kisközség Szepes vármegye ó-lublói j.-ban, (1891) 357 tót lak., gőzfürésszel.
kisközség Abaúj-Torna vármegye tornai j.-ban, (1891) 265 magyar lak. A község mellett van a regényes szépségéről ismert Sz.-i völgy, hatalmas sziklahasadék, melynek részletei közül a Cukorsüveg, a Királykút, Hollókő, Hólyuk és egy kis, eddig még kikutatlan jégbarlang válnak ki; a völgyet a magyar Kárpát-egyesület keleti osztálya tette járhatóvá. A völgyhöz többféle mondát fűznek, igy a Szt.-László-féle legendához hasonló monda itt is el van terjedve; egy másik monda szerint a völgyben egymással szemben két vár állott, ezek egyikéről egy bátor lovag átugratott a másik várba, hogy kedvesét elnyerje; a Királykút vizéből pedig állítólag IV. Béla király ivott.
l. Szádalás.
pasa, l. Czajkowski.
japán sziget, Nipon Ny-i partvidéke É-i részén, 869 km2 területtel. A hegyes sziget ismeretes arany- és ezüstbányáiról. Főhelye Aikava, 11,431 lak.
száldokfa, szöldökfa, szódokfa, szoldokfa, zádokfa (növ.), a hársfának régi, mitoszi neve.
az ugyanily nevű járás székhelye Voronezs orosz kormányzóságban, a Don és Tesevka összefolyásánál, (1894) 7125 lak., háziiparral, barát- és apácakolostorral.
(növ.), Diószegiéknél az Orobanche (l. o.) neve.
a török nagyvezérnek, a miniszterelnöknek a neve. Újabban, a reformkorszak óta, a modernebb bás-názir kifejezés a szokottabb.
l. Hurka.