Zsigmond, szinész, szül. Rohodon (Szabolcs) 1798 jul. 31., megh. Pesten 1858 dec. 13. Atyja ref. lelkész volt; tanulmányait Sárospatakon és Debrecenben, az ottani ref. kollégiumokban végezte; szinészi pályáját 1815-ben Láng és Udvarhelyi vándorszinészek társaságánál kezdte; társaival együtt kezdetben, sőt utóbb is a pesti nemzeti szinház megnyitásáig sok akadállyal küzdött. Midőn Pest vármegye Budán állandó szinházat létesített, Sz. annak, később pedig a pesti nemzeti szinház megnyitásakor, ennek tagja lett; azóta szakadatlanul működött a szinpadon. Kitünő szerepei voltak: Falstaff (IV. Henrik), Squeer (Londoni koldusok), Perrin M. (Tudtán kívűl rém).
nagyközség Bihar vármegye berettyóújfalui j.-ban, (1891) 1710 magyar lak.
l. Vatikán.
kisközség Zala vármegye pacsai j.-ban, (1891) 1231 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
1. kormányzóság európai Oroszország ÉNy-i részében, Viborg, Olonec, Novgorod, Pszkov, Livonia, Esztonia és a Finn-öböl közt, 53,768 km2 ter., amiből 15 km2 esik a tenger szigeteire és 9253 km2 a tavakra, 1.745,275, egy km2-re 32,5 lak. Felszine nagyobbára sík (alföld) és sok helyen mocsaras; csakis Carszkoje-Szelótól Jamburgig húzódik el egy száraz földhát, amely a Duderhovi-hegyekben éri el a legnagyobb magasságát; alacsony dombok vannak még DNy-on és É-on. É-on a talaj alluvium, középen szilur és D-en devoni képződmények. Ércek közül csak kevés vas- és rézérce van. Vizei a Finn-öböl környékéhez tartoznak. A Néva, Luga, Narova a Plyusszával egyenesen oda, a Volhov és Szjassz pedig a Ladogába ömlenek. Az éghajlat nedves s nagyon változó. A lakosok nagyobb része orosz, de vannak finnek, esztek és kevés számmal német gyarmatosok is. Vallásra nézve 1.350,000 ortodox, 234,000 evang. és 30,000 r. kat., a többi raszkol (16,000), izraelita (9000), mohammedánus (16,000), örmény stb. A fő foglalkozás az erdőgazdaság, hajóépítés és halászat, kevésbé jelentős a földmívelés és állattenyésztés. A gyárak száma 610 (163 millió rubel értékü évi termeléssel), ezek közt 37 gépgyár, van továbbá üveg-, porcellángyár, posztó-, pamut- és lenszövő. Járásai: Sz., Gdov, Jamburg, Luga, Novaja Ladoga, Peterhof, Schlüsselburg, Carszkoje-Szelo; hozzá tartozik még Sz. városi kapitányság és Kronstadt katonai kormányzóság.
