1. Alsó-Sz., nagyközség Pozsony vármegye galántai j.-ban, (1891) 1338 rutén és német lak. - 2. Felső-Sz., nagyközség u. o., (1891) 3253 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(hév.), a zsidó bűnbánó imák szokásos elnevezése. Sz.-napok, az újévet és az engesztelő napot megelőző napok, melyeken virradatkor (a szombatot kivéve) a rendes instentisztelet előtt efféle imákat szoktak mondani. A Sz.-ok középkori zsidó költők, illetve rabbik tollából folytak.
l. Domesticatio.
(Szeliger-ozero, Osztaskovi-tó), Novgorod és (nagyobb részében) Tver orosz kormányzóságokban, a Valdai-fensíkon 252 m.-nyi magasban elterülő tó. Hossza 86, szélessége 32 km., ter. 260 km2. A Szelizsarovka (27 km.) folyik ki belőle a felső Volgába. 160 szigetének egyikén van az u. n. Nilus-kolostor, hires búcsujáróhely.
az Arany-Gyulai-féle Népkölt. Gyüjt. II. köt. 2. sz. meséjének alakja, a szél gyorsaságával repülő királyleány, kit János királyfi öt csodás erejü társával (Villámgyors, Szélesvállu, Nagymellü, Nyilas és Péter, a jó halló) szövetségben meghódít magának. A mese a világszerte elterjedt témák azon csoportjába tartozik, melyben a hős, a kalandos útjában hozzájra ársakul szegődő, csodálatos ügyességekkel vagy vagy egyéb rendkivüli testi tulajdonságokkal biró cimborái segítségével nyeri el a menyasszonya kezét. A téma az Andromeda-forma egyik változata. Behatóan foglalkozott vele Benfey az Ausland 1858. évf., a magyar változatokkal pedig Arany László a Kisfaludy-társaság Évlapja IV. köt. Magyar népmeséinkről szóló értekezésében (169. old.).
három török szultán neve.
1. Sz. (I.), a Jauz (vitéz) melléknévvel, szül. 1467., megh. 1521 szept. 22. A janicsárok segélyével 1512 ápr. 25. atyját II. Bajazedet megbuktatta, két testvérét és öt unokaöccsét megölette és a trónt elfoglalta. Fanatikus moszlim létére gyülölettel viseltetett az eretnek siiták iránt s 40,000 siitának legyilkoltatása után nagy háborut kezdett Persia ellen. 1514. Csaldirán mellett legyőzte a persa sah hadait, elfoglalta Kuridsztánt, Mezopotámiát és 1516. Sziriát. 1517. összetörte Egyiptomban a mamelukok erejét, s miután Mekkát is elfoglalta, mint a szent helyek védelmezője felvette a khalifa címét. Ő teremtette meg az oszmán tengeri haderőt, célszerü reformokat létesített s megzabolázta a janicsárokat. Hazánk ellen nem viselt háborut, illetőleg a fegyverszünetet időről időre meghosszabbította.
2. Sz. (II.), a Meszt (korhely) melléknévvel, az előbbinek unokája, II. Szolimán fia, szül. 1524., megh. 1574 dec. 12-én. 1566. lépett a trónra atyjának Szigetvár falai alatt történt halála után. Szigetvár és Gyula bevételével beérve, megszüntette az atyja által kezdett nagy háborut és békét kötött Miksa királlyal (az 1562-iki béke alapján). Azután visszavonult a hárembe s a kormányzást teljesen a nagyvezérre bizta. Alatta vette kezdetét a török birodalom hanyagtlása. Vezérei elfoglalták ugyan Ciprust és Tuniszt, de hajóhada Dun Juan d'Austriától II. Fülöp spanyol király hadvezérétől és a velenceiektől Lepantónál (1571 okt. 7.) nagy vereséget szenvedett.
