A szén klórral igen sok vegyületet alkot, de ezek csakis közvetett utakon állíthatók elő, mert a szén a klórral direkt nem egyesül. A Sz. előállanak akkor, ha a szénhidrogénekben (l. o.) a hidrogénatomokat alkalmas módon klórral pótoljuk. Igy száramzik p. a metanból (CH4) a hidrogénatomoknak klórral való helyettesítése révén a tetraklórmetan (CCl4); az etanból (C2H6) a hexaklóretan (C2Cl6); a benzolból (C6H6) a hexaklórbenzol (C6Cl6) stb. A Sz. inkább a tudomány szempontjából jelentősek, gyakorlati fontossággal birók alig vannak közöttük.
Ivanovics József, orosz orientálista és iró, szül. Vilnában 1800 márc. 31-én (ó-naptár), megh. Szt.-Péterváron 1858 márc. 16. (ó-naptár). 1819-21. beutazta a Keletet s 1822. a szentpétervári egyetemen kinevezték a keleti nyelvek tanárává. Több folyóiratnak volt dolgozó társa, mindig liberális reformokat követelve. Nevezetesebb munkái: Collectanea (2 köt., Varsó 1824-25), melyben a lengyel történelmet érdeklő török források vannak feltüntetve; Supplément a l'histoire des Huns, des Turcs et des Mongols (Szt.-Pétervár 1824); irt regényeket is Baron Brambäus álnév alatt.
l. Szénhidrogének.
a kőzettanban mindama egyszerü kőzetek, melyek szerves eredésüek. Ide tartoznak: a turfa (tőzeg), barnaszén (lignit), kőszén (feketeszén), antracit, grafit, petroleum, aszfalt.
l. Kovácsolás.
az előállított faszén számbavételére szolgál, melyet vagy súllyal vagy pedig ürmértékkel lehet megállapítani. Legújabb kisérletek szeirnt legcélszerübbnek találtatott a három hektoliter ürtartalmu ferde szögü mérőedény.
l. Kőszén-szisztéma és Mészkő.
(bány.). Ha a tisztátalan szénből a hasznosítható tiszta szenet megnyerni akarjuk, egészen oly módon kell eljárnunk, mint a zúzóércek előkészítésénél. L. Előkészítő eljárás.
kisközség Somogy vármegye kaposvári j.-ban, (1891) 1346 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(folia Sennae), hashajtó hatásu szárított levelek, melyek főleg egyiptomi (alexandriai) és indiai (tinnevelly-i) Sz. neve alatt jutnak a kereskedésbe. Az előbbiek a Cassia acutifolia Delile (Caesalpineae) nevü Egyiptomban, Dongolában, Darfurban tenyésző cserjétől száramznak és zöldes-kékek, molyhosak, épszélüek, ferde alapuak, 2-3 cm. hosszuak; az utóbbiak a C. angustifolia Vahl, előindiai (főkép Elő-India déli csúcsán, Tinnevelly vidékén tenyésző) cserjének levelei, melyek az egyiptomi leveleknél hosszabbak (3-6 cm.). Mindkét levél édeses-kesernyés ízü és egy a krizofánsavhoz hasonló festőanyagot, továbbá katartinsavat, szennapikrint, katartomannitot meg egy gyántát tartalmaz; e gyántának csikarást okozó hatása levén, a levelekből borszeszben való macerálás által szokták eltávolítani (az igy kezelt levelek a folia sennae sine resina, mely a magyar gyógyszerkönyvben is hivatalos). Az egyiptomi Sz. igen gyakran a Solenostemma Arghel Hayne (Asclepiadeae) leveleivel vannak hamisítva, melyek arról ismerhetők fel, hogy gerelyalakuak, egyenlő alapuak, ráncosak, rendesen meggörbültek, szőrösek. A Sz. 1-2 g.-os dózisban bevéve 5-6 óra mulva enyhe, pépes székletétet okoznak; nagyobb dózisok után azonban hascsikarás, rosszullét és hányás is jelentkezik. A hasmenés főleg a vastagbelek éregszerü mozgásának fokozása által jönnek létre és ezért is olyankor, mikor a hasüreg szerveiben gyuladás van, a Sz. nem rendelhetők; terheseknél nagy dózisok állítólag vérzést és elvetélést is okozhatnak. A Sz.-et leginkább tea (forrázat, infusum) alakjában adjuk be vagy pedig valamely készítménye rendelhető; ezek közül a mgyar gyógyszerkönyvben hivatalos a St.-Germain-féle hashajtó teaelegy (Species laxantes St.-Germain), az Infusum laxativum v. Aqua laxativa Viennensis (Wienertrank), a mannaszörp (Sirupus mannatus); az Electuarium lenitivum és a Hydromel infantum (Kindermeth), mindkettő főleg gyermekek számára, kávés- vagy evőkanalankint.