l. Szilágy-Somlyó.
persa eredetü török szó, jelenti a szultán fegyverhordozóját, a szultán fegyvereinek őrét, aki a szultán kivonulása alkalmából annak jobbjánál tartózkodik. Szilihdárnak nevezték még a zsoldos lovasok egy részét is, kik a szilihdár agaszi parancsnoksága alatt állottak, az ő kötelességük volt háboruk, harcok alkalmából a szultán előtt az utakat rendben tartani.
igy nevezik azt a marhát, mely soha sem volt megkötve s télen se kerül istállóba, ezért vad természetü. Ilyen nálunk többnyire a gulyabeli marha.
l. Ménes.
akkor szokott az asztalos, mikor a falapok repedéseit vékony ékalakura kiélesített faszilánkokkal és enyvvel kifoltozza (spándlizni).
Ferenc, érseki helynök, pápai főpap, szül. Malackán (Pozsony) 1833 aug. 21-én. Középiskolai tanulmányait Érsekújváron és Nyitrán, 1850. papnövendéknek felvétetvén, a bölcsészetet Nagyszombatban, a teologiát a budapesti egyetemen végezte. Pappá szentelték 1856 szept. 15. és mindjárt a nagyszombati gimnázium tanárává nevezték ki. 1859. szentszéki jegyző a nagyszombati érseki helynökségnél, 1866 márc. 16-án az esztergomi érseki szentszéknél, 1875-ben hercegprimási titkár, majd pápai t. kamarás, 1880-ban pozsonyi, 1882. esztergomi kanonok, 1886. címzetes apát, 1893 okt. 17. a nagyszombati kerület érseki helynöke, 1894. pápai házi főpap, 1896. esztergomi főszékesegyházi főesperes, mely méltóságaiban rábizott papjai általános tiszteletétől és szeretetétől környezve jelenleg is működik. Mint a nagyszombatvidéki katolikus tanítóegyesület díszelnöke áldásos társadalmi tevékenységet fejt ki, a tanügy oltárára részint pályadíjak alakjában, részint egyéb címeken évenkint nagyobb összegeket áldozván. Megnyitó beszédei a tanügy iránt való hazafiui lelkesedésének fényes tanubizonyságai.
a szilárd halmazatu anyagoknak azon ellenállása, melyet összetartásuk megszüntetését célzó erőkkel szemben tanusítanak. A szilárd halmazatu testek alakváltozásnál mutatkozó rugalmassága s azoknak Sz.-a között bizonyos összefüggés létezik, amennyiben mindkét tulajdonság koheziójukkal szemben működő erők ellenbéen mutatkozik; az átmenetet e két tulajdonságból eredő tüneménycsoportok között teszi a külerők által a testeken előidézett maradnadó változásoknak az a neme, melyeknél összetartásuk még nem szüntetett meg, ugymint a megnyulás, meghajlás tüneményei stb. A rugalmasság határa kifejezhető azon az egységnyi keresztmetszetre ható legnagyobb erő nagysága által, mely még nem okoz maradandó változást s ez egyszersmind a gyakorlatban, építkezéseknél, gépeknél stb. azon határ, amelyen túl a testeket igénybe venni nem szabad s ezért a határt jelző erő nagyságát az anyagok hordképességi modulusának is nevezik. Ez tekinthető azon egyik határnak, melyen belül a kohezió tüneményei lejátszódnak. A másik határ kifejezhető azon a fent jelzett viszonyítás szerint vett erő nagysága által, melynek behatása éppen elegendő, hogy a test koheziója megszünjék s ez adja a test Sz.-ának modulusát. A gyakorlatban, mint már említtetett, nem ez utóbbi fontos, hanem az ennél rendszerint sokkal kisebb hordképességi modulus, sőt a legtöbb technikai alkalmazásban a számításokban még egy ez utóbbinál bizonyos konvencionális tényezővel kisebbített mennyiség vétetik alapul, az u. n. biztossági modulus; történik ez pedig azért, hogy az illető test necsak rendes v. rövid ideig tartó, hanem hosszabb tartamu v. gyakran ismétlődő s esetleg kivételesen a rendsnél fokozottabb mértékben történő használat által se szenvedjen maradandó változást. A különböző anyagoknak magatartása a hordképességi és Sz.-i modulusok által adott határok között alkalmat szolgáltat azoknak más irányu osztályozására, t. i. azoknak megkülönböztetésére merevségök, nyujthatóságuk, lapíthatóságuk stb. szerint.