[ÁBRA] Szent-Pétervár térképe
2. Sz. (Sanktpeterburg, a népnél Piter és a nem orosz szlávoknál Petrograd, l. a mellékelt helyszinrajzot), Moszkva mellett az orosz birodalom fővárosa, az orosz cár székhelye, alacsony fekvésü vidéken, az É. sz. 59° 57' és a K. h. 30° 20' alatt, ahol a Néva a Finn-öbölbe ömlik és több ágra oszlik; köztük a nagyobbak: az É-i Nevka, amely ismét középső és kis Nevkára oszlik, azután a Nagy- és Kis-Néva, amelyek a Vasszilyevszkíj-osztrov nevü szigetet fogják körül. A város területébe eső szigetek összes száma 17, amelyek többé-kevésbé be vannak népesítve. Az évi közép hőmérséklet: 3,6°, jan. hónapé -9,4°, juliusé 17,7°; az évi csapadékmennyiség 464,5 m. Sz. lakóinak száma 1780-ban 174,778, 1837-ben 468,625, 1885-ben 861,303 és 1892. (a külvárosokat is beleszámítva) 1.035,439 volt; ezek közül az ortodox egyház hive 84 3/4 %, raszkol 1/4, ev. 9, r. kat. 3 3/4, izraelita 2, mohammedánus 1/4, egyéb hitvallásu 1/4 %; anyanyelvre nézve orosz 87, német 4, lengyel 2,5, finn 2, zsidó 1 %, azonkivül néhány eszt, svéd, lett, francia, angol, litván stb. 1892. a születések száma volt 30,276, a halálozásoké 25,191. A hat évnél idősebbek közt a férfiaknak 26 és a nőknek 49 %-a analfabéta. Sz. Oroszország legfontosabb iparos városai közé tartozik. 1893-ban 514 magángyára volt 77,426 munkással és 151,7 millió rubel évi termeléssel; köztük a legfontosabbak a pamutgyárak (26), vasöntők és gépgyárak (113), továbbá 17 gyapjufonó és szövő, 26 papiros-, 27 kémiai, 14 dohány-, 29 bőr-, 7 üveggyár stb. Ezekhez járulnak a nagyszerü császári üveg- és porcellángyár meg az alexandrovszki császári gépgyár. A külkereskedelem leginkább behozatal. 1890. a birodalom belsejéből behoztak 271 millió pud árut, a többi közt tüzelő fát (92), épületfát (45), gabonát (58), agyagot és meszet (29), gabonát (36 millió pud súlyban); ellenben a kivitt áruk súlya csak 35 millió pud súlyu volt; ezekből a legtöbb volt a kőszén és tőzeg (5), továbbá kémiai cikkek (3 millió pud). A külfölddel való forgalom 1891. volt a behozatalban 78 millió pud 70 millió rubel értékben; a fő cikkek kőszén (58), festékek és drogeriák (2,9), öntött vas (2,7), pamut (1,1 millió pud), a kivitel ugyanakkor volt 44,2 millió pud, 53,3 millió rubel értékben; a fő cikkei: gabona (28,1), magvak (5), len (1,6 millió pud), spiritusz és tojás (94 millió darab). Finnországból behoztak 7,2 millió pud súlyu árut 1,7 millió rubel értékben; kivittek 6,3 millió pudot 14,2 millió rubel értékben. A behozatal túlnyomóságát bizonyítja az is, hogy 1892. a folyókon és csatornákon 13,857 kisebb-nagyobb hajó érkezett árukkal, ellenben megrakodva csak 640 távozott. A külső forgalom előmozdítására szolgál a hat indóházból kiinduló több vasúti vonal, a Kronstadtból a városba benyuló tengeri csatorna és nagy, részben még teljesen el sem készített kikötő; a belső forgalmat pedig a számos bérkocsin és lóvonaton meg városi gőzvasúton kívűl a vizen a különböző helyi gőzös közvetíti. Sz. mint új város nagyon rendesen épült, hosszu, széles utcákkal és nagy terekkel. A Nevka a várost két fő részre osztja; ezek: a pétervári (a folyótól balra) és a viborgi oldal (jobbra), amaz a jelentékenyebb és 12 városrészre (csaszta) és 38 kerületre oszlik. A középpont a Nagy-Néva és a Mojka-csatorna közt az admiralitás a legnagyobb hivatalos épületekkel, a legszebb palotákkal és a leggazdagabb üzletekkel. A többi városrészek: a kazáni, a szpasszki, a kolomnai, a narvai (a Néva, Fontanka és Obvodnij-csatorna közt), a moszkvai (Fontanka, az Obvodnij és Ligovo csatornák közt), az Alexander-Nevszkíj- (Néva, Obvodnij- és Ligovo-csatorna közt), a Litejnij- (éNéva, Fontanka és Ligovo-csatorna közt), a Rozsdesztvenszkíj- (az előbbitől K-re a Néva és a Ligovo-csatorna közt), a Vasszilyevszkíj- (a Vasszilyevszkíj-osztrovot foglalja magában) és a pétervári rész (az előbbitől É-ra fekvő szigeteken). A viborgi városrész a Nagy- és Kis-Ohtából áll. Mindezekhez járulnak még a külvárosok (prigorodki): a schlüsselburgi, poljusztrovi, Ljesznoj és a peterhofi. A Néván és csatornáin 191 híd vezet át. A névai hidak között csak kettő állandó: a vasból készített Miklós-híd (1851-ből), amely a Vasszilyevszkíj-osztrovról átvezet az Angol-rakodóra, és a szintén vasból épített Sándor-híd (1873-tól 1879-ig épült), a Litejnij-prospektus és viborgi oldal közt. A többi híd hajóhíd, amelyeket télen át a folyó jégtükre helyettesít. A Fontankán az Anicskov-híd vezet át, amelyet a Clodt által készített négy hires lovasszobor díszít.
