(Tót-), kisközség Somogy vármegye lengyeltóti j.-ban, (1891) 1089 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. L. még Kerelő-Szent-Pál.
l. Pál (apostol).
l. Új-Amsterdam.
-család (homoródszentpáli), udvarhelyszéki nemesi család, melynek őse István állítólag 1220. kapott adományt Szent-Pálra. A család nevezetesebb tagjai: János, Báthory Zsigmond párthive, elesett az apácai csatában. István, 1635. királyi táblai ülnök. Zsigmond, 1614-ben Bethlen Gábor ezredese, 1620. adományt kapott. János, 1622. mint Kemény János hive megverte Brassónál az oláhokat; 1667. csíki főkapitány. Ferenc, Vizakna alkirálybirája, 1701. kiadta Kolozsváron Verbőczy Hármaskönyvét, magyar versekben fordítva. Benjámin, 1709. II. Rákóczi Ferenc lovaskapitánya, a felkelés után kibujdosott, de 1718. kegyelmet nyert. László, 1794. királyi kincstári tanácsos és az erdélyi országgyülésen királyi hivatalos. Elek, Erdélyi itélőmestere és 1794-ben királyi táblai ülnök. Imre, a tordai sókamara perceptora, 1815. Miklósvárszék alkirálybirája. László, 1839. Ugocsa vármegyében főszolgabiró, 1836., 1839. és 1843. országgyülési követ, 1845-1848. Máramaros vármegye főispáni adminisztrátora; 1861 máj. 29. halt meg. Jenő, az előbbinek fia, szül. Halmiban (Ugocsa) 1836-ban, hol atyja László a 40-es években főispán volt. A bécsi műegyetemen és a pesti egyetem jogi karán végezte tanulmányait, 1860. ugocsavármegyei aljegyző, 1867. főjegyző lett. 1869. a halmi kerület Deákpárti programmal képviselővé választotta; tagja volt a háznak 1878-ig mint a szabadelvü párt hive; közlekedési és közoktatásügyekben működött és az ő indítványára nyerte a műegyetem jelenlegi szervezetét. 1878. kataszteri igazgató lett, később miniszteri biztos. 1897. régi kerülete szabadelvü programmal újra megválasztotta. A család több tagja jelen században is viselt tisztséget Kolozs, Küküllő és Alsó-Fehér vármegyékben.
(növ.), l. Hierochloa.
1. (Petersberg, Sanpetru), nagyközség Brassó vármegye alvidéki j.-ban, (1891) 1871 német és oláh lak. Régi templom várkastélya épségben van még; maga a templom 1793. újjá épült. A község fölött emelkedik a Lempesch vagy Burgberg, melynek tetején régi vár (Tatárvár) némi nyomai vannak. - 2. Sz., nagyközség Komárom vármegye udvardi j.-ban, (1891) 2502 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 3. Sz. (Sanct-Peter), nagyközség Moson vármegye magyaróvári j.-ban, (1891) 2021 német és magyar lak. Határában avar korbeli leletekre bukkantak. - 4. Sz., nagyközség Torontál vármegye perjámosi j.-ban, (1891) 2965 szerb és német lak., vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. - 5. Német-Sz., nagyközség Temes vármegye újaradi j.-ban, (1891) 2933 német és magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. L. még Búr-Szent-Péter, Detrekő-Szent-Péter, Füzes-Szent-Péter, Kajászó-Szent-Péter, Őri-Szent-Péter, Sajó-Szent-Péter és Uzdi-Szent-Péter.
l. Péter.
(Presstrum), kisközség Vas vármegye szombathelyi j.-ban, (1891) 1378 horvát és magyar lak.
(növ.), az ördögharaptafű (l. o.).
l. Ökle.