hol tanítással és irodalommal foglalkozott, amely utóbbit jelentékenyen elősegítette a Nádasdytól 1537. u. o. felállított sajtó. Az 1542-43-iki tanév téli felében a bécsi egyetemen volt, melyen már 1544 elején mint a héber nyelv tanára működött. Még ez évben valamely más tanszékre lépett át, 1552. a történelem tanárául van említve, de valószinüleg még ez évben elhagyta Bécset s hazájába tért vissza. Későbbi életpályájából csak az ismeretes, hogy 1557 végén debreceni tanítóságáról Lőcsére ment subpraedicatornak. Munkái: Rosarium coeleste virginis Mariae patronae regni Ungariae (Krakó 1828); Puerilium colloquiorum formulae (Heyden Sebald műve magyar szöveggel bővítve. Krakó 1531; 1552. is megjelent); Grammatica hungaro-latina (Újsziget 1539, újra kiadta Kazinczy Ferenc a Magyar régiségek és ritkaságok-ban, Pest 1808, és Toldy Ferenc a Corpus grammaticorum Hung., u. o. 1866 címü gyüjteményben). Újtestamentum magyar nyelven (Újsziget 1541, 2. kiad. Bécs 1574); De bello turcis inferendo elegia (Bécs 1544); In tristissimum Annae reginae obitum epitaphium (u. o. 1547); Querela fidei (u. o. 1551); Querela domini Jesu resurgentis (u. o. év. n.). Újtestamentumában közlött magyar verseit a Régi Magyar Költők Tárának II. kötetében 1880. Szilády Áron jegyzetekkel ellátva újra kiadta. V. ö. Révész Imre, Erdősi János magyar protestáns reformátor (1859); Dankó József, Joannes Sylvester Pannonius Erdősi, Leben, Schriften und Bekenntniss (1871). - 2. S. (Erdélyi), l. Kolosváry János.
Jakab József, angol matematikus, szül. Londonban 1814 szept. 5. Egy liverpooli intézetben nevelkedett, ahonnan a cambridgei egyetemre került, ahol a második matematikai díjat nyerte. 1837. a londoni University-College tanára lett, 1840 óta a virginiai (Észak-Amerika) egyetemen, 1855 óta a woolwichi katonai akadémián, később a marylandi (Észak-Amerika), a baltimorei és 1885 óta az oxfordi egyetemen tanár. Számos algebrai dolgozatai a Philosophical Transactions, a London and Edinburgh Philosophical Magazine, a Comptes-Rendus és a Crellé's Journal c. szakfolyóiratokban jelentek meg. S. azonkivül több mértani eszközt (plagiográf, geometriai legyező) talált föl és irt egy verstant is (Laws of verse).
alatt azt az oklevelet értjük, melyet II. Sylvester pápa állítólag 1000 márc. 27. adott ki, koronát küldvén István magyar fejedelemnek s fölhatalmazván őt, hogy püspökségeket, plébániákat állíthasson és rendezhessen be, maga előtt pedig apostoli keresztet vitethessen. Ezen a bullán alapulna tehát a magyar királyok kegyúri joga. A közkézen forgó bulla azonban egészen újkori, 1576 után készült hamisítvány.
l. Aranysarkantyu-rend.
szerzetesrend, melyet Sylvester Guzolino kanonok (szül. Ozimóban 1177-ben, megh. 1267.) alapított 1231. szt. Benedek szabályai szerint. Megerősítette IV. Ince pápa. V. ö. Wetzer-Welte, Kirchen-Lexikon (X. köt.).