(növ.), l. Füzike.
az orbánc (l. o.) népies neve; de igy nevezik még a krónikus anyarozsmérgezést is. L. Anyarozs (I. köt. 735.).
(növ.), a Galium verum L., l. Ragadványfű.
v. egyházatyák (lat. patres ecclesiae), a kat. egyházban azok az egyházi irók, kik a régibb korban éltek és életszentségük, igazhitüségük folytán az egyház által ilyenekül elismertettek. A régibb kor a latin egyházban az apostolok idejéből szt. Izidorig (636), a görög egyházban Damaszkusi szt. Jánosig (754) számíttatik. Ezek közül azok, akik az I. és II. sz.-ban életek, apostoli atyáknak (l. o.) neveztetnek. Egyes egyházi irókat, többet a szentatyák közül is, akik életszentségük és igazhitüségük által különösen kitüntek, az egyház (a pápa nyilatkozata vagy közzsinati határozat alapján) egyházdoktoroknak (doctores ecclesiae) nevezett el. Ilyenek: görögök: Athanasius, Nagy Vazul, Nazianzi Gergely, Aranyszáju János, alexadnriai és jeruzsálemi Cyrill, Damaszkusi János; latinok: Ambrus, Jeromos, Ágoston, Nagy Gergely, Hilarius, Aranyszavu Péter, Nagy Leo, Sevillai Izidor, Damiáni Péter, Canterburyi Anzelm, Bernát, Aquinói Tamás, Bonaventura, Salesi Ferenc, Liguori Alfonz. azok, akik egy sorozat alá sem esnek, egyszerüen egyházi iróknak (ecclesiastici scriptores, ecclesiae scriptores) mondatnak. A Sz.-kal a patrologia (l. o.) foglalkozik. Munkáik összkiadásai: Maxima bibliotheca veterum patrum (27 köt., Lejda 1677); Gallandis, Bibliotheca veterum patrum (14 köt., Velence 1765-81); Migne, Patrologiae cursus completus (Páris 1844 óta); Hurter, Sanctorum Patrum opuscula selecta (48 köt., Innsbruck 1868-1885) és Series altera (6 kötet, u. o. 1884-1892) stb.
város Elzász-Lotaia birodalmi tartomány forbachi kerületében, vasút mellette, (1890) 3374 lak., kémiai és gazdasági gépgyárral. Az 1870-71-iki francia-porosz háboruban először Frossard francia generálisnak, 1870 aug. 11-én pedig Vilmos porosz királynak volt fő hadi szállása.
(Zala-Sz.), kisközség Zala vármegye kanizsai j.-ban, (1891) 1326 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
1. nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye solti közép j.-ban, (1891) 1681 magyar lak. - 2. Garam-Sz. (l. o.).
(San Bernardino) nevet két hágó visel az Alpokban, ezek: a Nagy- és a Kis-Sz. Az előbbi a Rhône és Dora Baltea völgyeit választja el egymástól. A rajta átvezető 84 km. hosszu út Martignyből indul ki mint országút és csak Orsieres fölött Cantine de Proznál válik gyalogúttá, mint ilyen folytatódik fölfelé a Val d'Entremontban a hágóig és azután az olasz oldalon lefelé a Val du Grand St.-Bernardon keresztül St.-Rémyig, ahol másik országút csatlakozik hozzá és visz Aostába. A hágón egy kis, komor tó mellett van a Szt.-Bernát-kolostor, amelyről az okiratok először 1125. tesznek említést, de amelyet alkalmasint már 962. Menthoni Bernát alapított. E kolostor 2472 m.-nyi magasaban van és az Alpokban a legmagasabban fekvő állandó lakóhely. Évi középhőmérséklete (1,8°) olyan mint a Spitzbergák déli végéé (É. sz. 75o). A hó rendesen kilenc hónapig fedi a környéket. A mostani, 1680. épült kolostorban könyvtár, természetrajzi, régészeti és éremgyüjtemény, utazók számára pedig 80 ágy van. A kolostor szerzetesei kötelesek mindenkit, tekintet nélkül nemzetiségére és vallására, ellátni, a veszélyben forgóknak pedig segéylt nyujtani, amiközben az e célra betanított kutyák támogatják. A Svájcból Olaszországba átvezető utat sokan használják. Augustus római császár kora óta több hadsereg vonult át rajta; a legnevezetesebb ilynemü átkelés volt az, midőn Napoleon 30,000 embert vezetett át lovassággal és ágyukkal 1800 máj. 15-től 21-ig. A klastrom kápolnájában van eltemetve Desaix, aki Marengónál esett el. - A 2517 m. magas Kis-Sz. Savoie francia département és Torino olasz tartomány közt van, az Isere és a Dora Baltea völgyeit választja el egymástól. Az 1871. befejezett országút St.-Maurice és Courmayeur közt, 32 km. hosszu; egyes részeiben gyönyörü kilátást nyújt. Miként a Nagy-, ugy a Kis-Sz.-n is van egy menedéket nyujtó kolostor. Általános a vélemény, hogy Hannibal ezen a hágón vezette át hadait Itáliába.
(szt. Barbára füve Meliusnál, Barbarea R. Br.), keresztes és sárga virágu fű, 25 faja (hazánkban 3) az egész földkerekségnek mérsékelt északi és déli részén terem. A B. vulgaris R. Br. nedves mezőn terem, régen orvosság volt; másodrangu takarmány.
(Santa conversazione), a keresztény egyházakban a boldogságos Szűz Mária a kisded Jézussal és szt. Józseffel vagy szt. Annával, néha szt. Erzsébettel és Keresztelő szt. Jánossal is. A Sz. ábrázolásai között kiválnak: Leonardo da Vinci, Ráfael, Giulio Romano, andrea del Sarto és Murillo képei.