Sz. középpontjának a Néva bal partján a Vasszilyevszkíj-osztrov keleti végével szemben épült tengernagyi plaotát tartják, ahonnan DK. és D. felé legyezőalakban nyulik ki teljesen egyenes vonalként a város három fő utcája: a palotákkal szegélyezett Nevszki-prospektus (csaknem 5 km. hosszu és 35 m. széles), a valamivel keskenyebb Gorohovaja- és Vosznesszenszkíj-út vagyis prospektus (ez utóbbi névvel illetik az első rangu utcákat); egyéb prospektusok még a Litejnij, Vladimirszkíj stb. Másod rangu utcák (ulici) a Nagy- és Kis-Morszkaja, Millionaja, Szadovaja stb. A 64 nyilvános tér közül a kiválóbbak: az Admiralitás-tér, Európa egyik legkiválóbb tere, amely a Péter- és K. felől határos Roszvodnaja- és Palota-térrel egy hatalmas egészet alkot; továbbá az Izsák-, Mária-tér, a Marsmező, amelyen a katonai szemléket tartják stb. A parkok: a Sándor-, a nyári, a Mihajlov-, a Jusszupov-park és az állatkert. Az emlékszobrok: a Péter-téren a Nagy Péter lovasszobra, amelyet Falconet mintázott és II. Katalin 1782. állíttatott föl; ugyanannak szobra Rastrellitől (1800-ból) a mérnökiskola mögött; II. Katalin cárnő bronzszobra 1873-ból; az I. Sándor emlékét hirdető 25 m. magas, 4 m. átmérőjű Sándor-oszlop a Palota-téren; I. Miklós lovasszobra (1859-ből, Clodttól) a Mária-téren; Barclay de Tolly, Kutuszov, Rumjancev, Szuvorov hadvezérek, Kruzenstern admirális, Péter oldenburgi herceg, Krilov, Puskin, Zsukovszkíj költők és Prsevalszkíj utazó szobrai, az 1877-78-iki török háboru emlékét hirdető győzelmi oszlop és két diadalkapu. A templomok közül a legkiválóbbak: a görög kereszt alaku Izsák-székesegyház (1858-ból) 17 m. magas 48 monolit-oszloppal és 82 m. magas kupolával és egy pompás ikonosztasszal; a kazáni székesegyház (1733-ban alapíttatott) 132 korintusi oszlopból álló félköralaku oszlopsorral és belsejében 56 csizolt és 11 méter magas gránitoszloppal; a Péter-Pál-templom az orosz cárok (II. Péter kivételével) szarkofágjaival; a Blagovjescsenszkíj-templom, a lutheránus Péter-Pál-templom és a katolikus Katalin-templom. Egyéb egyházi épületek: az Alexander-Nevszkíj-klastrom, a Novodjevicsij- (apáca-) klastrom és a Szmolnij-klastrom. A profán épületek közül a kiválóbbak első sorban a különféle cári paloták; ezek közt az első helyet foglalja el az 1754-től 1764-ig Rastrelli által épített és 1837. átalakított téli palota (137 m. hosszu, 106 m. széles és 24 m. magas) a cári gazdag kincstárral, amelyben a hires Orlov-gyémánt is látható. Ezen épületet árkádok kötik össze az ó és új Eremitage-palotával; továbbá az 1741-től 1744-ig épített Anicskov-palota, amelyben a trónörökös szokott rendesen lakni; az 1770-től 1783-ig épített márványpalota a Néva partján; több nagyhercegi és nagyhercegnői palota; a tauriai palota (1783. II. Katalin építtette) óriási