l. Szőnyeg.
v. tüsök (növ., Xanthium opinosum L.), az ambróziafélékhez tartozó génusz egyik faja, a disznóbojtorján tövises testvére. Mintegy fél méteres elágazó szárán elszórt lándsás, háromkarélyu levelekkel, mellette háromágu, hosszu, sárgás ágtövissel. Virága egylaku; a termős kétvirágu, tojásdad, horgas tüskéjü fészekben, a porzós sokvirágu és sokmurváju fészekben tömötten van együtt. Virágfészkei szoros bogernyőkből emelkednek ki. Úton-útfélen alkalmatlankodó gyom. Dél-Amerikából titokban jutott hajószállítmánnyal Portugáliába, innen 1681-1786. észak-keletnek (Montpellier, Trieszt), Európa déli részén pedig Krimbe s valamely állat szőrével az orosz pusztákra jutott. Minthogy később veszedelmesen innen terjedt szét Európa délkeleti és közép réizein, ezért oroszföldinek gondolták. Innen 1819. Besszarábiába, 1828. Havasalföldre, azután Szerbiába került, innen azután nagy hatalommal terjedt el nálunk is. Az osztrák-magyar birodalomban azonban már a mult században a Sz. három messze eső helyről ismeretes: Galiciából 1789., Szerémségből 1797., 1813. és Szlavoniából 1808., végre Trieszt vidékéről 1786., de akkor még veszedelmesnek nem tartották. A legelő juh, sertés, ló stb. testébe csimpeszkedő gyümölcsével most már egész Európában, sőt a föld legnagyobb részén elterjedt s a mezőrendőri törvények s rendeletek sikertelenül üldözik. Alig van növény, mely vándorolva annyi területet, az egész föld kerekségét beutazta és annyi nevet kapott volna, mint éppen a Sz. Hazai nevei: szerbburján, muszkatövis, oroszbogáncs v. tövis, svábkóró, törökgilice, ráctövis, gaz, rozmatüske, gyengénszúró, Isten átkozta tüske, pinalajtorja, forradalmi fű v. tövis, Kossuth-tövis vagy Kossuth-fű, kolerabogács, ördögtövis, birkatövis, szamártövis vagy szamártüske, (sió)-foki tüske, disznótövis, disznótüske, rosszsebtüske stb. V. ö. Borbás, A Sz. hazája és vándorlása (Budapest 1893), ahol a terjedelmes irodalom is elő van sorolva.
l. Bánság.
l. Háziipar.
(lat. Mercurii dies), a hét negyedik napja; magyar neve szláv eredetü = sreda s eredetileg közepet jelent, mint a német Mittwoch a hét közepét. - HamvazóSz., a húshagyó kedd utáni nap, illetőleg a negyvennapi bőjt első napja.
1. (Reussmarkt, Mercurea), nagyközségSzeben vármegye szerdahelyi j.-ban, (1891) 1820 német és oláh lak., posta-és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Azelőtt Szerdahelyszék székhelye volt; ezen szász széknek területe 217,4 km2, lakóinak száma (1870) 19,345 volt. Az 1876. évi XXXIII. t.-c. Sz.-széket Szeben vármegyébe kebelezte be. - 2. Tót-Sz., kisközség Zala vármegye letenyei j.-ban, (1891) 1278 tót és magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. L. még Bodrog-Sz., Duna-Sz., és Mura-Sz.
1. József, szinész és dalműiró, szül. Hódmezővásárhelyen 1804 márc. 9., megh. Pesten 1851. febr. 11. (mások szerint febr. 18.). 17 éves korában tanulói pályájával szakítván, Debrecenben Udvarhelyi szintársulatába állott; több évig mint szinjátszó és énekes működött a különböző vidéki szinpadokon, a 30-as évek kezdetén pedig maga alakított Kolozsváron egy állandó dalműtársulatot, melynek éltető lelke és legfőbb támasza ő volt. Társulata Pesten is szerepelt a német szinházban s igen kedvező fogadtatásban részesült. Amennyiben semmiféle dalműrepertoriummal nem rendelkezhetett, magának kellett azt előbb megteremteni; e célból lefordított német, olasz és francia dalműveket s ezekbe épp oly ügyességgel, mint szerencsével vette fel a magyar nép ajkán élő dallamokat.
2. Sz. Kálmán, kitünő drámai művész, az előbbinek fia, szül. Miskolcon 1829 febr. 16., megh. Nagybányán 1872 nov. 15. Atyja nem akarta őt a szinészi pályára bocsátani, hosszas ellenzés után azonban 15 éves korában csakugyan felcsapott szinésznek, s egy akkor Kolozsváron működő szintársulatba állott. 1848. mint hadnagy küzdött a honvédek soraiban; a szabadságharc leverése után őt is besorozták a hadseregbe, ismerősei azonban kieszközölték szabadon bocsátását. Miután különböző kisebb szinpadokon mint vándorszinész működött, 1854. Pestre jött, hol állandó foglalkozást talált; csakhamar lekötötte a közönség figyelmét és Bartha, Megyeri, Fáncsy, Szentpéteri, Egressy, Tóth József és Ledvayval együtt a magyar szinészet őt is büszkeségei közé számíthatja. Nőül vette Prielle Kornéliát (l. o.).
a Szebeni hegység (l. o.) É-i nyulványai Szeben vármegyében, Szerdahely környékén.
(török) a. m. vezér, hadvezér, akit a szultán főleg hadjáratok alkalmából és tartamára nevez ki ilyen minőségben. A Sz.-i hivatalt rendszerint a nagyvezér vagy a vezérek valamelyike kapja meg.
az ugyanily nevü járás székhelye Szaratov orosz kormányzóságban, a Szerdoba és vasút mellett, (1894) 8119 lak., gabona-, faggyu- és fakereskedéssel.