3. Sz. (III.), III. Musztafa fia, szül. 1761 dec. 24., megh. 1808 jul. 28-án. 1789. lépett a trónra azon elhatározással, hogy a török birodalmat eformálni fogja, csakhogy tervének kivitelét a külháboruk és belső zavarok lehetetlenné tették. 1792. Oroszországgal megkötötte a török birodalomra nagyon kedvezőtlen jászvásári békét és néhány évvel később Bonaparte egyiptomi expediciója miatt Franciaországgal keveredett háboruba (1789). Miután e háboru is 1802. véget ért, a reformok kiviteléhez fogott. Először is Sebastiani francia tábornok támgoatásával a hadsereget európai módon akarta újra szervezni, de ezáltal maga ellen ingerelte a janicsárokat, kik 1807 máj. 29. fellázadtak, Sz.-et megbuktatták s IV. Musztafát emelték helyébe a trónra. Sz. fogva tartatott és 1808 jul. 28., midőn visszahelyezése végett forradalom tört ki, Musztafa parancsára megöletett.
(Stolzenburg, Szlimnik), nagyközség Szeben vármegye nagyszebeni j.-ban, (1891) 2745 oláh és német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral, Bruckenthal-féle kastéllyal. 1849 jan. 30. innen verte vissza Bem Puchner támadását s kényszerítette seregével a visszavonulásra. Egy 550 m. magas dombon büszke várának romjai állanak. A vár egy része még ép és raktárul szolgál. Egyike azon hét várnak, melyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) származtatják. 1529. Báthory István elfoglalta, de a szebeniek, kik I. Ferdinánd pártján állottak, visszafoglalták. Pekri Lőrinc kuruc vezér lerombolta; mostani alakját 1765. nyerte.
a mészároskutya, angolul bulldog (l. o.).
(gör., zellerváros, zellerfolyó), több ókori városnak és folyónak neve, melyek közül legkiválóbb az a jelentékeny telep Sziciliának délnyugati részében, amelyet eredetileg pónok alapítottak, de mely Megara Hyblaeából hellenizáltatván, a helléneknek legkiválóbb határerőssége lett a sémiták hatalmi terjeszkedésével szemben. Négy kikötője kereskedelmi jelentőségre is emelte, ugy hogy a régi fellegvár mellett egy alsóváros, egy újváros és két külváros keletkezett. Kr. e. 409. a karthagóiak lerombolták, de még ugyanazon évben mint másodrangu telepet helyreállították és 249-ig hagyták tengődni, amikor a lakosságot Lilybaeumba telepítették, a várost pedig végleg pusztulni engedték. De a kedvező fekvés új lakosokat vonzott oda, mert Kr. u. 827. a szaracénok már megint pusztították. Virágzása korában jelentékeny területtel rendelkezett, mely egybek közt a világhiró sósforrásokat (Thermae Selinuntiae, most sciacciai forrás) is magában foglalta. Újabb időben azon leletek által jutott fontosságra, melyeket régi területén (a mai Castelvetrano közelében) találtak és melyek az ó-hellén építkezés és képfaragás fejlődését érdekesen jellemzik. Az építkezést a aht nagy dór peripterosz-templom mutatja, melyek közül az egyiknek ódon művü metopjai a Herakles- és Perseusmitosz legrégibb képzőművészeti feldolgozásai (ez idő szerint a palermói muzeumban); az egyiknek képét l. a Görög szobrászat III. mellékletén. V. ö. Hittorf és Zanth, Architecture antique de la Sicile (Páris 1870) és különösen Benndorf, Die Metopen von Selinus (Berlin 1873).
1. (Szeliste, Grossdorf), nagyközség Szeben vármegye szelistyei j.-ban, (1891) 3750 oláh lak., a járási szolgabirói hivatal és járásbiróság széke, van iparostanonciskolája, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. A lakosság egy része juhnyájaival állandóan távol van a havasokon vagy alföldi legelőkön. Sokan Romániába szökve töltik ifjuságukat. Különben szorgalmas és élelmes nép s az erdélyrészi vásárokon turó, szalonna és zsíráruikkal, durva darócszöveteikkel mindenütt láthatók. - 2. Alsó-Sz., kisközség Máramaros vármegye huszti j.-ban, (1891) 1338 rutén és német lak. - 3. Felső-Sz., kisközség Máramaros vármegye izavölgyi j.-ban, (1891) 2516 oláh és német lak. - 4. Almás-Sz. (l. o.).