római költő, l. Publilius Syrus.
l. Fiditia.
l. Rendszer; Systematica, l. Rendszertan.
az 1715. XXIV. és CXXIV. t.-cikkekkel a törvények és eljárás javítása végett kiküldött bizottság, mely 1717. Pozsonyban össze is ült, de minden törvényhozási eredmény nélkül.
a magyar ábécé 28. betüje (régibb magyar jelöléséről l. a Helyesirás cikkeket, IX. köt., 37. old.). - A lengyel sz betű a magyar s hangot jelöli.
hang, kemény réshang a foghangok sorában; a megfelelő lágy hang a z, ugy hogy p. küzd és küszködik egyeredetü szók. L. Hangok.
afrikai város, l. Szai.
kevés biztonságot nyujtó kikötőhely német K.-Afrikában, a Vami torkolatától É.-ra. Nguru és Uszagara felé innen indulnak el a karavánok.
valódi nevén Musarrif uddínbin Muszlih uddín Abdullah, Persia első moralista költője, szül. Sirázban 1184., megh. 1292. Sz. nevét pártfogója Atabeg Sza'ad bin Zengi tiszteletére vette föl. Élete két korszakra oszlik; az első, mely Bagdadban, az arab tudományok egyik fő székhelyén, folytonos tanulás közt 30 évig tartott, a költő nagy tudomnyosságának vetette meg az alapját. A második az 1226-56-ig tartó vándorlás, mely alatt a költő az egész moszlim Keletet bejráta, élettapasztalást és ismereteket gyüjtve. Sz. legismertebb műve a félig prózában, félig versben irt Gulisztán a. m. rózsás kert, mely Omer Khejjámmal együtt a legtöbbször olvasott persa könyv Európában. Eredeti szövegét először Gentius adta ki latin fordítással, Rosarium Politicum (Gulistan) Persice et latine (Amsterdam 1651). Eastwick, Gulistan or Rose Garden transl. w. notes and a life of the author (2 kiad. London 1880, a Gulisztan legsikerültebb angol fordítása; magyarra ford. Erődi Béla; Szádi Gulisztánja vagy Rózsáskert, Budapest 1889). Egészen versben van irva Sz. másik nagy költeménye a Busztán, a. m. gyümölcsös kert. Eredetiben kiadták Graf, Le Boustan de Sa'di. Texte persan avec un comment. pers. (Bécs 1858, a hires költemény legjobb kiadása); Platts és Rogers, The Bustan of Sa'adi. Photogr. from a mss. (London 1891). Sz. apróbb költeményeit és aforizmáit kiadta és németre lefordította Bacher, Saadi's Aphorismen und Sinngedichte (Strassburg 1879). Sz. összes művei (kulliját) megjelentek nyomtatásban (Kalkutta 1791-95, 2 köt.), kőnyomattal sokszorsítva (Bobay 1811, 1850 és 1863; Lucknow 1864; Teherán 1846 és 1851) stb. V. ö. Bacher, Sa'di-Studien (Zeitschrift der Deutsch. Morg. Gesell. 30 köt.); Ethé, Neupersische Litteratur, Grundriss der iranischen Philologie (Strassburg 1896) 2 köt.
ben József, zsidó tudós és bölcsész, szül. Fajumban (Egyiptom) 892., megh. 941-ben. 928-ban megválasztották a szurai (Babilonia) talmudiskola igazgatójává (héb. gáon, ezért rendesen Sz. gáon-nak nevezik), mely a nagy tudományu férfiu vezetése alatt ismét virágzásnak indult. Dávid ben Zákáj exilarchával viszályba keveredvén, állásától meg kellett válnia, de később megint visszakerült hivatalába. Különösen a szentirás magyarázásában és a bölcsészet terén tünt ki. A bibliát arab nyelvre lefordította és magyarázattal kisérte. A vallásbölcsészet terén korszakalkotó Emunot vedéot (vallás- és erkölcstan) arab munkája, melyet Tibbon Juda (1160) fordított héberre, Fürst Gyula németre (Lipcse 1845). Egyéb dolgozatai: a bibliában egyszer előforduló 90 szónak összeállítása, imakönyv (szidur), magyarázat a Jessirá-könyvhöz, költemények, talmudi és kornologikus munkák, melyek még részben fenmaradtak kéziratokban. V. ö. Guttman, Die Religionsphilosophie des Saadja (Göttinga 1882).