kisközség Zala vármegye alsó-lendvai j.-ban, (1891) 1155 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
néven szerepel Görögország ókori történetében három küzdelem, mely eredményeiben a hellének nemzetére végzetes hatással volt. Valamennyit az amfiktionok (l. o.) többségét alkotó államok viselték olyan államok ellen, akik megsértették a delfibeli szentély tekintélyét. Az első Sz. Krissza város ellen irányult Fókiszban; ebben az amfiktionok megbizottai valának: az athéniek, a tesszáliai lovagok és Kleisthenes szikioni zsarnok. Kr. e. 595-86. először a várost ostromolták és lerombolták; utána négy évi harc után Cirrhát, Krissza tengeri erősségét is megvették; utoljára hegylakók szivós ellenállását is vérbe fojtották. Fókisz hegylakói ennek dacára kiheverték a sok csapást és vitézségökkel oly tekintélyre tettek szert, mely magukra vonta Téba és Tesszália féltékenységét. Az amfiktionok egy talán nem is szándékos birtokháborítást Fókisz részéről Delfi ellen elkövetett szentségtörésnek qualifikáltak, nagy birsággal sujtották és átokkal fenyegetőztek; viszont Fókisz 355. megszállotta Delfit. A háboruban (második Sz.) Fókisz több évig szilárdul állott, sőt 352-ben már csak makedoni Fülöp beavatkozása mentette meg Tesszáliát. Mikor aztán Beócia is az amfiktionok pártjára állott s a fókiszi főtisztek soraiban árulás harapózott el, Fókiszt legyőzték, az amfiktionok szövetségéből kitaszították és 10,000 talentum (27 millió korona) hadi sarcot vetettek ki rája. A harmadik Sz.-t az athéni Aeschines lobbantotta lángra, midőn Kr. e. 339. az amfiktionok gyülésén azt a vádat terjesztette elő, hogy Amfissza lakói szentségtörő módon felszántották a cirrhai síkságot, Apollo isten tulajdonát. A lokrok ellen, akik igy vád alá kerültek, ismét makedoni Fülöpöt kérték fel az ítélet végrehajtására; aki 339. megbizatásának meg is felelt, de ezzel oly végzetes befolyásra tett szert, mely végeredményében Görögország függetlenségének bukására vezetett. L. Görögország történetét s a vele kapcsolatos irodalmat.
kisközség Maros-Torda vármegye marosi alsó j.-ban, (1891) 1248 magyar lak.
l. Isten és Trinitas.
(lat. Festum ss. Trinitatis), a kat. egyházban a háromszemélyü egy Isten tiszteletére rendelt külön ünnep, mely a pünkösd után való első vasárnapon tartatik meg. Lüttichben kezdték először ünnepelni a X. sz. elején, azután lassan elterjedvén, XXII. János pápa azt az egész nyugati egyházban megtartatni rendelte. A keleti egyház ez ünnepet nem ismeri.
József, pedagogus, szül. Nagy-Enyeden 1825 ápr. 17. Tanulmányait szülővárosában, a Bethlen-főtanodában kezdte és folytatta egész az 1848-iki szabadságharc kitöréséig; mikor is mint felsőbb tudományokat hallgató beállott huszonnegyed magával honvédnek a 75-ik zászlóaljba s az egész szabadságharcot Erdélyben Bem alatt végig harcolta. Visszatérve szülővárosába, 1850. a főtanodában tanítónak választatván, mint a természeti tudományok és a matematika tanítója működött egész 1854-ig. Ekkor a főtanodai elüljáróság a természettudományok tanulmnyozására két évre az intézet költségén külföldi egyetemekre küldötte. Egy évet Bécsben, egyet Berlinben töltött, honnan haza kerülve segédtanári minőségben folytatta tanítását a fent nevezett főtanodában 1869-ig. Az alkotmányos korszak beálltával a budapesti tanítóképző intézethez nevezték ki tanárnak. Irodalmi önálló munkái a Néptanítók Lapjában megjelent számos dolgozatain kívűl iskolakönyvek, melyek közül kiemeljük: Vezérkönyv a természetrajz tanításában (népiskolai tanítók számára, a tiszántúli ref. egyház által koszoruzott pályamű).
(olaszul luoghi santi), a keresztény egyházakban a Jézus Krisztus által megszentelt helyek a szentföldön, amelyek között legnevezetesebb a szent sír. - A pogányság emlékeinek kiirtását és a kereszténység megerősítését célzó Árpád-kori törvényeink (különösen Szt. László decr. I. 22.) kivált a források, kövek és fák mellett való áldozást tiltják szigoruan. A hegyek ilynemü kultuszára csak következtetni lehet részben mindabból, amit Ipolyi Magyar myth. 489. s köv. old. e címen egybehord, de még egyebekből is, amikre nézve l. Hegy-kultusz.
l. Hermandad.
v. nagyhét a husvétot (l. o.) megelőző hét.
kisközség Torontál vármegye zsombolyai j.-ban, (1891) 1607 német lak., népbankkal, vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.