teremmel (amely most szoborgyüjtemény helye) és parkkal. Számos a nagy hivatalos épület: a pompás admiralitási palota, a tengerészetügyi minisztérium helyisége könyvtárral és hajó-modellek gyüjteményével; a törzskari palota 768 ablakos homlokzattal; a birodalmi tanács épülete, a régi és új arzenál, a szenátus, a szt. szinódus, a különféle minisztériumok épületei és 22 kaszárnya. A magán paloták közül a kiválóbbak: a Sztroganov a Nevszkíj-prospektuson, a Semeretyev-,a Dermidov-, a Muruszi-, a Dervisz- stb. palota. Sz.-on az előkelőbb osztályok nevelésére nagy gond van fordítva; az oktatásról gondoskodik 23 felsőbb, 114 alsóbb foku középiskola és 465 elemi iskola, az egyetem stb. Ez iskolák közül a kiválóbbak: az 1816. alapított császári egyetem történelem-filologiai, fiziko-matematikai, jogi és keleti fakultással, könyvtárral (220 ezer köt.), botanikuskerttel, csillagászati és meteorologiai intézettel, laboratoriumokkal, 144 docenssel és 2634 hallgatóval; az ortodox teologiai akadémia az Alexander-Nevszkíj-klastromban könyvtárral, 26 docenssel és 251 tanulóval; a r. kat. teologiai akadémia könyvtárral (50,000 köt.) és 11 docenssel; a császári jogi iskola (1835. alapított internátussal) csak a kiváltságolt rendek fiai számára; a katonai jogi akadémia; a Sándor-liceum (3 felső osztályában jogakadémia); történelem-filologiai intézet gimnáziumi tanárjelöltek számára; az archeologiai intézet irattárosok kiképzésére; a katonai orvosi iskola nagy kórházakkal, 70 docenssel és 742 hallgatóval; az 1828. alapított technologiai intézet muzeummal és 47 docenssel; az Ilona Pavlovna nagyhercegnőről elnevezett klinikai intézet; az út- és vizépítési főiskola; a magánmérnöki főiskola; az elektrotechnikai intézet; a bányász-főiskola könyvtárral, mineralogiai muzeummal, 22 docenssel és 600 tanulóval; az erdész-akadémia; a katonai főiskolák, aminő a törzskari akadémia, a Nikolajféle hadi mérnök-, tengerészeti, tüzér-akadémia stb.; a zenekonzervatorium; a művészeti akadémia gazdag műkincsekkel, a többi közt a Leuchtenberg-féle képtárral és ó-keresztény régiségeket tartalmazó muzeummal; kereskedelmi, rajzszini és egyéb szakiskolák. A gimnáziumok közt 8 tiszta leánygimnázium. A tudományos intézetek közt az első helyet foglalja el a császári tud. akadémia matematiko-fizikai, történelem-filologiai és orosz nyelvészeti osztályokkal, 1893-ban 27 rendes, 10 rendkivüli, 42 tiszteletbeli és 211 levelező taggal, könyvtárral (160,000 köt., 130,000 kézirat), ázsiai muzeummal (könyvek, kéziratok mindenféle ázsiai nyelven, pénzek, feliratok stb.), etnográfia-antropologiai, archeologiai, növény-, állattani muzeumokkal, különböző laboratoriumokkal; jelentékenyebb ilynemü intézetek még a császári nemzetgazdasági társulat (1765 óta), a földrajzi társulat, a