Szepesi apátság

l. Schavnik.

Szepesi jog

(Zipser Willkühr), l. Szepes (tört.).

Szepesi Magura

a Központi Kárpátok keleti tagja, Szepes vármegye É-i részében. A Sz. a Zsgyár-hágó (1081 m.) által összefügg a Bélai mészhavasokkal, melyektől azonban ugy külső formája, mint belső geologiai szerkezete által lényegesen eltér. Határolja Ny-on a Bialka völgye, É-on a Dunajec és a Lipniki s Kamjonka patak völgye, DK-en a Poprád, D-en a Béla völgye és a Zsgyár-hágó. Gerince É. felé nyilt ívet ir le, melynek hossza 35 km.; főbb csúcsai a Repiszkó (1267 m.), Palenica (1199 m.), Szmrecsiny (1159 m.) és Spitzenberg (1027 m.). E hegygerinctől É-ra, vele párhuzamosan egy második, nála alacsonyabb, de több helyen patakoktól áttört gerinc húzódik. A Sz. Ny-i részében eocén és oligocén homokkőből, K-i részében mezozói koru kőzetekből épült fel. Rajta keresztül vezet a törvényhatósági út Szepes-Béláról Ófalura.

Szepesi prépostság és káptalan

l. Szepes (története).

Szepesi püspökség

Mária Terézia alapította 1776. Területét az esztergomi érseki megyéből hasították ki. A püspöki megye Szepes, Liptó és Árva vármegyékre terjed ki. Három fő- és 15 alesperességre van osztva. 163 plébániában átlag 230,000 lelket számít. Káptalanában tiz valóságos és hat tiszteletbeli kanonok van. Jelenlegi püspöke Szmrecsányi Pál (1891 dec. 1-től).

Szepesi tizenhárom (XIII), később tizenhat (XVI) város kerülete

l. Szepes (története).

Szepesi tiz (X) lándsások széke

l. Szepes (története).

Szepesi vászon

l. Lenvászon.

Szepes-Jakabfalva

község, l. Jakabfalva (3).

Szepes-Ófalu

(Altendorf), kisközség Szepes vármegye szepesófalvi járásában, a Dunajec mellett, (1891) 1144 tót és német lakossal, a járási szolgabirói hivatal és járásbiróság széke, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Közelében vannak Nedec és Csorsztin várának romjai.

Sz. két fontos diplomáciai tényről nevezetes. 1. Itt szövetkeztek 1107-ben Kálmán magyar és III. Boleszláv lengyel király V. Henrik német-római császár és Szvatopluk cseh király ellen; a szerződő felek kötelezték magukat, hogy e két utóbbinak közös támadása ellen egymást kölcsönösen segítik. 2. 1474 febr. végén Mátyás magyar és Kázmér lengyel király itt kötöttek békét, melynek értelmében Mátyás lemondott galiciai hódításairól, míg Csehországra nézve három évi fegyverszünetet fogadtak el.


Kezdőlap

˙