A gép-Sz. gyártása a talpbőrgyártással sok tekintetben azonos. A Sz. gyártására erős, vastag marhabőröket választanak, miután a Sz. rendkivüli igénybevételnek van kitéve, ugy hogy csakis kitünő nyersanyagból tudnak megfelelő gyártmányt előállítani. A nyers bőrök a következő műveleteken mennek keresztül: meszezés, szőrtelenítés, áztatás, galambganajban való pácolás, friss és gyenge (p. fenyőfa-) cserlében való előcserzés, később erősebb (fenyőfa- v. tölgyfa-) cserlében való cserzés és ültetés (tölgyfacserrel, esetleg valoneával, gubaccsal), mosás. A bőröket, ha az ültető gödröket elhagyták, a farktól a fejig kétfelé vágják. ezeket a bőröket most különböző olyan műveleteknek vetik alá, amelyek által megtisztulnak, megpuhulnak és a zsíradék felvételére alkalmassá lesznek. A bezsírozás vagy olajozás szükséges, mivel a bőr ez által ruganyosságban, szilárdságban, ellentállóképességében nyer, egyúttal súlyosabb is lesz. Erre a célra faggyut és halzsírt használnak. Jelenleg általános szokásba jött a bezsírozásnak az a módja, melyet forró beitatásnak (Einbrennen) neveznek, amelynél a bőrt forró, azaz 60-65° meleg faggyuval itatják. Miután a Sz.-öktől a legnagyobb szilárdságot kivánják, azért e bőrfaj készítéséhez többnyire csak a bőr u. n. croupon-ját, azaz az állat hátáról való legerősebb bőrt használják. A croupont rendszerint a második ültetés után szokták kivágni. A Sz.-ökhöz tartozik még a varró-Sz. (irhás vagy timsós bőr) és a zsíradékkal cserzett bőr egy neme, valamint az u. n. koronabőr (crownbőr), azaz a timsós bár- és zsíradékkal cserzett bőr-eljárásoknak kombinációja révén előállított bőr.
a bőr feldolgozásával foglalkozó iparos, aki különösen az igavonó, teherhodó és hátas állatok szerszámait készíti. Mellékesen foglalkozik a Sz. a bőröndösiparral is. Régebben ez hazánkban igen tekintélyes iparág volt, különösen az ország erdélyi részeiben, honnan igen nagy volt a kivitel a keleti országokba. Ma azonban ez az iparág nagyon hanyatlik, amit az önálló vállalatok és az ezekben alkalmazva levő segédszemélyzet, különösen a segédek és inasok aránya mutat. Az önálló vállalatok száma az országban - beleértve Horvát-Szlavonországot is - 2349, ezek között 2125 férfi s 24 nő, míg a segédek száma 911, az inasoké pedig 892. Általában az egész segédszemélyzet száma következő: tisztviselő 8, családi kisegítő 46, segéd 911, inas 892, munkás 16 éven alul 14, azon felül 125, napszámos 6, szolga 44, összesen tehát 2044, ezek között 2027 férfi és 17 nő.
a mekanikai munka átvitelének igen elterjedt és kedvelt módja. A Sz.-t leginkább ott használják, hol a hajtótengely a hajtott tengelytől kissé messzebb fekszik s a tengelyek forgásaiban esetleg beálló kisebb eltérések nagyobb zavart nem támasztanak. A Sz.-sal a munkát zajtalanul, simán vihetik egyik tengelyről a másikra s igen alkalmas arra, hogy a tengelyforgás számát és irányát gyorsan megváltoztathassák. Alkalmas vezetőkerekek segélyével bármily szög alatt fekvő tengelyek hajtására könnyen felhasználhatják, csak arról kell gondoskodni, hogy a kerékre felfutó szíj középvonala egész hosszában belefeküdjön a kerék középsíkjába.
a mekanikai munkának szíjjal való átviteléhez szükséges géprész, mely leginkább öntött vasból, de gyakran hengerelt vasból, sőt újabban fából is készül.
(növ.), l. Laminaria.
vagy szíklevél (növ., maglevél, csiralevél, csonkítva csemlevél, cotyledon), a virágzó növények csirájának, első vagy első pár levele, de a más levéltől eltérő vastagabb és húsosabb. (L. Mag.) A szík a növény, sőt az egész növényvilág fejlődésével szorosan összefügg. Ezt Jussieu felismervén, rendszerét is erre alapította, s a kétszikü növényeket (dicotyledones), az egysziküeket (monocotyledones) meg a szíkteleneket (acotyledones) e szerint különböztette meg. Az utóbbiak a kriptogamák, melyek eredetileg spórázók, mert magjok illetőleg szíkjök nincs. A legtöbb növény szíkje lapos, de lehet redős vagy összehengeredett is. L. Allevél.
(secundra), Nagy Akbar császár síremléke, ÉNy-ra Agrától (l. o.) 8 km. távolban, nagy park közepében. A negyedik legfelsőbb terraszon, márványcsarnokban van a sír, mögötte egy csonka oszlop, melyen egykor a Kohinoor gyémánt nyugodott.
l. Siculi.
a nátrium rossz magyar neve.
(planta pseudonatronata), hazánkban kiváltképen Szolnok, Békés és Csongrád, továbbá Bács vármegyében a kemény szíkes földön terem. A Sz. általában kevésféle, ritkás és gyakran apró, ugy hogy a szíkes földet nem takarja el, hanem kiszürkéllik belőle. Legjellemzőbb Sz. a szíki lapu (Statice Gmelini), kövér levele mint az úti lapué terjed szét, nyáron pedig számtalan apró lila virágától a mező már messziről kékellik, őszkor a levelétől piroslik. Társa a Plantago Sibirica L. Másutt a szintén kövér Camphorosma orata W. et Kit. pirosló serege lepi el a szíkes mezőt. A Sz. gyakran apró virágu: Bupleurum tenuissimum, Artemisia monogyna, A. Pontica, Atriplex litoralis. Nagyon különös Apatin szíkjén a Scilla autumnalis L. őszi kis liliomféle. Nedves szíken a Scirpus maritimus, Aster Tripolium, Beckmannia szíkperje (Glyceria diftans) Plantago maritima, P. tenuiflora, Cerastium anomalum, Ranunculus lateriflorus, Myosurus minimus. Csak innen ismerjük a Rumex pseudonatronatust. V. ö. Borbás, Békés vármegye flórája (16-21). L. még Sósföldi növény.