A Sz.-ot az erőknek a testekre gyakorolt hatásának módja szerint többféleképen osztályozzák. Megkülönböztetnek: 1. Általános (abszolút) Sz.-ot, mellyel a testek a szétszakításnak ellenszegülnek, mint ez p. terhek felfüggesztésére szolgáló drótoknál, köteleknél, rudaknál történik. Ez a Sz. független az illető test hosszától, amennyiben annak saját súlya, az alkalmazott teherhez viszonyítva elhanyagolható, és nem túlnagy határok között egyesen arányban áll a test keresztmetszetével. Rövid ideig tartó terhelésnél nagyobb mint hosszas igénybevételnél (l. Oszloprendszer), ami egyébiránt a Sz. egyéb nemeire nézve is áll. Az anyagok hőmérsékével is változik, de e tekintetben semmiféle általános érvényü szabály még megközelítőleg sem állítható föl. 2. Visszaható Sz.-ot, mely akkor vétetik igénybe, ha valamely test ellenirányu nyomásnak kitétetik; ismerete különösen oszlopoknál s épületek falainál fontos. Ha a nyomott testnek a működő erő irányában vett hossza annak az erő irányára merőleges keresztmetszetéhez viszonyítva nem nagy, ugy hogy annak kihajlása, kigörbülésétől nem kell tartani, akkor visszaható Sz.-a megközelítőleg arányos annak keresztmetszetével és amig saját súlya a működő erőhöz viszonyítva elhanyagolható, független a test hosszától; általában pedig nagyobb, mint annak abszolút Sz.-a. 3. Relativ v. hajlítás (törés) ellenében nyilatkozó Sz.-ot, mely p. az építkezésekben használt fa- vagy vasgerendáknál igénybe vétetik. Ez függ a gerenda dimenzióitól és annak megerősítésének v. megtámasztásának és megterhelésének módjától. A gerenda relativ Sz.-a hosszával fordított arányban áll, ugyanazon gerenda relativ Sz.-a legkisebb, ha az egyik végén be van falazva s a teher másik szabad végén működik, négyszer nagyobb, ha a teher közepén működik s két vége meg van támasztva és nyolcszor nagyobb, ha ugyanilyen terhelési mód mellett mindkét végén be van falazva. Az első két esetben pedig a gerenda Sz.-a megfelelően kétszer nagyobb, ha a teher az egész gerenda hosszában egyformán van felosztva, a harmadik esetben pedig másfélszer nagyobb. A gerenda Sz.-ára továbbá nagy befolyással van annak keresztmetszetének alakja. Derékszögü négyszögalaku keresztmetszet mellett Sz.-a a szélességgel és a magasságnak négyzetével egyenes arányban áll; egy ilyen keresztmetszerü gerenda tehát többet bir el, ha keskeny oldalára állíttatik, mint ha széles oldalán nyugszik. Köralaku keresztmetszetü fatörzsből a legnagyobb Sz.-u derékszögü négyszög keresztmetszetü gerenda akkor nyeretik, ha ezen keresztmetszet oldalainak viszonya 4:7-tel egyenlő. 4. Torziós v. csavarás elleni Sz.-ot, mely akkor vétetik igénybe, ha az egyik végén megerősített többnyire hengeralaku test a reá ható erő által hossztengelye körül csavartatik. Ilyen módon igénybe vett henger Sz.-a arányos annak hosszával és fordított arányban áll keresztmetszete sugarának köbével. A Sz.-nak e neme leginkább géptengelyeknél szerepel. 5. Nyirás ellen működő Sz.-ot (Abscherungs- oder Schubfestigkeit), mely akkor vétetik igénybe, ha a működő erő a testnek részeit egymáson eltolás által egymástól elválasztani igyekezik, amint ez p. egy végén megerősített és közvetlenül a megerősítés mellett hossztengelyére merőlegesen működő nagy teher által igéynbe vett gerendánál vagy még inkább kőlemeznél föllépo. L. Nyiró erők.
az erőműtan azon része, mely az anyag szilárdságável foglalkozik. A Sz. tanítja, hogy mi módon határozhatjuk meg a géprészek méreteit, hogy azok a rájuk ható erőket elbirják.
nagyközség Temes vármegye buziási j.-ban, (1891) 2119 oláh lak.
nagyközség Veszprém vármegye enyingi j.-ban, (1891) 4424 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.