Szigambrok

vagy Szugambrok, ó-német néptörzs, mely Caesar korában a Rajna középső folyásának jobb partján lakott. Caesarnak Kr. e. 55-iki átkelése a Rajnán első sorban ellenök irányult, minthogy az általa levert népeket védelmökbe fogadták. Döntő csapást azonban aligha szenvedtek, mert 16. viszont ők kelnek által a Rajnán, megverik Galliának katonai kormányzóját, Lolliust és csakis Tiberius idején hódolnak meg, amikor is egy részök gugernok neve alatt Belgiumba telepszik, másik részük marsok (l. o.) nevén szerepel; végül az egész törzs neve eltünik, még pedig a száli frankok elnevezésében (l. Frankok), melynek keretén belül a Sz. döntő szerepet játszottak.

Szigeion

l. Szigeum.

Sziget

község, l. Keresztény-Sziget, Mára-maros-Sziget és Torontál-Sziget.

Sziget

minden viztől teljesen körülzárt szárazföld-darab. A Sz.-ek lehetnek tektonikusak, erózió és abrázió folytán származottak, üledékesek vagy vulkáni eredetüek. Azok a nagy, önálló földterületek, amelyek már majdnem a kontinensek közé sorozhatók, eredeti gyűrődési és domborulatai a szilárd földkéregnek. Abrázió- v. erózió-Sz.-ek ott támadnak, ahol a szárazföld egy részének a vele való összeköttetését a hullámjárás, a folyó víz munkája stb. megszünteti. Álló vizeken a partok mellett, folyó vizeken a folyó kettéágazása folytán keletkeznek. Üledékes Sz.-eket épít a legtöbb folyó az ő deltájánál. Távol a kontinensektől, rendesen hosszu láncolatokban képződnek a vulkáni Sz.-ek s végül egy egészen különálló csoportot képeznek a koráll-Sz.-ek. A folyókon a Sz.-ek inkább ideiglenes jelleggel birnak, mert képződésükhöz a lerakódás és az erózió felváltva járul, mint a zátonyoknál.

Sziget-Csép

község, l. Csép.

Szigetelő fal

nedves talajban épült pincefalak elé, melegházak, fűtőkamrák stb. falai elé párhuzamosan húzott fal, ugy hogy közte és az elszigetelendő fal között egy levegőréteg maradjon és igy a meleg egykönnyen el ne illanjon vagy az alapfal a talajnedvességet magába ne szívja.

Szigetelők

a hőt v. az elektromosságot rosszul vezető anyagok arra használhatók, hogy általuk a jól vezető anyagok közötti összefüggést megszakítsuk és igy a hőnek vagy az elektromosságnak az egyikből a másikba való átáramlását telhetőleg késleltessük. Ilyen anyagok hő-, illetőleg elektromos Sz.-nek, a művelet elszigetelésnek neveztetik. L. még Hővezetés, Elektromosság, Dielektrikum és Izolátorok.

Szigetelő réteg

erősen kiégetett téglákból, kátrányos lemezekből, legjobban azonban aszfaltból, az alapfalaknak egész szélességében, a földszinti padló magasságában készített, többé-kevésbé vastag vizhatlan réteg, melynek hivatása megakadályozni azt, hogy a nedvesség az alapfalakból a lakott helyiségek falaira fölszívódjék. Ha szükséges, boltozatokat (különösen hidaknál a boltozatra öntött aszfaltréteggel), egész pincéket stb. is elszigetelünk.

Szigeti

1. Imre, szinész, szül. Veszprémben 1831. A szini pályára Pécsen 1856. lépett s első fellépésével Moór Károlyban (Haramiák) oly sikert aratott, hogy 1857. már a kolozsvári nemzeti szinházhoz szerződtették. 1859. a budapesti nemzeti szinházban tünt fel vendégjátékaival. 1860. szinigazgató lett, s átvette a kitünően szervezett győri szintársulat vezetését. Nyolc évig a legnagyobb szinházak igazgatója volt. 1867. a nemzeti szinházban újból vendégszerepelt és 1868. a nemzeti szinház tagja lett. Jelenleg a kedélyes apák méltó képviselője. Sz. a nemzeti szinház nyugdíjintézetének már több év óta alelnöke és e minőségben is nagy érdemeket szerzett.

