v. személyes névmás, a nyelvtanban oly névmás, mely az 1., 2. v. 3. személyt fejezi ki; egyes számban: én, te, ő; többesben: mi, ti, ők. L. Névmások.
királyi, a király jelenlétét képviselte az igazságszolgáltatásban olyan ügyeknél, melyek a király személyes biráskodásának tartattak fenn. Ez intézménnyel ugy a XV. sz. elején találkozunk és ugyane században már a királyi személyes jelenlét birósága külön birósággá fejlődik ki a királyi Kuriában. Kezdetben a királyt a titkos kancellár képviselte, később, 1464 óta már csak címben volt a király személyes jelenlétének a képviselője és a királyi Sz.-i szék élén a personalis praesentiae regiae in judiciis locumtenens, vagyis a királyi személyes jelenlétnek helytartója állott, akiket a jogi nyelv csakhamar röviden personalisnak vagy Sz.-nek nevezett el. Ő nála volt a király birói pecsétje, amiért is az 1486. LXVIII. t.-c. az ország rendes birái közé sorozza, míg a titkos kancellár e törvény szerint most már csak kivételesen vesz részt a Sz.-i biráskodásban. Kezdetben a Sz. az egyházi rendhez tartozók közül kerül ki és a XV. sz.-ban alig találkozunk még ez állásban világival. Az 1507. IV. t.-cikk azonban már határozottan elrendeli, hogy a király birói pecsétje érdemes, a jogban és a törvényekben jártas világi egyénnek adassék, amely tételnek az 1514. LV. t.-c. szerzett végleges érvényt és ez juttatta Verbőczy Istvánt a királyi Sz.-i székbe, akit 1525. Turóczy Miklós követett. A Sz., mint az ország nagy biráinak egyike, az 1486. LXVIII. és az 1492. XLII. t.-cikkek szerint bármely ügyben itélhetett, tehát nemcsak a rendes nyolcadok alkalmával itél a királyi táblán, hanem itélő széke elé tartoznak a rendes nyolcadokon kívűl elintézendő perek is, igy a vármegyéktől felebbezettek, az u. n. transzmisszionális perek és amelyek, mivel az idézés rövid időre szólott «brever brevium» elnevezés alatt ismertek, tehát különösen a hatalmaskodási perek. A Sz.-i szabad királyi városok törvényszékétől a felebbezések szintén a Sz.-i székhez történtek. A Sz. itéleteit a király nevében és annak pecsétje alatt adta ki. (V. ö. Hajnik, A király birósági személyes jelenléte.) A Sz. később a királyi tábla és az országgyülés alsó táblájának elnöke volt.
l. Szabad királyi városok.
l. Állomás és Csarnok.
(vasút), l. Pénztári szolgálat.
a nyelvtanban oly ragok, melyek az 1., 2. s 3. személy megkülönböztetésére szolgálnak. Vannak igei Sz. és névszói Sz. 1. Az igei Sz. a cselekvésnek vagy alanyát v. tárgyát jelölik meg; p. a lásson igealakban az -on rag a 3. személyü alanyt jelenti, ellenben a lássa alak -a ragja a 3. személyü tárgyat. L. bővebben: Igeragozás. - 2. A névszói Sz. mindig birtokviszonyt, illetőleg birtokost jelölnek, p. házam azt jelenti, hogy a ház az 1. személy tulajdona vagyis az én tulajdonom. Igy 2. személyü házad, 3. személyü háza, több birtokos 1. személyü házunk, 2. személyü házatok, 3. személyü házuk. Több birtok: a) egy birtokos: 1. személyü házaim, 2. személyü házaid, 3. személyü házai; b) több birtokos: 1. személyü házaink, 2. személyü házaitok, 3. személyü házaik. L. Jelző.
(hajózás), l. Hajóokmányok.
oly vonatok, melyek főképen vagy kizárólag személyeknek és ezek úti podgyászának továbbítására használtatnak. Ezek vagy a rendes személyforgalom lebonyolítására vagy pedig egyes érdekek kielégítésére szolgálnak. Utóbbiak közé tartoznak az u. n. helyi, néha csak a hétnek bizonyos napján közlekedő vonatok: egy kisebb vidék igényeinek kielégítésére. A gyorsvonatok a távolabbi vidékek forgalmának kielégítésére szolgálnak. A speciális vonatok, mint p. luxus-, kéj-, munkásszállító-, keleti expressz- stb. vonatok rendszerint magánvállalkozásként, illetve esetről esetre történő megrendelés alapján idníttatnak. A Sz. a kisebb terhelés, nagy menetsebesség és az állomásokon való rövidebb tartózkodás által is különböznek a tehervonatoktól. A Sz.-at személy-, gyors-, futár, expressvonatoknak nevezzük, különböző gyorsaság és céljuk szerint. Hogyha velük teherkocsikat is kell szállítani, kisebb gyorsaságu vegyes vonattá alakulnak át.
vagy egyszemélyü igék, a nyelvtanban azok, melyek csak 3. személyben szoktak előfordulni. p. villámlik, mennydörög, havaz. L. Alanytalan itéletek.
l. Perszonálunió.