technikusok egyesülete, az orosz-történelmi, a természettudományi, az entomologiai, a régészeti, a szláv jótékonysági (1867 óta) társulatok stb. Európa egyik legnagyobb könyvtára a szászári nyilvános könyvtár (1794. a Varsóból elhozott Zaluski-féle könyvtárral vetették meg az alapját) 1,05 millió kötettel, 18,000 kézirattal, 1889-ben 82,649 rubel bevétellel, amiből 28,494-et új könyvek beszerzésére fordítottak. A muzeumok közt első helyen áll az Eremitage-palota gazdag régiség-, érem-, váza-, fegyver- és különösen hires képgyüjteménnyel; egyéb muzeumok, illetőleg képtárak a Szemenov- és a Sztromanov-féle képtár, a mezőgazdasági, népipari, földrajzi, pedagogiai muzeum, amely utóbbiban nyilvános előadásokat is szoktak tartani. A kiválóbb szinházak: a császári nagy szinház (4000 néző számára), a Mária-szinház (2000 néző), a Sándor-, Mihály- stb. szinház, azonkivül a Panajev-féle olasz operai előadások számára. Az itt megjelenő újságok száma 1894-ben 232 orosz, 7 német, 4 francia, 1 lengyel, 1 finn és 1 ó-héber. A jótékonysági intézetek, tekintve a város szegényebb lakói közt uralkodó nyomort, nem elégségesek; legjelentékenyebb a lelencház, amelybe évenkint mintegy 9000 gyermeket vesznek föl. A 47 kórház közül a nagyobbak az Obuhov-féle 1000 ággyal, a Kalinkin 600 ággyal, a Mária-kórház 540 ággyal; ezeken kívűl vannak: szemészeti klinika, süketnéma-intézet, bolondok háza, valami 90 szegényház, 144 azilum stb. Az ilyen jótékonysági intézetekre évenkint 8 millió rubelt költenek. A város közigazgatása élén a városi kapitány (gradonacselnik) áll; 1893. bevétel 11,5, kiadás 10,7 millió rubel volt. Sz. közelében számos és pompás nyaralók épültek, főképen a Kamenruj és a Kresztovszkíj szigeteken; távolabbi nyaralóhelyek: Carszkoje-Szelo, Pavloszk, Peterhof, Gacsina, Suvalovo, Pargolovo, Tokszovo stb.
Sz.-t 1703. Nagy Péter alapította; kezdetben csak egy várat akart ott Pieterburg néven alapítani a svédek ellen, későbben azután eltökélte, hogy a vár mellé egy nagy várost is építtet, amelyet aztán 1712. székhelyévé tett. Az az egyszerü ház, amelyet eleinte magának építtetett, máig is áll. Az első orosz hajó Sz.-t 1717. hagyta el; 1727. pedig már 230 hajó érkezett. 1750. a városnak már 80,000 lakosa volt. Sokat tett a város kibővítésére és szépítésére II. Katalin. I. Sándor a város környékén levő mocsarakat száríttatta ki, a szigeteket hidak által köttette össze, parkokat alapított, templomokat és palotákat építtetett. I. Miklós idejében szintén keletkeztek nagy épületek és megkezdték a Sz. körüli vasúthálózat kiépítését.
1868 dec. 11-én Szt.-Péterváron az összes európai államok s É.-Amerika között létrejött nemzetközi szerződés, melynek értelmében kézi lövőfegyvereknél robbanó lövegek használata háboru idején emberségi szempontokból tilos.
