rend. tanácsu város Szepes vármegyében, (1891) 431 házzal és 2334 lakóval (közte 71 magyar, 586 német és 1673 tót), takarékpénztárral, többféle egyesülettel téglavető részvénytársulattal, vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Igen csinos város, mely azonban a réz- és vasbányák megszünése óta hanyatlásnak indult. Sz.-nak szép temploma és két leánynevelő intézete van.
[ÁBRA] Szepes-Olaszi város pecsétje.
Hossza 9,4 km. Tényleges építési költség pályakilométerenként 34,737 frt. Kibocsátottak: törzsrészvényt 115,500, elsőbbséget 214,500 frt névleges értékben. Sík jellegü pálya. Üzemét a kassa-oderbergi vasút kezeli.
(Einsiedel), nagyközség Szepes vármegye gölnicbányai j.-ban, a Gölnic völgyében, (1891) 1816 német lak., gőzfürésszel, nyaralóteleppel, vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Antimon-kohója régebben megszünt. V. ö. Fanzler-Buchala, Szepes-Remete (Turisták Lapja I. évf. 1889).
(Smizsán), kisközség Szepes vármegye iglói j.-ban, (1891) 1130 tót és német lak., vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. A Csáky grófi családnak itt kastélya van; hámora megszünt. Sz. lakói juhsajtot készítenek.
Ignác (négyesi) báró, r. kat. püspök, egyházi iró és szónok, szül. Egerben 1780 aug. 13-án, megh. Pécsen 1838 jul. 16. Középiskoláit Egerben, a teologiát Pesten és Bécsben végezte. Pesten a bölcsészeti, Bécsben a teol. doktorságot nyerte el. Pappá szentelték 1801. Tanulmányi felügyelő volt az egri papnevelő intézetben, később érseki titkár, 1805. egri plébános, 1808-ban egri kanonok, egyben az egri szegények intézete s az árvákra ügyelő hevesvármegyei bizottság elnöke, liceumi hitszónok és könyvtárőr. 1820 április 20-án erdélyi püspök, később kormányszéki s belső titkos tanácsos, 1828. pécsi püspök, 1830. az akadémia igazgató tanácsának tagja, 1831. tiszteletbeli tagja. Kiváló szeretetének tárgya az édes nemzeti nyelv volt. Tanusítják ezt munkái: Istent imádó keresztény (imakönyv); A keresztény tudomány röviden (Pest 1832) stb. Káldy szentirásfordítását a Vulgata alapján papjaival átdolgoztatta és saját kötlségén (12,000 forint) kinyomatván (Szentirás: Az ó-szövetségnek könyvei, Pozsony 1834-35; Új-szövetség, u. o. 1835-36), megajándékozta vele az összes egyházmegyéket. Az iskolákat a legbuzgóbban pártfogolta. Pécsen a pálosok volt kolostorát 32,000 frton megvette és 40,000 frton kijavíttatván, abban bölcsészeti és jogtudományi tanszékeket állított fel 100,000 frt alapítvánnyal, később (12,000 frton) könyvnyomdával bővítette. Ez iksola halála előtt liceummá emeltetett. A fizikai muzeumra 75,000 frtot áldozott. ugyancsak Pécsen a Klimó püspök által alapított könyvtárnak, azonfelül, hogy számos jeles művel gazdagította, 80,000 frton új épületet emeltetett. E mellett a szegényeknek is valódi atyjuk volt. Pécsen 1893. emlékszobrot állítottak neki.
(Georgenberg), nagyközség Szepes vármegye szepes-szombati j.-ban, (1891) 764 német, tót és magyar lak., a járási szolgabirói hivatal széke; van járási birósága, magyar királyerdőgondnoksága, takarékpénztára, kékárugyára, sörfőzője, ecetgyára, bőrgyára, épületfát előállító nagy telepe, vasútja, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Sz. egyike volt a szepesi XVI városnak; igen érdekes a régi harangtornya. Közelében van a Gréb-park név alatt ismeretes turistatelep.
[ÁBRA] Szepes-Szombat címere.
(Teplic, Teplica), kisközség Szepes vármegye szepesszombati j.-ban, (1891) 1009 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(Hotkóc), Zsegrához tartozó puszta Szepes vmegye szepesváraljai j.-ban, gróf Csáky-féle kastéllyal és szeszgyárral; a közeli Drevenyik-hegyben nagy kőbányával.
(Podhrad, Kirchdrauf), rend. tanácsu város Szepes vármegyében, (1891) 518 házzal és 3129 lakóval (közte 109 magyar, 825 német s 2180 tót); a Sz.-i járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal, takarékpénztárral, tanonciskolával, sörfőzővel, vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Egyike volt a XVI szepesi városnak. Székesegyházában hires középkori (1317) falfestmény van. Közvetlenül felette külön álló hegyen Szepesvár nagy kiterjedésü romjai vannak.
[ÁBRA] Szepes-Váralja pecsétje.
Bernárd Máté, nyomdász, 1624. állította fel műhelyét Pápán, mely azonban 1632. megszünt. Ezen nyomdának termékei közül említésre méltók: Canones ecclesiastici (1625) és Samarjai Jánosnak Magyar harmonia címü munkája. Ugyanezen nyomdában jelentek meg a Pápai calendarium 1628-30. terjedő évfolyamai is.