l. Sasfélék.
két tengeröböl az északafrikai tengerparton. A kis Sz. (Gabeszi öböl) Tripolisz és Tunisz közt; középmélysége 60 m. A nagy Sz. (Szidrai öböl vagy Dsun el-Kebrit) Tripolisz és Barka közt, a Közép-tenger legdélibb része, csekély szélességü vonalon túl mélysége már 1800 m.-ig halad. Már az ókorban örvényeik és zátonyaik által ismeretesek voltak. Egyetlen kikötőjük Bengaszi.
(növ.), l. Fanyarka.
(növ., Phaca L. kőlencse), csinos havasi vitorlás-virágu fű.
(növ.), l. Kőtörőke.
v. szörp a. m. tömény cukoroldat, vagy nagyobb mennyiségü cukrot és különféle gyümölcsök (málna, szeder, ribizke, narancs, citrom stb.) nedveit vagy növényi extraktumokat (mákhéj, kinakéreg, szenna-, mentalevél stb.) tartalmazó folyadék. A közönséges vagy egyszerü Sz. (syrupus simplex) 200 g. tiszta cukornak 400 g. desztillált vizben való feloldása és az oldatnak felforralása útján készül. Az u. n. gyümölcs-sz.-okat (l. o.) a megerjesztett és átszűrt gyümölcsnedvekből, a növényi extraktumokat tartalmazó Sz.-okat pedig az illető növényi részeknek (virág, levél, gyökér, héj stb.) borszesszel v. forró vizzel kapott extraktumából készíti. A különféle Sz.-okat édesítő szerül (egyszerü Sz.) v. a kellemetlen ízü gyógyszerek ízének javítására, továbbá gyógyszerül használják.
Számosz (l. o.) török neve.
a nyelvtanban a mássalhangzók közül a foghangu réshangok: sz, z, s, zs, cs, ds. L. Hangok.
(Sisak, Sissek), sz. kir. város Zágráb vármegyében, a Kulának a Szávába való ömlésénél, a járási szolgabirói hivatal, járásbiróság és közjegyzőség székhelye; van adóhivatala, pénzügyőrsége, fővámhivatala, államépítészeti és folyammérnöki hivatala, hitelbankja. Mint a Száván való hajózás végpontja és nevezetes vasúti állomás élénk forgalom központja. Lakóinak száma 1857. csak 3303 volt, 1891. már 6129, köztük 198 magyar, 357 német, 4677 horvát és szerb, 633 vend és 264 egyéb. A lakosok közt van 5463 róm kat., 324 gör. kel. és 316 izr. Élénk kereskedést űznek dongával, tüzelőfával, gabonával és boszniai terményekkel. Van vasúti és gőzhajóállomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Sz. helyén Segesta város állott, melyet Octavianus Kr. e. 35. elfoglalt és Siscia várát építette. Siscia a rómaiak legerősebb városai közé tartozott, mely Pannonia Savia székhelyévé lett. Kr. u. 303. Quirinus püspök székhelyévé lett, de a püspökség a népvándorlás alatt megszünt. Midőn a horvátok az országot elfoglalták, a horvát hercegek ide tették át székhelyüket. 1544. építtette a zágrábi káptalan a még ma is fennálló várat. A török uralom alatt Sz. sokat szenvedett; 1593 jun. 22. Hasszán pasa itt nagy vereséget szenvedett, de már aug. 24. elfoglalták a törökök a várost, kiket azonban Lenkovics György hadvezér 1594. elűzött. Sz. 1840. szabadalmas mezővárossá és 1874. szabad királyi várossá emeltetett.
(Szüszranj), az ugyanily nevü járás székhelye Szimbirszk orosz kormányzóságban, a Volga jobb partja közelében, vasút mellett, (1893) 33,400 lak., bőr-, bőráru- és vasárukészítéssel; gabona-, hal- és sókereskedéssel; többféle iskolával és folyami kikötővel.