SiCl4. E vegyület képződik akkor, ha sziliciumot klórgázban hevítenek. Előállítása ugy történik, hogy a frissen készült sziliciumdioxidot fenyőkorommal és olajjal keverve apró golyókká formálják és ezeket procelláncsőbe téve száraz klórgázáramban hevítik. A kéződő Sz. a porcelláncsővel összekötött és jéggel jól lehűtött U-alaku csőbe folyadék alakjában gyüjthető össze, amely kénesőről való ledesztillálással tisztítható meg. A Sz. szintelen, könnyen mozgó folyadék, amelynek kellemetlen, fojtó szaga van; fs. 1,5, fp. 58°. Viztől elbomlik és ekkor sósav meg kovasav képződik belőle.
kovasavas sók, különösen pedig azon ásványok összessége, melyeknek anyaga valamely kovasavas só vagy pedig több kovasavas sónak izomorf keveréke. Az összes ismert ásványoknak több mint 1/3-a szilikát ásvány; ama 35 ásvány közül pedig, melyek a kőzetek képzésében szerepelnek, 25 a szilikát. A Sz. közül legfontosabbak a földpátok, a csillámok, az amfibol, a piroxének, a gránátok, a zeolitok stb. L. Kovasavak és sóik.
kisközség Pozsony vármegye nagyszombati j.-ban, (1891) 1032 tót lakossal.
(Durostorum, Dorosztolon, Derszter), az ugyanily nevü bolgár kerület székhelye, a Duna jobb partján, fontos átkelőhelyen, a román Calarasi-sal szemben, (1888) 11,414 lak., akik közt csak 4090 bolgár, a többi török, oláh, görög, örmény és zsidó; több malommal, bőrcserzéssel, posztószövéssel és jelentékeny kereskedelemmel. S. azelőtt egyike volt a legjelentékenyebb duna-melléki váraknak. 1828 jul. 21-től nov. 10-ig és 1829 máj. 17-től jun. 29-ig az oroszok ostromolták; az utóbbi napon végre Krasszovszki generális megadásra birta. A krimi háboruban az oroszok 1854 máj. újra megkezdték ostromolni, de jun. 26-ig sikertelen volt minden törekvésük; ekkor azután fölhagytak vele. 1878. a törökök nem védelmezték. 1878. Bolgárországhoz került.
1. kisközség Somogy vármegye igali j.-ban, (1891) 2672 magyar és német lak., posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Sz., nagyközség Sopron vármegye csornai j.-ban, (1891) 2566 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Élénk marhakereskedést űz.
Péter, alezredes, szül. Szlatinán (Arad) 1822., megh. Szatmáron 1871. Tizenhat éves korában került ki a karánsebesi katonai intézetből s mint hadapród osztatott be az 57-ik gyalogezredbe. 1841 jan. 1. lett hadnagy a Galiciában állomásozott 10-ik gyalogerzednél. A szabadságharc kitörésekor nemzetőrszázados lett s mint ilyen részt vett a szerbek ellen 1848 végén folyt hadviselésben. Utóbb a honvédséghez került s a 42-ik zászlóaljnál harcolt Mészáros és Klapka alatt, mignem az utóbbi táborkarához vette fel mint vezérkari főnökhelyettest, amely minőségben maradt Komárom felmentéséig, azután pedig őrnaggyá s a komáromi vár védseregének táborkari főnökévé neveztetett ki. Az aug. 3-iki kirohanás az ő terve szerint lőn végrehajtva s ennek elismeréséül alezredesi rangra emeltetett. A kapituláció után külföldre menekült, később visszatért hazájába s 1861. szolgabirónak választatott. A honvédség felállításakor alezredessé és a 6-ik honvédzászlóalj parancsnokává nevezték ki.
l. Következtetés.
kisközség Sopron vármegye csornai j.-ban, (1891) 1484 magyar lak., vasúttal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
Sziloé, sziloam vagy Sziloa (héb., a. m. küldetés, áramlat), az ókori Jeruzsálemben (l. o.) egy vagy több tónak, s egy belőlük fakadó, de csak időnkint felbugyogó forrásnak neve. A tavak a templomhegy aljában voltak, a forrást pedig Gihonnak hivták, mely elnevezés egy mocsárhoz fűződve mai napig megmaradt (l. Jeruzsálem térképét). Keresztények, zsidók és moszlimek egyaránt tiszteletben tartották a Sz.-forrást. A XVII. század óta ezt a nevet a Kefr-el-Silván nevü mohammedán falura is alkalmazták, mely a középkorban ugy keletkezett, hogy a törökök a zsidók elhagyatott sziklasírjaiba költöztek.
Sándor, orosz zongoraművész, született Harkov mellett 1863 okt. 10. A moszkvai konzervatoriumon Rubinstein Miklós, Csaikovszki és Hubert tanítványa, 1883-86. pedig Liszté. Azóta mindenütt a legnagyobb elismerést és lelkesedést aratja.