(Abaúj-Sz.), kisközség Abaúj-Torna vármegye kassai j.-ban, (1891) 1333 magyar és tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
hegytömeg a róla elnevezett félszigeten, a Szuezi- és Akabahi-öblök közt, amelynek magva őskőzetekből áll; ezekhez csatlakoznak a homok- és azután a mészkő. A sok csúcsu hegytömeg legmagasabb pontjai a Dsebel Katherin (2602 m.) és a Musza (2244 m.). Ismeretessé a hegység a Mózes korából lett, midőn az izraeliták vezére a Sz.-Horeben megkapta a 10 parancsolatot. A hagyomány szerint az a hegy volt a Sz.-Horeb, amelynek Ny-i magaslata Ras-esz-Szaffafe (1994 m.) és DK-i csúcsa Dsebel Musza nevet visel; ez utóbbinak lábánál terül el a Szebaije nevü síkság, amelyen állítólag a angy eseménynél az izraelita nép egybe volt gyülekezve. Justinianus császár a Sz.-Horeb hegy K-i lábánál a Suaib-völgyben alapította a hires Sz.-i klastromot (Katalin-klastrom), amely maig is fennáll. Régebben ezen környéken több kolostor és remetelak is állott. V. ö. Ebers, Durch Gosen zum Sinai (Lipcse 1881); Bensley, Our journey to Sinai (London 1896).
(gör.), kölcsönös szerződés; szinallagmatikus, kölcsönösen kötő.
(növ.), l. Festék-anya.
(gör.), az ízületet alkotó csontok azon összeköttetése, mely a csontokat szorosan, mozgathatatlanul egybetartja vagy csontvarrat alakjában v. porcos egyesülés alakjában (synchondrosis) v. feszes szalagos egyesülés alakjában (syndesmosis).
kisközség Torda-Aranyos vármegye tordai j.-ban, (1891) 666 oláh és magyar lak. Határában 1882. gazdag kaolintelepet fedeztek fel.
város Afrika ÉNy-i részében, amely Garn várossal együtt Gando országtól É-ra, a középső Niger két sziklás szigetén sűrü növényzet közt épült. Mindkét városnak mintegy 17,000 lakosa van, akik élénk gabonakereskedést űznek Tombuktu felé.
(Scinde), 1. azelőtt önálló fejedelemség, jelenleg britindiai tartomány, amely 1888 óta a pendsabi főkormányzó kormányzata alatt áll. Határos Beludsisztánnal, a Pendsabbal, Bahavalpurral, Dsaiszalmir és Dsodhpur államokkal, Kaccsal, az Arab-tengerrel és a keleti khán országával. Területe 123,295 km2, lakóinak száma (1891) 2.871,774, akik nagyobbára mohammedánok. sz., amely körülzárja Cserpurt (15,761 kmSzinartrózis ter. és (1891) 131,937 lak.), nagyobbára az Indus alsó részének mindkét partján és deltájában terül el. Felszine tehát alföld, amelynek K-i részében homokpuszták, Ny-i szegélyén pedig kopár hegyek vannak. A talaj nagyobbára temékeny alluvium, amelynek egy jó részét az Indus juniusban elönti, hogy szept. elején visszatérjen a medrébe. Az éghajlat forró és száraz. Haidarabadban a hat nyári hónap középhőméréklete 36o. É-i és felső részeiben még forróbb és még szárazabb; néha 3 éven át is alig esik eső. Más években azonban a sűrü esőzések egészségtelenné teszik az éghajlatot. Termékei ugyanazok, mint Kelet-India alföldjének többi részeiben. A szindhek (indusmelléki hinduk) szintén nagyobbára mohammedánokká lettek. Sikarpur, Thar és Parkar. Fővárosa azelőtt Haidarabad volt, jelenleg Karacsi.
Sz.-et már a VIII. sz.-ban Abd-ul-Malik khalifa megbizásából Mohammed Oaszim foglalta el; a mohammedánok ez időtől fogva 871-ig voltak birtokában. Ekkor ismét benszülött fejedelmek ragadták a hatalmat magukhoz. 1026. azonban Gazni Mahmud egyik vezére foglalja el az országot. Több mohammedán dinasztia váltja fel ezután egymást Sz. trónján, míg végre a XVII. sz. végre felé a Kalora-dinasztia jutott a felszinre. 1701. pedig Kalora Jar Mohammed a beludsi szirai, vagyis talpur törzs segítségével elfoglalja Sikarpurt, ezt fővárosává teszi és Aurangzeb császár által magát független fejedelmül elismerteti. Fia Nur Mohammed kiterjeszti országa határait, de 1739. kénytelen a persák fenhatóságát elismerni. Második utódjának uralma alatt, midőn a persa fenhatóság már megszünt, 1758. a brit keletindiai társaság Tattában egy ügynökséget alapított. Szerfarasz khán azonban 1775. az angolokat elűzi. A Kalora-dinasztiát a beludsi tarpur törzs fejedelme, Abdullah khán fosztja meg hatalmától; azonban ennek utódai kénytelenek az angolokkal szuverenitásukat korlátozó egyességet kötni és midőn ezen egyességet megszegték, 1843. az angolokkal háboruba keveredtek, amelyben Napier febr. 17-én Miami mellett őket legyőzi és Sz.-et angol uralomnak veti alá.
2. Sz., folyó, l. Indus.
az indiai nyelvek (l. o.) egyik ága. V. ö. Stack, Grammar of the S. language (Bombay 1849); Trumpp, Grammar of the S. language (London 1872).
(actio ex syndicata), a biró hivatalos eljárásában cselekvése v. mulasztása által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott kárért vagyonilag felelős. Az ez alapon a biró ellen támasztható kártérítési keresetet Sz.-nek nevezik. A római jog szerint ily biró: judex qui litem suam fecit. Hazánkban a vagyoni felelősséget az 1871. VIII. t.-c. állapítja meg. A kártérítési kereset, amennyiben a kárt okozó cselekmény nem bűnvádi eljárásnak tárgya, a polgári perútra tartozik, de a kereset csak akkor indítható, ha a fegyelmi biróság fegyelmi eljárás útján a kereshetőséget megállapította. Más tekintet alá esik az az eset, ha a kárt okozott cselekmény mint büntetendő cselekmény bűnvádi eljárásnak tárgya, mely esetben a károsult félnek jogában áll kártérítési igényét a bűnvádi perben is érvényesíteni. L. még Kár.