l. Sajtó.
1. Sándor, filologus, szül. Ákoson (Közép-Szolnok) 1828 ápr. 24., megh. Budapesten 1872 nov. 29. Ősrégi Kabós nevü székely nemzetségből származott. Tanulmányait Debrecenben végezte, az egyetemiekből egy félévet Budapesten hallgatott, de a szabadságharc, melyben mint honvédtüzér vett részt, s a rá következő zaklatások arra birták, hogy nevelői állást vállaljon és önképzés útján egészítse ki tanulmányait. Kilenc évi nevelősködés után 1857. Eperjesre hivták meg helyettes tanárnak, félév mulva rendes tanár lett az ottani ágostai ev. kollégiumban; 1860. a pesti ágostai ev. gimnáziumhoz került, melynek igazgatói székében érte a halál. A tanügy terén mint az egyetemes és a bánya-egyházkerületi tanárvizsgáló bizottság tagja is nagy tevékenységet fejtett ki, aminek az lett az eredménye, hogy a tanügyi kormány és a budapesti tudományegyetem megbizásából 1872. tanulmány útra ment Németországba, hol egyfelül a gimnáziumok szervezetét figyelte meg, másfelül a latin nyelvészetre vonatkozó tanulmányait egészítette ki. Önálló művei: Latin alaktan (2. kiad. Budapest 1871); Mondattan (2. kiad. u. o. 1871; a kettő együtt Elischer Gusztáv átdolgozásában, 4. kiad. 1880); Latin olvasókönyv (5. kiad. Elischertől 1882); Livius I-II. könyvének és Vergilius Aeneise II. könyvének magyarázatos kiadásai (amaz 1867-70, emez 1869); A magyar igeidők összehasonlítva a görög időkkel (programmértek. a pesti ág. hitv. gimn. 1860-1861. évi értesítőjében); Latin nyelvtani tanulmányok (u. o. 1865-66). Irodalmi működése alapján a magyar tud. akadémia megválasztotta levelező tagjának, s mint olyen 1871. tartotta székfoglalóját a A latin nyelv és dialektusai címü értekezéssel (megjelent Budapest 1872), melyet az akadémia 1873. a Sámuel-díjjal tüntetett ki.
2. Sz. Szándor, orvos, szül. Nagy-Abonyban 1850. Orvosi tanulmányait Budapesten bevégezvén, 1874. orvosi oklevelet nyert. Négy éven át a Rókus-kórház sebélyeti osztályán működött. 1879. Kovács tanár klinikáján gyakornok, majd tanársegéd lett. 1888. a sebészi eszköz- és köttan magántanárává képesítették. 1892. a fővárosi szegényház műtőorvosa lett. A Honvédorvos szerkesztője és a Gyógyászat főmunkatársa. Irodalmi dolgozatai a szaklapokban jelentek meg.
Nedves vidékeken szükséges és célszerü az átnedvesedett szénát mesterségesen szárítani. Ezen célra sok helyen, kivált kisebb gazdaságokban, külön szárítóállásokat használnak, melyekre a takarmányt, miután körülbelül 24-36 óráig kissé megfonnyadt, boglya módjára felaggatják, hogy igy a levegő lehetőleg átjárhassa, száríthassa és az eső se tehessen nagyobb kárt benne. Gibbs erre a célra külön alkalmas készüléket szerkesztett, mely kerekekre szerelve hozdozható. A szárítást meleg levegő eszközli, melyet lokomobillal v. járgánnyal hajtott ventilátor szolgálta. Angolországban kevés van alkalmazásban, a szárazföldön pedig éppen nem tudott elterjedni. L. még Báb.
l. Istálló.
l. Senatus, Államtanács és Felsőház.
(Szenográd), kisközség Hont vármegye korponai j.-ban, (1891) 1204 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(Zendrisch, Senyerus), kisközség Kis-Küküllő vármegye erzsébetvárosi j.-ban, (1891) 1195 német lak. Itt 1878 jul. 66. cm. mélyen egy agyagedényben 4 mm. vastag, 360 g. súlyu spirális ezüsttekercset találtak kigyófejet mutató végekkel, 6 mm. vastag ezüsttorques, 3 ezüst sodronygyürü, 1 db 0,355 cm. hosszu ezüstlánc, 2 mm. vastag ezüstsodronyból, 1 ezüstlemezfibula. V. ö. Correspondenzblatt des Vereins für Siebenb. Landeskunde, I. évf. 85. old.
v. szalmavilla, a takarmányfélék szétteregetéséhez, felrázásához, felemeléséhez s továbbításához szükséges kézi eszköz. Nálunk még igen gyakori a közönséges háromágu favilla, bár könnyebben kezelhetők az amerikai Sz.-k, melyeknek fogai kitünő acélból, nyulánk nyelei kőris- v. hikkori-fából (l. o.) valók.
l. Bánya.
Péter, l. Hevlét hitvallás.