l. Sepia.
l. Kalligráfia.
esztetikai, kritikai és szépirodalmi folyóirat. 1860 nov. 7-től jelent meg Pesten, hetenként kis 4-r. két íven. Szerkesztette Arany János, kiadta Heckenast Gusztáv. Megszünt 1862 okt. 30-án. Folytatása a Koszoru (l. o.).
Értekezések, novellák, költemények, birálatok. Tárca: irodalmi, művészeti és társaséleti szemle. Kiadó-tulajdonos Emich Gusztáv, szerkesztő Pákh Albert, szerkesztőtárs Gyulai Pál. Megjelent hetenként kétszer nagy 8-r. íven 1853 jan. 2-től jun. 30-ig.
(belletrisztika, a francia belleslettres-ből), az irodalomnak az az ága, melyben a szép eszméje uralkodik s fő cél a tetszés; ide tartozik nevezetesen a költői irodalom, akár verses, akár prózai alakban. Mivel azonban a verses Sz.-nak saját neve van: a költészet, az általános Sz. név inkább prózai Sz.-ra szorult (regény, novella, rajz stb.).
(mouche), az arcra ragasztott picike, fekete, kerek angolflastrom. Jelen század első felében a hölgyek nagyon kedvelték s különösen állukra alkalmazták. Ma már egészen divatját multa.
(növ.), l. Pórmustár.
(cosmétique), mindama készítmény, mely az emberi test külsejének ápolására és csinosítására való. Van tehát ilyen bőrre, hajra, körömre és fogra való szer. Bőr-Sz., még pedig a) tisztító: a szappan (l. o.); b) puhító: sok lisztes anyag, p. a mandolakorpa (l. o.), az ibolyagyökérpor (l. o.), továbbá ilyen a disznózsírral avagy glicerinnel készített kenőcs (l. Glicerinkrémek); c) hámozó, mely a bőrt finom rétegekben leválasztja: a nyirfabalzsam, a híg káliszappan; d) felső: mindennemü puder (l. Hajpor) és arcfesték (l. o.). Haj-Sz., a) tisztító: a szappan, tojás, minden szappangyökéroldat; b) kenő: minden zsíros olaj (l. Hajolaj), a pomádé (l. o.), a viaszkenőcs (l. o.), a bajuszpedrő (l. o.), a brillantine (l. o.), mely tulajdonképen szintén hajolaj, csakhogy ebben sztearint v. spermacetet olvasztottak meg, mely a kihülés után kikristályosodott; c) festő (l. Hajfestőszerek); d) mulasztő: szőrtelenítő. Köröm-Sz. (l. o.). Fog-Sz.: a szájviz, a fogpor (l. o.) és a fogpaszta (l. o.).
1. kisközség Abaúj-Torna vármegye kassai járásában, (1891) 1019 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Sz., nagyközség Bihar vármegye margitai j.-ban, (1891) 1634 magyar és oláh lak., posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Hajdan város, 1503. püspöki város volt; a régi egyház romjai még láthatók. - 3. Sz., kisközség Sopron vármegye kapuvári j.-ban, (1891) 1209 magyar lak.
a Boldogasszony tiszteletére Kassa közelében, Abaújban 1143. alapították s a benedekrendiek gondviselésére bizták. Mátyás király a Sz. kegyuraságát a Rozgonyiaknak adta. 1513. II. Ulászló Kassa városára bizta birtokainak védelmét. 1521. Szakmáry György pécsi püspök, 1528. pedig maga Kassa városa lett a kegyura. 1538-58. többnyire világiak kezén voltak az apátság javai; 1558. I. Ferdinánd a nagyszombati jezsuitáknak ajándékozta. Maga az apátság, mint ilyen, megszünt, ha kormányzója gyanánt 1671. még szerepel is Kondoray Tamás. Címét jelenleg Szilányi Ferenc nagyszombati érseki helynök birja.