a. m. ékalak, a kristálytanban a szabályos rendszerbeli oktaéder, a négyzetes és rombos rendszerbeli piramis feles alakja.
(gör.) a. m. gömb. - Szférika, l. Geometria. - Szférikus a. m. gombi. - Szférikus aberráció, l. Aberráció. - Szférikus excesszus, l. Gömbháromszög.
l. Pythagoras.
(gör.), gömbös és pedig többnyire aprón gömbös, sugarasan rostos kiválások valamely vulkáni kőzetben; mivelhogy e gömböcskék legtöbbnyire nagyobb tömegben válnak ki, az egész kőzetnek aprón gömbös jellemet kölcsönöznek. Amikor a gömböcskék olyannyira aprók, hogy csakis mikroszkóp alatt tanulmányozhatók, akkor nem Sz.-ról, hanem csakis a kőzet Sz.-os szerkezetéről szólunk. Az ilyen Sz.-os szerkezetü kőzetnek az apró Sz.-jai vagyis gömböcskéi ugy alakra, mint szerkezetre és csoportosulásuk módjára nézve nagyon változók és sokfélék szoktak lenni, aminek megfelelőleg különböző neveket is kaptak a petrográfiában. Ilyen nevek: kumulit, globoszferit, belonoszferit, felzoszferit, granoszferit stb. A Sz.-ok leggyakrabban szoros kapcsolatban vannak a trachitok üveges módosulataival, nevezetesen a gyöngykővel meg a szurokkővel.
(gör.) a. m. gömbmérő. Műszer, mellyel vékony lemezek, drótok vastagságát, üveglencsék görbületi sugarát, gömbfelületsugarát lehet meghatározni. Lényegében fémháromlábbal összekötött mikrométercsavar, melynek köralaku teteje beosztott körlappal függ össze. Ez oldalt, függészesen elhelyezett skála előtt forgatható és egy teljes körülforgatással a körlap egy osztályzattal fölebb v. lejebb kerül. A körülforgatás egy része az osztályzat tört részének felel meg.
(ásv.), l. Vaspát.
szfigmoszkóp (gör.), az érlökés jelzésére szolgáló készülékek. A legtöbb ilyen készüléknek emelős a szerkezete. Az emelő az ér fölé jön és ez lökéseit az emelőre ruházza át, mely azokat előtte mozgó, bekormozott papiroslapra felirja. Az ábrán Mareynek Thanhoffer által módosított Sz.-ja látható. Az E iróemelőt mozgatja az R rugó, mely r rúd segedelmével az ér lökéseit az emelőre átruházza. Az óra arra való, hogy az 00 aluminiumlemezt az iróemelő előtt mozgassa el. Az egész eszköznek ütőér fölött a karon megerősítésére a K kötelék szolgál. Van gáz-szfigmoszkóp is. Ez kis fémhengerből áll, melynek fenekét kaucsukhártya zárja el, míg felülről és oldalt, a különben egészen zárt hengerből 1-1 cső vezet ki. Az oldalcsövön keresztül a hengerbe bocsátott világító gáz a másik csövön folyik ki. Ha egy kaucsukcső segedelmével finom gázégővel összekötjük, ugy a meggyujtott gáz kis lánggal ég. Midőn a szfigmoszkópot kaucsukhártyájával az ütőér fölé helyezzük, a hártyát az ütőérlökés mozgatja, e mozgás a benlevő gázon terjed át és e miatt a gázlángon az érlökés láthatóvá válik. A Sz.-ok iróemelője által kormozott felületre irt görbét szfigmogrammnak nevezzük. Ilyen az ábrán PP alatt van felrajzolva (l. Érverés).
[ÁBRA] Marey-Thanhoffer-féle szfigmográf.
l. Sphinx.
(Szgjerzs, Zgierz), város Pietrkov orosz-lengyel kormányzóságban, 4 km.-nyire lodztól, a Bzura mellett, (1894) 18,495 lak., pamut- és gyapjuiparral, amelynek évi termelése körülbelül egy millió rubelre rúg.
a Malakka-szoros DK-i bejáratába torkolló folyó Szumátra K-i felében; vidéke a sziaki szultán országa, a németalföldiek egyik hűbérállama.