(Szergijevszk, Szergijevo), város Moszkva (ettől 76 km.-nyire) orosz kormányzóságban, vasút mellett, (1890) 31,413 lak., szent képek, fajátékszerek és kanálkészítéssel, porcellán- és kémaiai gyárral; egy hires klastrommal (Troicko-Szergijevszkaja Lavra), amely körül a várost alapították és Moszkvából ide áthelyezett teologiai akadémiával.
l. Berezina-csatornarendszer.
l. Kapu kuli.
(persa) a. m. tábornok.
l. Pusztaszer.
(arab, a. m. bekerítés, igy nevezték a kereskedők megerősített kereskedelmi telepét Afrikában, főleg Szudánban.
a. m. mirisztinsav (l. o.).
(ásv.), tömör, sárgás v. zöldes szinü, zsíros tapintásu, selyemfényü, lágy muszkovitcsillám, mely különösen quarccal együtt alkotja a nagy tömegekhen is található Sz.-palát (Sz.-fillitet). A Sz.-hez meg a quarchoz a Sz.-palában csatlakozik még némelykor földpát (albit), klorit és magnetát. Ha a földpát uralkodóvá válik, akkor Sz.-gnájsznak szokták mondani. Ha csillám is van benne, akkor Sz.-csillámpala a neve. A Sz.-pala v. zöld, v. vörös, de e két változat között vannak átmenetek, többnyire foltos külsővel.
(gör.), az ókorban igy nevezték északi Khinát, a Közép-Hoang-ho mellett. Hires volt mint a selyem származási helye.
a. m. mértékhitelesítés (l. o.).