József, hirneves ezüsttrébelő, szül. Rimaszombaton (Gömör) 1781 ápr. 12-én, megh. Pesten 1862 jun. 13. Művei, bár szerették őt itthon «magyar Benvenuto Cellini»-nek nevezni, csaknem kivétel nélkül külföldre kerültek. Első munkája: Nagy Sándor átmenete a Granicuson, Bécsben talált vevőre, Nagy Sándor győzelme Dariuson, melyet csak ugy fejezhetett be, hogy az első alkotásáért kapott 2500 frtot az utolsó krajcárig az új műdarabra fordította, szintén idegen kézbe jutott, s az Arbelai ütközetet Londonba vitték. Utolsó ambiciozusabb munkája: Porus király elfogatása volt, mely az 1851-iki londoni kiállításon nagy feltünést keltett.
a régi német császárságnak hivatalos neve 962-től 1806-ig. Nagy Károly volt az első, akit III. Leo pápa római császárrá koronázott (800 dec. 25.). A Karolingok birodalmának feldarabolása után I. Ottó néemt király koronáztatta meg magát császárrá Rómában XII. János pápa által (962 febr. 2.) és ez időtől fogva a német királyok mind jobban e fényes cím megszerzésére és Olaszország meghódítására törekedtek, ami mind a német, mind az olasz nemzet sorsát nagyban befolyásolta.
(lat. sacramentum), a kat. egyházban a Krisztus által rendelt látható jelek, melyek láthatatlan malasztban (l. o.) részesítik az ember lelkét és megszentelését eszközlik. Malaszt- vagy üdveszközöknek is mondatnak. A Sz. elkerülhetetlenül szükségesek a malaszt elnyerésére, nemcsak azért, mert felvételüket Krisztus megparancsolta, hanem mert általa rendelt okai a malasztnak, melyet a puszta hit nem helyettesíthet, vagyis tudomáőnyos nyelven a Sz. ex opere operato működnek (l. Opus operatum). Hét szentség van, melyeket mind Krisztus rendelt, t. i. keresztség, bérmálás, oltári szentség, penitenciatartás (bűnbánat), utolsó kenet, egyházi rend és házasság. Hogy hét szentség van, ugy a szentirás, mint a hagyomány bizonyítja, habár pontos felszámításukat a szentatyáknál nem is tlaáljuk. Ezt csak a trienti zsinat eszközölte, amire előbb nem is volt szükség, mert a hivek azokat folyton gyakorolták. A Sz. hatása általában abban áll, hogy megadják a megszentelő malasztot és pedig vagy első ízben adják meg, vagy ha már megvan, gyarapítják, vagy ha elveszett, újra megadják. ezen alapszik a Sz. felosztása elevenek (élők) és holtak szentségeire (l. Élők szentségei és Haldoklók szentségei). Minden egyes szentség ezenkivül még különös malasztsegélyt is nyújt, a különös életviszonyok szerint, amelyek végett rendeltetett. Az eltörülhetetlen jellel biró Sz.-re nézve l. Character indelebilis. A Sz. érvényes kiszolgáltatásához kivántatik, hogy a kiszolgáltatónak a) szándéka legyen azt az egyház szándéka szerint végezni; b) hogy azon a módon szolgáltassa ki, amint azt Krisztus rendelte és az egyház parancsolja. A Sz. méltó felvételéhez - az egyes Sz.-nél megkivántató feltételeken kívűl - szükséges, hogy a felvevőnek szándéka legyen a szentséget felvenni. Az erőszakos szentségfeladás érvénytelen lenne.
A protestánsok csak a keresztséget és úrvacsorát tekintik Sz.-nek (Luther kezdetben ilyenül tekintette még a bűnbánatot is), tagadják azoknak ex opere operato hatását; hanem azok hatása kizárólag a hit által sé a hit erősítése érdekében történik. Az unitáriusok a sz.-et csupán külső szertartásoknak, az arminiánusok a Krisztussal való szövetség jeleiként, több más felekezet pedig minden jelentőség nélküli külsőségnek tekinti.
a római pápának jelző címe. Használatos igy: Sz. atya. L. még Beatitudo, Pápa és Pater.