2. Sz. István, 1330-82. Ágoston-rendü szerzetes, 1350-67. nyitrai püspök, 1367-82. kalocsai érsek és alexandriai patriárka. Korának nagy tudósa, kiváló és jámbor férfiu volt. Husz éven át tanított különböző egyetemeken hazánkban és Toulouseban, s rendjének milanói káptalana arra szemelte ki, hogy Párisban bizonyos tételekről felolvasást tartson. Nyitrai püspök korában fejedelme nevében a pápa hozzájárulását kérte az alakulóban levő magyar-görög szövetséghez 1364. Kalocsai érsek korában tanácsát kérték abban a nagy vitában, mit a Domonkos-rendiek és ciszterciták Aquinói szt. Tamás erekléyi felett folytattak; s ő - jámborságának dicséretére - az imádságot tartotta a nagy pör legjobb kalauzának. V. ö. Pray, Spec. Hier., I. 367., II. 73.; Pór, N. Lajos kir., 387.

3. Sz. József, szinész és szinműiró, szül. Veszprémben 1822 máj. 11. Szeretete a szinészethez még a gyermekévekre vezethető vissza. Tiz éves volt, midőn az oda vetődött Balogh István társulatát játszani látta, ez előadás nagy nyomokat hagyott a kis gyermek lelkében. Szülei látva szinészi hajlamát, eltiltották a szinház látogatásától, miért is sokat szenvedett. Felsőbb iskoláit Pesten végezte, de itt is jobban szerette a szinházat mint az egyetemet, a verseket és drámákat mint a jogot. 1841. születi tilalma ellenére szinész lett. Legelőször 1841 okt. 3. lépett fel Jászberényben a Peleskei nótáriusban, mely fellépése annál is nevezetesebb, mivel négy szerepet kellett játszania, igy a kisbirót, az úti komisszáriust, Othellót és a mexikói vőlegényt. 1844. Lendvayné közbenjárására Pesten is föllépett, Michel szerepét játszotta Lorenzinóban. E föllépését oly siker koronázta, hogy nyomban a nemzeti szinházhoz szerződtették. Itt azonban az első tiz év alatt alig jutott neki való szerepekhez, folyton öreg atyákat és érzelgős szerelmeseket játszattak vele. Szinésztársai félre ismerték, miáltal sokat szenvedett. Sz. mint jellemszinész egyike legjelesebb szinészeinknek. Nagy alakító tehetség, művészi nyugodtság, humoros kedély, férfias erő jellemzik. Alig van szinészünk, ki annyira ment lett volna a félszegségektől, mint éppen Sz. 1865. a mai országos magyar királyi szinművészeti akadémia (akkor szinészeti tanoda) megalapításakor annak drámai gyakorlati tanárává nevezték ki és ez állását a 80-as évekig megtartotta. 1895 febr. 15. nyugalomba vonult. Szigligeti sikereinek hatása alatt mint szinműiró is fellépett s főleg az 50-es években termékeny és népszerü szinműiró volt, a szinész-drámairóknak legjelesebbike Szigligeti mellett, akinek a népszinműben úgyszólván versenytársa volt. Első darabjai: Egy táblabiró a márciusi napokban (vígjáték 3 felvonásban, alkalmi darab, 1848); Viola (népszinmű, melyet Eötvös Falu jegyzője után készített, 1841). 1856. öt darabbal lépett fel, u. m. Vén bakancsos és fia a huszár (népszinmű 3 felvonásban); Kisértet (népszinmű 3 felvonásban); Jegygyűrü (népszinmű 3 felvonásban); Okos bolond (bohózat 3 felvonásban); Becsületszó (1 felvonásos vígjáték, pályanyertes mű). Ezeket követték: Szép juhásznő (népszinmű 3 felvonásban, 1857); Szerelem és örökség (vígjáték 2 felvonásban, 1857); Falusiak (vígjáték 3 felvonásban, 1858); Szécsi Mária (népszinmű 3 felvonásban, 1803); Jó madár (vígjáték 3 felvonásban, 1864); Mérget ivott (vígjáték 2 felvonásban); Toldi (népszinmű 3 felvonásban, 1871). Drámai technikáján meglátszik a szinpad ismerete, de műveinek költői értéket is ad egészséges humora, mely inkább vidám; nagy érzéke van a bohózatos elem iránt s népszinműveiben is hajlik e felé. Jóízü magyar tipusai és sikerült torzképei általános népszerüségnek örvendenek. Érdekes és kedves visszaemlékezéseket és képeket is irt a vidéki magyar szinészvilágból Egy szinész naplója címen. A magyar tud. akadémia 1882. levelező, a Kisfaludy-társaság 1865. tagjává választotta.

Szigetköz

a Nagy-Duna és a mosoni Kis-Duna által alkotott lapályos sziget, mely Győr, Moson és Pozsony vármegyék területéhez tartozik; a sziget ÉNy-Dk-i irányban húzódik 50 km. kiterjedésben, szélessége nem több 5-12 km.-nél.


Kezdőlap

˙