(Dseziret-Sz.), szorosabb értelemben a Fehér- és Kék-Nilus közt Khartumtól Faszoklig terjedő föld; tágabb értelemben mint Dar-Sz., az egykori egyiptomi Szudán egy mudir kormányzása alatt álló tartománya, amely D-nek egészen a Szobat folyóig nyult. Miként Kordofan, Sz. is nagyobbára magas fűvel benőtt síkság, amelyen az É. sz. 14°-ától D. felé egyes gránithegyek emelkednek és amely tovább DK. felé (Abisszinia felé) fokozatokban emelkedik. Miként a síkság lassan és fokozatosan emelkedik, éppen ugy alakul át fűtakarója is erdős vidékké, amelyet viruló völgyek meg-megszakítanak. A sík része nagyobbára iszapföld, amelyben aranyat találhatni. Erdei adamszoniákból, akácokból, tamariszkuszokból éa az É. sz. 12°-ától D-re, a Kék-Nilus mentén a deleb-pálmákból állanak. Faunája gazdag; gazellák, vad bivalyok, zsiráfok és elefántok legelnek a füves térségeken, míg a vizek szinte hemzsegnek a vizilovaktól és különböző vizi madaraktól. A ragadozók az oroszlán és gepard. A lakosok vagy világosabb szinüek (sukurie, haszanie stb.) vagy sötétebb bőrüek; ezek közül a fungi néger törzs 1500 körül alapította Sz. birodalmat, amely 1820-ig állott fenn. A régi főváros Sz., a Kék-Nilus mellett, mintegy 10,000 lak., Khartum fölvirágzásával aláhanyatlott.
nyomtatott könyvekben az első oldal, mely csupán a könyv fő címét tartalmazza s a mögötte levő tulajdonképeni címlapot piszkolódástól stb. mintegy védi. L. Címárkus.
l. Csatorna.
l. Krétaszisztéma.
szénmonoxid (szénéleg), CO. Rendkivül mérges gáz, amelyet először Lasonne állított elő (1776) cinkoxidnak szénnel való izzítása révén. Többféle módon képződik; igy a szénnek tökéletlen égésekor (p. nagyobb halmaz faszén égésekor), vagy ha a Sz. izzó szénnel érintkezik. Előállítása ugy történik, hogy hangyasavas nátriumot kénsav fölöslegével elbontunk. A Sz. szintelen és szagtalan gáz, sűrüsége (ha a levegő1) 0,9678; igen alacsony hőmérsékletre lehűtve, erős nyomással szintelen folyadékká sűríthető meg. Vizben igen kis mértékben, de ammoniákos kuprokloridoldatban jelentékeny mennyiségben oldódik; meggyujtva kékes lánggal széndioxiddá elég és klórral a napfényen szénoxikloriddá egyesül. L. Szénélegmérgezés.
karbonilklorid, foszgén (phosgen), COCl2. A szénoxid és a klór sötétben nem hatnak egymásra, ha azonban e két gáz elegyét a napfényre kitesszük, közvetlen egyesülés révén Sz. képződik. Előállítása ugy történik, hogy állati szénnel megtöltött üvegcsövön száraz széndioxid- és száraz klórgázt vezetnek keresztül. Az ilyen módon kapott Sz.-ot, hogy a hozzá elegyedett klórtól megtisztítsák, felmelegített antimón felett vezetik át és azután erősen lehűtvén, megsűrítik. A Sz. szintelen, erősen fojtó szagu és könnyezésre ingerlő, mérges gáz; hűtőkeverékkel lehűtve szintelen, könnyen mozgó folyadékká sűrüdik meg, amely +8°-on forr és csak leforrasztott üvegcsőben, vagy jól elzárható vaspalackban tartható el. A Sz. vizbe vezetve azonnal elbomlik és ekkor széndioxid és sósav képződik belőle; a legtöbb fém és fémoxid is elbontja a Sz.-ot, első esetben szénoxid, utóbbi esetben pedig széndioxid keletkezik belőle; szulfidokkal hevítve karbonilszulfiddé alakul át.
l. Karbonilszulfid.
a kőszéntelepeket kisérő agyagpala.
(és gyártásuk), l. Ívlámpa.
a gépkazánok fűtésére szolgáló szénnek raktározási helye, mely lehetőleg a gépkazánok közelében fekszik és a fütőfolyosóval tolóajtókkal van összeköttetésben, hogy azon át a széndarabok a kazánok fűtőajtai elé gurulhassanak. Újabbkori gőz- és hadi hajók Sz.-ai igen nagyok, amennyiben 2-2500 tonna szenet is képesek felvenni. L. Hajó.